A frissen megválasztott brit kormányfő első külpolitikai beszédében háborút üzent Kínának. Már korábban jelezte, hogy országa minden támogatást és még annál is többet nyújt Ukrajnának az Oroszország ellen folyó háborúban.
A zseniális vezér, a hárommillió megvezetett voksaival hatalmon tartott, a magyar államkasszából forint milliárdokkal sztárolt Orbán Viktor a totális csődbe vezette országát.
Kérem figyelmesen elolvasni a kiemelt részleteket, és megtippelni, hogy kihez intézte az Európa legnagyobb gazdaságát üzemeltető ország, Németország első számú vezetője, Olaf Scholz kancellár szavait tegnap!
A 17 milliárd eurónyi befagyasztott orosz magán és vállalati vagyonok egyharmadát, mintegy 5,5 milliárd eurónyit Luxemburgban tettek jégre. Az alig több mint félmillió lakosú ország nem fél az orosz bosszútól, igaz, nem is határos sem Ukrajnával, sem az Orosz Föderációval, viszont – szemben Magyarországgal – nem is akar.
Az index.hu fideszes portál vezető hírben számol be arról, hogy brit médiaforrás szerint nem Putyin ötlete lett volna Ukrajna megtámadása. Szeretném ezt a hírt egy kevésbé fontos, de sokkal hihetőbb információval kiegészíteni, miszerint az én ötletem sem volt Ukrajna megtámadása, és nem én terveltem ki a Krím annektálását és a kelet-ukrajnai orosz ajkúak felkeléséhez sem én szállítottam a fegyvereket, beleértve a légvédelmi rakétákat is.
Putyin túlvállalta magát. Az ukrán-orosz háborút Oroszország nem tudja megnyerni. Még ha sikerülne is elfoglalnia Ukrajnát, nem lesz képes megszállva tartani.
Az elfoglalt ukrán területek Oroszországhoz csatolását eddig egy ország, Észak-Korea ismerte el. A világ államainak többségét, az EU-t és a NATO-t követve Közép-Európa 9 országa, nevezetesen: Csehország, Szlovákia, Lengyelország mint a V-4-ek tagországai, valamint Románia, Észtország, Litvánia, Lettország, Észak-Macedónia és Montenegró közös dokumentumot fogadott el arról, hogy elítéli az orosz inváziót Ukrajnában, és nem ismeri el Moszkva területszerzését. Természetesen az aláírók között nem szerepel a Magyarország köztársasági elnöke.
Kovács Béla a legismertebb oroszországi magyar munkavállaló (az óvodában hernyó volt a jele)
Júliusban 114 448 magyar állampolgár dolgozott hivatalosan Ausztriában – közel ezerrel több, mint júniusban. Az elmúlt egy évben 7894-gyel növekedett a magyar munkavállalók száma a szomszédos nyugat-európai országban – derül ki hivatalos osztrák adatokból. Ezzel szemben: valahogy nincsen hivatalos információ arról, hány magyar vállalt munkát Oroszországban.
A finnek és a balti országok, Litvánia, Észtország és Lettország fellélegzett. Néhány hónap alatt, az Ukrajnai orosz invázió megkezdése óta, a négy ország határain és a Kalinyingrádban állomásozó 30 ezer orosz katona szinte köddé vált. Mára alig 6000 maradt belőlük a térségben.