A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 139 tagországából 130 írta alá azt az állásfoglalást, amely szerint 15 százalékos általános minimális vállalati nyereségadót vezetnek be világszerte. Az adótól évente mintegy 126 milliárd euró többletbevételhez jutnának az OECD országai. Az új adórend célja, hogy megszűnjön a világon folyó adócsökkentési verseny, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza az egyes országok költségvetéseit.
Az Európai Unió tagországai közül csak Magyarország és Írország nem csatlakozott a dokumentumhoz. Az íreknél a vállalati nyereségadó 12,5 százalék, míg Magyarországon a Fidesz érában mára a 2010-es 19 százalékos adó 9 százalékra csökkent. A vállalati nyereségadó kulcsa egyébként jelenleg: Japánban 34,1%; Franciaországban 31,5; Németországban 28,9; az Egyesült Államokban 27,5; Olaszországban 23,8%; Nagy-Britanniában 20,1%, míg az európai uniós átlag 19,7 %, szemben a magyar 9 %-os adóval.
A magyar kormány természetesen az ország pénzügyi és adópolitikai szuverenitásának védelmére hivatkozik, arra, mennyi mindent elkövettek azért, hogy Magyarország versenyképes legyen a külföldi tőkéért folyó versenyben, miközben az EU-ban legalacsonyabb, 9 százalékra csökkentett vállalati nyereségadón, és a Magyarországra jövő külföldi cégeknek adott egyéb állami támogatásokon kívül semmi nem jutott az eszükbe. Magyarán: csak annyi, hogy e versenyelőnyt a magyar lakossággal fizettessék meg az egyéb adók, például az áfa csúcsra járatásával.
Az sem kizárt, hogy csak arról van szó, hogy az egész világ hülyék gyülekezete, kizárólag a magyar kormány áll zsenikből, akik jól látják, hogy e mögött a nemzetközi megállapodás mögött is a baloldali liberális ármány, Gyurcsány és Soros György rejtőzködik, vagy a bánat tudja, még kik, a Magyarországot nem kedvelő demokrata párti amerikai elnök mellett.
Vagy talán azért nem csatlakozunk a 130 országhoz, mert a magyar költségvetés bevételeinek közel felét most nem a cégektől, hanem közvetlenül a lakosságtól szedik be Orbánék. A költségvetési bevételek 27 százalékát a világbajnok nagyságú, 27 százalékos ÁFA, 14 százalékát a mindenkitől behajtott 15 százalékos személyi jövedelemadó, 8 százalékát pedig a dohány és az üzemanyag, valamint az alkohol után kivetett jövedéki adók adják. A vállalati nyereségadó mindeközben a magyar költségvetés bevételeinek alig 5 százalékát teszi ki.
A magyar elutasítás még ezek fényében sem teljesen érthető, mivel a 15 százalékos határ csak az évi 750 millió eurós bevételt meghaladó, vagyis 263 milliárd forintnál nagyobb bevételt elérő cégeket fogja érinteni, míg vállalatcsoportok, konszernek esetében ezt a határt 20 milliárd eurós (7 ezer milliárd forint) éves bevételnél húzták meg, vagyis nem túl sok magyar cég számára hozna változást. Németországban az évi 750 millió eurós vállalati bevételi határ 827 céget érinthet.
A megállapodást még a jövő héten jóvá kell hagyniuk a G-20 országok minisztereinek, miután a G-7-ek már megtették ezt. Az eddig aláíró 130 ország adja a világ szociális gazdasági teljesítményének 90 százalékát. Az egységesített adókulcs mellett lényeges változás lesz, hogy az érintett cégek nem a székhelyükként szolgáló országban adóznak a teljes bevételük után, hanem annak megfelelően, hogy melyik országban mennyi bevételt értek el. Ez elsősorban a feltörekvő, nagy piaccal rendelkező országok számára lesz előnyös.
De a nagyvállalatok anyaországai is előnyösebb helyzetbe kerülnek, mivel a konszernek, miután a leányvállalatuk a működésük helyén levő országban kifizették a 15 százaléknál alacsonyabb, mondjuk Magyarországon a 9 százalékos nyereségadót, odahaza, az anyaországaikban is, ki kell fizetniük a 15 százalékig fennmaradó részt, vagyis nem lesz önmagában vonzó például a magyar 9 százalékos adókulcs, illetve nem lesz sok értelme azt fenntartani, ha az érintett cég máshol mégis ki fogja fizetni a legalább 15 százalékig fennmaradó részt is, azaz Magyarországon is nőhet az adóbevétel a versenyképességünk csökkenése nélkül is.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 