Amennyiben az amerikai elnök őszintén hisz abban, hogy vámokkal vissza lehet hozni az Amerikából egyszerű költségszámítási alapon elvándorolt termelőkapacitásokat, vagyis hisz abban, ami minden tapasztalatnak és szakértői véleménynek ellentmond, akkor nagy bajban vagyunk. Gazdasági és politikai szempontból ugyanis nincs semmi értelme annak, amit csinál. Nem erősíti Amerikát, az amerikaiakat, a milliárdos barátait, sőt még saját magát sem – és a következő választásokon ennek meglesz a böjtje.
Donald Trump vámháborúja minden szempontból értelmetlen, sőt önpusztító. Minden szempontból, egy kivételével. De ha az az egy beigazolódik, akkor még nagyobb bajban vagyunk. Értelme ugyanis annak, amit most csinál, csak és kizárólag akkor van, ha nem lesz több választás az Egyesült Államokban. Olyan választás, ahol bárki kifejezheti elégedetlenségét Trump politikájával szemben.
Mi van, ha Trump terve az, hogy valamilyen ürüggyel határozatlan időre elhalassza a közelgő választásokat – így már nem kellene a választókra tekintettel lennie? A fenti esetben hirtelen minden, amit tesz, sokkal logikusabbá válik. És a tervszerű hozzászoktatás egy demokráciától messze álló, akár demokratikus intézmények nélküli állapothoz már el is kezdődött. Nem véletlen, hogy Trump eddig szinte kizárólag elnöki rendeletekkel kormányoz.
Aligha véletlen, hogy Trump számos rendeletének jogi alapját valamiféle válsághelyzet vagy szükségállapot kihirdetésével teremti meg – így volt ez a vámok esetében is. Carl Schmitt, a náci korszak jogfilozófusa szerint a szuverén az, aki a szükségállapotot kihirdetheti vagy megszüntetheti. És a szuverénnek nincs szüksége legitimációra, még választásokra sem: a hatalma önmagában adott. Egy demokráciában azonban egyedül a (választó) nép a szuverén.
Nem véletlen, hogy Trump a kritikus média és az igazságszolgáltatás elleni kampányaival a hatalmi ágak szétválasztását akarja gyengíteni. Nem az egyes esetekben elhangzó kritikák számítanak, hanem az intézmények és szervezetek megkérdőjelezése. Szükségállapotban nincs hatalommegosztás.
És végül: Trump saját magát politikailag sebezhetetlennek látja. Egy alkalommal azt mondta, hogy akár az utcán is lelőhetne valakit, akkor is megválasztanák. Megengedhet magának bármit – akár a választások felfüggesztését is? Már utalt arra, hogy több ciklust is eltöltene az elnöki székben. Ha pedig ez hamarosan valódi ellenállásba ütközne, vagy visszakozna, vagy eszkalálná a helyzetet.
És az eszkaláció jelentheti akár egy háború kirobbantását az Egyesült Államok határainál – egy olyan háborút, amely lehetőséget adna Trumpnak arra, hogy a választásokat határozatlan időre lehetetlenné vagy illegálissá nyilvánítsa. Természetesen ez egy mesterséges háború és egy mesterséges indok lenne. De Trump már a vámháborújához is mesterséges indokokat talált ki. Például azt állította, hogy Kanada óriási mennyiségű kábítószer-alapanyaggal árasztja el az Egyesült Államokat. Ez tényszerűen hazugság.
Az sem igaz, hogy Európa vagy úgy egészében a világ az Egyesült Államokon élősködne gazdaságilag, mert ha ebben a témában a valósághoz tendálót szeretnénk állítani, akkor az pont fordítva hangzana. De ha Trumppal kapcsolatban bármilyen szerepe volna az igazságnak, akkor nem itt tartanánk, ahol most, és Trump sem volna az Egyesült Államok elnöke.
Tehát az igazi nagy baj a jelenlegi amerikai helyzettel nem az, hogy annak milyen hatása van az USA és a világ gazdaságára, hanem az, hogy minden, amit most Trump tesz, csak akkor nyer értelmet, ha azt feltételezzük, hogy lépései egészen mást célt szolgálnak, mint amit ő állít. Amennyiben beigazolódik, hogy az USA elnöke az amerikai demokráciát akarja egy autoriter rendszerre cserélni, akkor talán a világnak sem a vámháborúra, hanem e folyamat veszélyes következményeire kellene koncentrálnia és felkészülnie.
Nem lehet azt mondani, hogy a fenti eszmefuttatás egy újabb összeesküvés-elmélet, és sajnos azt sem, hogy a már most erősen erodált amerikai demokrácia egészen biztosan képes lesz magát Trumptól és társaitól megvédeni, és ha mégis, akkor az a polgári demokrácia békés játékszabályai szerint fog megtörténni, mégpedig erőszak vagy az USA-t megrengető belpolitikai válság nélkül. Tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb gazdaságáról és a világ kimagaslóan legnagyobb katonai erejéről van szó, ez több mint hétmilliárd ember számára kardinális kérdés.
Senkit nem vigasztal, hogy amit Trump tervez, az nem egy országban már valósággá vált. Máshol a megvalósítás stádiumában van. És ezek jelentős országok, mint például Oroszország, Törökország, Kína, Irán, Észak-Korea vagy éppen – és erre nem lehetünk büszkék – Magyarország. Az európai polgári demokráciák többsége még nem ilyen. Abban lehet – most éppen évről évre egyre kevésbé, de mégis – hinni, hogy ez így is marad. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 