Kihez beszélt a német kancellár?

Kérem figyelmesen elolvasni a kiemelt részleteket, és megtippelni, hogy kihez intézte az Európa legnagyobb gazdaságát üzemeltető ország, Németország első számú vezetője, Olaf Scholz kancellár szavait tegnap!

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz

Wong Kan Seng Szingapúr miniszterelnök-helyetteséhez

Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz

„Oroszország brutális háborújának következményei – éhség, energiahiány, infláció – az egész világon érzékelhetők. Ez a háború veszélybe sodorta a világbékét és azokat a közös alapelveket, amelyeken jelenlegi világrendünk nyugszik. Ezért olyan fontos, hogy ellenálljunk Putyinnak, és gátat vessünk imperialista céljai valóra váltásának.

Köszönetemet nyilvánítom az orosz inváziót elítélő világos álláspontért, a szankciós politikánk támogatásáért, valamint az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott segítségért. Ez azt bizonyítja, hogy a közös értékeken és alapelveken nyugvó partneri kapcsolatunk nem üres szólam. Engedje meg, hogy ehhez hozzátegyem: az ilyen támogatás soha nem egyirányú utca.”……

„A Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusa eloszlatott minden kétséget afelől, hogy a mai Kína erősen különbözik az öt vagy tíz évvel ezelőtti Kínától. Politikai és gazdasági lépéseinknél mindezt figyelembe kell vennünk. Természetesen Kína egy fontos gazdasági és kereskedelmi partner marad, és tisztában vagyok vele, hogy Önök osztják ezt a véleményt, de mindenhez két fél kell.”……..

„Legutóbbi megbeszélésem alkalmával Kína vezetőjével kifejezésre juttattam aggodalmunkat a Dél-Kínai-tenger térségében és Tajvan környékén tapasztalható feszültség, az általános emberi jogok és az egyének szabadságjogainak kínai helyzete miatt, emlékeztetve arra, hogy az ENSZ alapokmánya szerint minden ország kötelessége ezek tiszteletben tartása.”…..

A jelenlegi helyzetben nemzetbiztonsági alapkérdés a nyersanyag és energiaellátás biztosítása minden ország számára – folytatta a német kancellár – „A diverzifikálás nem jelenti azonban a kapcsolatok általános megszakítását. Ez fontos kérdés napjainkban, amikor divatja van a „nearshoringnek”, a „deglobalizációnak”, az „önellátásnak”. Legtöbbször ezek a szólamok nem jelentenek mást, mint burkolt protekcionizmust. És a protekcionizmus nem vezet sehová. Egy világ, új vagy újból felállított kereskedelmi korlátozásokkal, dezintegrált népgazdaságokkal nem lesz egy jobb világ.” x

Zsebesi Zsolt