A nem távolabbi jövőben a pekingi hatalmi politika következtében a nyugati világ és Kína kapcsolatainak jelentős romlásával számol a fejlett világ. Bár a nyugat függősége Kínától ma még nagyon erős, máris leálltak az új beruházások, a befektetők világa keresi Kína helyettesét, és úgy látszik, Indiában találja meg.

India éppen a múlt hét pénteken előzte meg a lakossága nagyságában Kínát. A nagyjából mintegy 1,4 milliárd lakosú két országot jelenleg nagy távolság választja el egymástól gazdasági téren, de míg Kína – függetlenül nyugati kapcsolataitól is – inkább problémák elé néz, addig India nagy tartalékokkal rendelkezik az elkövetkező évtizedekre. Mindenekelőtt a lakosság számának növekedése és a rendkívül fiatal indiai társadalomban rejlő potenciál okán.

Kína öregszik. Idén januártól népessége csökken. A termékenységi ráta alig 1,2, azaz ennyi gyereket szül az átlagos kínai nő. Szemben az indiaival, aki 2,1 gyereket hoz a világra. Az úgynevezett életkor meridián, azaz a kor, amelytől az egyik oldalon mindenki öregebb, a másikon fiatalabb, Kínában 39, míg Indiában csak 29 év.

Ez azt jelenti, hogy az átlagosan Indiában évente születő 600 millió gyerekkel szemben alig néhány százmillió a várható halálozások száma. Kínában viszont, az iparilag fejlett országokra jellemzően, a társadalom öregedése tapasztalható. 2010-ben 250 millióan voltak 60 évnél idősebbek, de ez a szám 2040-re eléri a 400 milliót, vagyis a lakosság több mint egy negyede lesz idős korú.

A számos bizonytalansági tényező miatt a jövőre vonatkozó becslések nagy szórást mutatnak. Ezek szerint 2100-ra India lakossága elérheti a kétmilliárdot, de más előrejelzés szerint csak egymilliárd lesz, vagyis kevesebb, mint most. Kína lakosságát 2100-ra a demográfusok 1,2 milliárd és másfél milliárd közé teszik.

Viszont ami ennél is fontosabb: India ma az 5. legnagyobb gazdasági teljesítményt nyújtó ország a GDP nagysága szerint. A legfrissebb becslések szerint viszont már 2030-ra jelentősen előreléphet, és akár meg is előzheti a 4. helyezett Németországot, de még a 3. Japánt is megszoríthatja. Az Egyesült Államok és Kína helyét azonban nem veszélyezteti a dobogó két legfelsőbb fokán.

Kínának egész más problémái lesznek tehát a következő évtizedekben, mint Indiának. Megromlóban lévő viszonya a nyugattal és a társadalom elöregedése miatt az eddigi látványos növekedésében megtorpanás várható. Szemben Indiával, ahol – ahogy mondani szokták – az alacsony szintről indulás miatt nagy a levegő felfelé.

Mindenekelőtt az ország hiányos infrastruktúrája, az energia, a villamos áram hiánya, a közlekedési hálózat kiépítetlensége miatt sok még a teendő, de ez inkább felcsigázza a nyugati befektetőket és gyártókat, mint lehangolja. Máris nagy számban vannak jelen ezen a téren a nyugati, főleg a német cégek, amelyek kiveszik a részüket a vasút és a közút, az infrastruktúra fejlesztésében.

India tehát alternatíva lehet, még akkor is, ha a nehézkes bürokrácia, a kínainál nagyobb korrupció és az ország egyes térségeinek egyenetlen fejődésében rejlő politikai és társadalmi veszélyt nehéz lekicsinyelni. Viszont nagy előnye Kínával szemben, amely monolit, kommunista, egy ember vezérelte ország, hogy Indiát a világ legnépesebb demokráciájának is szokás nevezni, ami csábítóbb, talán kiszámíthatóbb a kínai kommunista párt egyeduralmánál.

Indiára az elsők között mozdult rá Németország, de már komoly példák mutatják, hogy a Kínában nyugati megrendelésekből élő gigacégek is lassan Indiába telepednek át. Németország kereskedelme Kínával 300 milliárd eurót tesz ki, szemben az indiai 30 milliárd euróval, ami a németek szerint inkább az indiai lehetőségek határtalanságát jelenti, mint a kínai fölényt.

India 2600 dolláros egy főre jutó GDP-jével a 138. a világranglistán. Kína a maga 13 721 dollárjával ugyanott a 63. Magyarország mindkettőjüket megelőzi az 52. helyezésével, a majdnem 20 000 dolláros egy főre jutó GDP-ével. Kína ötszörös előnye talán nem fog gyorsan csökkenni India előtt, de a GDP-ben mért összteljesítmény a lakosság számában tapasztalható ellentétes folyamat miatt Indiában nő majd dinamikusabban.

Egy óriási ország, hatalmas piaccal, jelentős humán potenciállal. Ez az, amiről a nyugati nagytőke álmodik. A 11 millió lakosú indiai Bangalore már ma is a digitális világ egyik fontos gazdasági fordítópontja, komoly nyugati kapcsolatokkal a programozás és a programfejlesztés terén. India várható felemelkedése újabb pólussal gazdagíthatja a több pólusú világot, és tovább erodálja az ukrán háborúban kivérezni látszó Oroszország jelentőségét. x

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s