Magyarország a 32 NATO-tagországból egyedüliként ellenzi az Ukrajnának szánt támogatás koordinálását a NATO bevonásával. Nem támogatja, hogy a katonai szervezet irányítsa az ukrán katonák kiképzését, amit eddig az USA végzett.
Külügyminiszterünk Brüsszelben a NATO külügyminiszteri tanácskozása után kijelentette: kormánya a 31 tagország által támogatott kezdeményezésben sem részt venni, sem az ebből ráeső pénzügyi hozzájárulást állni nem hajlandó, mert Magyarország szerint a NATO tervezett lépései a szervezet háborús féllé válásához vezethet, amit nem támogat.
Kormánya legfőbb célja – erősítette meg – „Magyarország megóvása a szomszédságban tomboló háborútól”. Kitartunk eddigi álláspontunk mellett, amelynek értelmében nem támogatjuk fegyverrel Ukrajna háborúját Oroszország ellen.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak ugyancsak Brüsszelben nyilatkozva közölte: a NATO ezzel a döntésével azt üzeni Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
A véleményével teljesen egyedül maradt magyar kormány viszont saját állásfoglalásával – értelemszerűen – ennek az ellenkezőjét üzeni a világnak és Moszkvának. Egyértelműen azt, hogy nem hajlandó tenni azért, hogy Oroszország ne törölhesse a térképről a Magyarországgal szomszédos Ukrajnát.
Még konkrétabban: szerdán Brüsszelben fehéren-feketén kiderült, hogy a NATO 32 tagországa közül egyedül Magyarország nem Ukrajna pártján, hanem Oroszország mellett áll. Egyedül a magyar kormány nem hajlandó a nyugati szövetségesek oldalán a nyugat érdekeit szolgáló közös erőfeszítésekben részt venni Ukrajnát támogatva Oroszországgal szemben.
Ez a magyar állásfoglalás de facto azt jelenti, hogy Magyarország kifarol a NATO-ból, nem tesz eleget a tagsággal járó kötelezettségeinek, ellenzi a NATO politikai és katonai irányvonalát.
Magyarország egy a NATO céljaival ellentétes pályára állt, ami sem a nyugat, sem a NATO, sem Magyarország érdekeit nem szolgálja, kizárólag Moszkvában fog vastapsot aratni. Ez lett Orbán Viktor elvtelen, hazug érvekkel indokolt Putyin-barátságának vészjósló következménye.
A brüsszeli magyar fellépés a NATO külügyi csúcsán határkő a NATO-magyar kapcsolatokban. Hazánk belépésének 25. évfordulóján aktuális kormányunk teljes nyíltsággal lép fel a katonai szövetség törekvései ellen, és foglal ezzel állást a nyugat és a NATO politikájával szemben.
Az ebben a döntésben és annak végrehajtásában részt vállaló magyar politikusok – élükön Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külügyminiszterrel – a hazaárulás minősített esetét valósították meg, amiért az életfogytiglani börtön enyhe ítéletnek volna tekinthető. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 