
Impozáns számokat olvasni arról, mennyire összetartó nép vagyunk. A magyarok lenyűgöző többsége szerint minden magyar minden magyarral összetartozik, éljen is az anyaország határain belül vagy azokon kívül. Szép statisztika, de a valóság egyáltalán nem az.
A legtöbb határon túli magyar, mintegy egymillió magyar anyanyelvű Romániában él. Hozzájuk képest a többiek létszáma elenyésző, együtt sem éri el az említett szám egy ötödét sem. Nem véletlen tehát, hogy a magyarországi magyarok és a határon túliak viszonyát a romániai magyarok és az itthoniak viszonyára lehet egyszerűsíteni.
Miközben nincs olyan magyar politikai párt, amely ne a határon túliak kedvébe akarna járni, addig a romániai magyarság és szervezetei a nemzeti összetartozás szelektív formáját kultiválják. Magyarul: nem minden magyarral kívánnak nemzetileg összetartozni. Hogy még világosabb legyek, a romániai magyarok nemzetileg a Fidesszel és nem a magyarsággal tartanak össze.
Hogy az erdélyiek, a romániai magyarok számára csak a Fidesszel való azonosulás a nemzeti összetartozás, annak számos durva megnyilvánulásának voltunk már eddig is tanúi. A legutóbb éppen a fővárosi polgármester erdélyi programja körül kirobbant viták mutatták meg, mennyire képmutatók is az ottani magyar politikai szervezetek nemzeti összetartozásról hangoztatott szlogenjei.
Karácsony Gergelyről, Budapest főpolgármesteréről sok mindent lehet mondani, még jót is, de azt biztosan nem, hogy fideszes volna. Ennek megfelelő volt a fogadtatása Budapest ottani testvérvárosának polgármestere és az ottani magyarság jelentős része által. Olyan, amit egyszerűen bunkónak lehet nevezni. Odáig fajult a vele szemben megnyilvánuló ellenszenv, hogy akadt politikus, aki bocsánatot kért a meghívásáért.
Csak emlékeztetőül: Karácsony Gergely mintegy 350 ezer magyar szavazatával lett a magyar főváros polgármestere. Ennyi szavazatot egyetlen fideszes egyéni jelölt sem kapott a 2022-es országgyűlési választáson.
A külföldön levélben szavazó magyarjaink 94 százaléáka 251 ezer szavazatot adott le a Fidesz pártlistájára. Vagyis Karácsony Gergelynek egyedül több szavazója volt Budapesten, mint amennyi romániai és más külföldi magyar a Fideszt szavazatával támogatta.
A 2022-es országyűlési választáson pártlistájára a Fidesz 2 809 238 szavazatot kapott otthon és levélben a határokon túlról. Az ellenzéki összefogás és a többi, ugyancsak a Fidesz ellen induló párt összesen 2 547 153 magyar támogatását élvezte.
Ha a Fidesz listájára leadott szavazatokból kivonjuk a külföldi 251 ezer szavazatot, akkor a hazai szavazók megoszlása: 2 558 238 a Fideszre és 2 547 153 ezer a Fidesz ellenfeleire. A különbség 11 085 szavazat a Fidesz javára.
Ha jól értem, erre a 11 ezer emberes Fidesz többségre tekintettel – ami az összes szavazó 0,2 százalékát teszi ki – azonosul a romániai magyarság kizárólag (94 százalékban) a Fidesz-magyarsággal, mintha a maradék 2,5 millió nem fideszes magyar nem is létezne.
Vádolom az erdélyi és általában a határon túli magyarságot, hogy – egészen egzaktul fogalmazva – tesz az úgynevezett magyar összetartozásra, mert azt kizárólag a sajátjaival, a Fidesz híveivel való összetartozásra korlátozza. Számukra csak a Fideszre szavazó a magyar, tehát a honi magyarság majd fele nem az ő fajtájuk.
És ezt nemcsak gondolják, de ennek megfelelően is járnak el. És nem kizárólag a parlamenti választásokon demonstrálják a szelektív nemzeti összetartozás-felfogásukat, de már az ellenzéki pártok náluk korteskedő politikusait is azzal tanácsolják el, hogy nincs ott keresnivalójuk, mert az erdélyiek tudják, kire kell szavazniuk. És tudják is.
Tudják, mert nem összetartó magyarok ők, egyáltalán nem, mint azt a fenti számok is bizonyítják, hanem a saját jól felfogott érdekeiket, nem az összmagyaráságét, hanem a külföldön élők érdekeit tartva szem előtt azokra szavaznak, akiktől több pénzt és egyéb támogatást remélnek. Ez nem bűn. Ezt teszi a legtöbb párt híve is, mert azokra szavaz, akiktől a saját vagy kis közössége jólétét reméli.
Tehát nem az önérdek képviseletéért, hanem azért lehet, sőt mint nem fideszesnek, de magyarnak szabad, sőt kell is ferde szemmel nézni a határainkon túl élő testvéreinkre, mert nemcsak nem tudnak, de nem is áll szándékukban az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva, tehát a hazaiak érdekeit is számba véve gondolkodni, ennek megfelelően politizálni, és a választásokon ennek tudatában szavazni.
A külföldi magyarság – már amikor a szavazatairól van szó – pont olyan, mint a legszegényebb itthoni magyarjaink, a romák, csak éppen nem egy zsák krumpliért teszik, amit tesznek. Most lehet haragudni, és a bicskás székely atyafiakkal riogatni, de szabad el is gondokodni, kedves határon túli magyar testvéreim, azon, hová vezetett bálványuk, Orbán Viktor politikája.
Oda, hogy lassan joggal várhatjuk el, hogy a romániai magyarság végre összekapja magát, és a realitások talajára állva szakít a magyar történelem egyik legkártékonybb politikusával, Orbán Viktorral, és elkezd végre gyűjtéseket szervezni az otthon szegénységbe süllyedt testvérei számára, esetleg lemond néhány milliárd neki járó magyar segítségről az ő javukra. Ezzel a valódi nemzeti összetartozás meglétének bizonyítékát adhatná. x
Zsebesi Zsolt
