Orbán szelleme kísért a Facebookon

Először azt hittem, hogy a politikai innováció egyik európai nagyágyúja, Orbán Viktor licenszéről van szó, amikor valaki mással indokolja a cselekedetét, és mégint mást nevez meg az e cselekedettel felhagyás feltételének.

Hogy világos legyen: Orbán Viktor szerint azonnali tűzszünetre van szükség az orosz-ukrán háborúban, hogy megkezdhessék a feltétel nélküli béketárgyalásokat, mert a harcok emberek életébe kerülnek, és Orbán Viktor egy nagyra nőtt, kissé pohos békegalambként teríti védőszárnyait az ukrán-orosz városok föllé.

Nem tudni, milyen állampolgárságú emberek életét akarja megvédeni, mert az majd a béketárgyalásokon derül ki, kell-e egyáltalán a világnak egy szuverén ukrán állam, vagy elég nekünk egy valamivel nagyobb Oroszország is.

Mint békepárti, Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának már leszállított fegyverek finanszírozását, mert – szerinte – a nyugati fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, még több emberáldozattal járnak, mint ha nem küldenénk nyugati fegyvereket a kijevi kormánynak, hogy megvédje országát az orosz támadással szemben, ami – Orbán szerint – egyébként lehetetlen is, mivel Oroszország annyival erősebb, hogy – ha a nyugat maga nem küld csapatokat Ukrajna védelmére – Ukrajna törvényszerűen el fogja veszíteni honvédő háborúját.

És most jön az innovatív orbáni gondolat: persze egészen más a helyzet, ha Ukrajna leveszi a magyar kormányfő kebelbarátja, Csányi Sándor bankját, az OTP-t az Oroszországot támogató cégek feketelistájáról, mert abban az esetben Magyarország nem él vétójogával, és hozzájárul az Ukrajnának szállított fegyverek uniós refinanszírozásához. Minden további nélkül, elvszerűen, a béke ide, a béke oda, az emberáldozatok ide vagy oda, a lényeg, hogy az OTP-nek ne kelljen retorziótól tartania csak azért, mert Oroszországban csinálja a pénzt Csányinak és tulajdonostársainak.

Mi köze ennek a Facebookhoz? Hát csak annyi, hogy a világ legnagyobb közösségi portálja pont ugyanezt az elvet követi. Hétfőn délelőtt az ötödik megosztásnál simán letiltotta a “Hogyan néz hülyének téged az indix.hu” című írásom megosztását, azzal az indokkal, hogy annak tartalma ellentétes a Facebook értékrendjével.

Ezért 24 órán át nem oszthatok meg semmit náluk. Az most lényegtelen, hogy a cikkem kizárólag az index érdekeit sérti, mert leleplezi, milyen ocsmány módon és mennyire színvonaltalan eszközökkel terjesztik az orosz propagandát, mert a letiltásnak semmi köze a tartalomhoz, és ezt maga a Facebook adta írásba pár órával később.

Az sem számít, hogy egyetlen csoportból sem vagyok kitiltva. Nem távolították el egyetlen anyagomat sem egyetlen olyan csoportból sem, ahol azokat megosztottam. Az ugyan már előfordult, hogy az anyag megosztása pillanatában “egy adminisztrátor törölte az anyagot” üzenetet kaptam, de minden ilyen eseben az adminisztrátorok tájékoztattak, hogy nem ők, hanem a Facebook volt a tettes, és visszaállították az írás láthatóságát

Miután a cikk megosztását letiltották, az írás kiemelését kértem 3500 forintért egy héten keresztül ugyanattól a Facebooktól, amelyik a szellemével ellentételesnek minősítette azt. Jelezték, hogy 24 óra alatt ellenőrzik a tartalmát, és ha nincs gond vele, máris indítják a promócióját a pénzemért. Így is lett. Nem kellett csak néhány óra ahhoz, hogy az illetékes cenzorok zöld lámpát adjanak a korábban a Facebook értékrendjét sértő opusnak, és elkezdjék azt klikkenkét 11 magyar forintokért terjeszteni ezerrel.

Ezt Orbán sem csinálhatta volna ügyesebben. Mondvacsinált ürüggyel vétózunk, letiltunk, de ha teljesítitek a vágyainkat, békén hagyjátok az OTP-t, fizetsz 3500 forintot, miden rendben, nem számít a békepolitika, de a Facebook értékrendje sem. Erre mondtam, hogy a Facebookot Orbán szelleme járja be.

Persze az is lehet, hogy csak a pénzről és semmi más szellemiségről nem szól semmi. A Facebook egyik részlege, a magyar, mondjuk némi fideszes beütéssel nekimegy a rendszert és szócsövét bíráló írásomnak, letiltja a terjesztését. A másik csoport, amelyik a pénzszerzésért és nem a hírszerzésért felel, már 3500 magyar forintokért, vagyis kevesebb mint 10 euróért is lehajol, és a bevétel reményében simán promotálni kezdi azt a cikket, amit a cég másik részlege feketelistára tett a tartalma miatt.

Akár így, akár úgy, a dolog szégyenletes. El kell ismerni, hogy a pénz az fontos dolog, a Fidesz támogatása megint csak prioritás egyesek számára, még a Facebookon belül is. Ugyanakkor sértő és megalázó mindenkinek, ha idiótának, félhülyének nézik, ráadásul a saját pénzét húzva ki a zsebéből. Nem mondom, hogy ez annyira új vagy meglepő volna, de azért amikor így szembejön a halandóval, néhány napig rosszkedve lesz tőle. Pont ahogyan nekem is.

Sine ira et studio. Azaz: harag és részrehajlás nélkül el kell ismerjem, hogy az elmúlt legalább egy évtizedben kizárólag a Facebooknak köszönhetem, hogy százezrekkel oszthattam meg a gepnaracs.hu oldalon és most a saját blogomon, a zsebesiz.com oldalon a gondolataimat. A Facebook nélkül erre esélyem sem lett volna, ahogyan ez másokra is igaz. De az is igaz, hogy az utóbbi hónapokban is a Facebooknak köszönhetem, hogy elvesztettem az olvasóim jelentős részét az írásaim terjedését a Facebookot ügyesen “szabályozó”, a terjedésüket akadályozó algoritmusok miatt.

Melyik Facebookon oszthatom meg a jövőben a gondolataimat? Az orbáni szelleműn vagy a másik, a szólás- és véleményszabadság lehetőségét biztosító liberális közösségi médián? A kérdés akkor is jogos és válaszért kiált, ha tudomásul vesszük, hogy Zuckerberg és tulajdonostársai betevőjét, de a közösségi média működtetésének kolosszális költségeit is elő kell teremteni valamiből. De ezt ne az orbáni filozófia másolásásával, mintegy támogatásával tegyük már, kedves Facebook! Ha szabad kérnem. x

Zsebesi Zsolt