
A magyar kormányfő „jobb agya”, Orbán Balázs (a jobbkeze Matolcsy György) elmondta, hogy szerinte és kenyéradó gazdája szerint mi a nyugati értékrend három pillére. Az nem zavarja, hogy az a bizonyos nyugat legalább 234 éve, a francia forradalom óta ezt máskép tudja.
A nyugatnak, amely liberális, vagyis szabadelvű, szabadság elvű, nem az illiberális magyar fülkeforradalom, hanem az 1789-es francia forradalom a világító tornya, melynek és a nyugatnak a szabadság, az egyenlőség és a testvériség a három alapelve (Liberté, Égalité, Fraternité).
A szabadság azt jelenti, hogy minden ember szabadnak születik. Ez pedig azt, hogy sem a család, sem a vallás, sem az állam nem sajátíthatja ki, nem szabhatja meg életelveit, céljait, életformáját, mert ahhoz csak a szabadnak született embernek van joga. Született kiváltsága, hogy választhat. „A szabadság lényege, hogy azt tehetjük, ami nem árt mások jogainak” – áll az emberi és polgári jogok 230 éves nyilatkozatában.
A szabadnak született ember maga dönti el, milyen életcélokat, hogyan és kikkel közösen akar élete során megvalósítani. Ezzel nem állhat szembe sem a család, sem egyetlen vallás, de még az állam sem.
Az általános emberi jogok mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy hol, milyen családban, milyen vallási környezetben, milyen anyagi körülmények között jött a világra. Azt korlátozni csak annyiban lehet, amennyiben az mások ilyen jogait korlátozza.
Az egyenlőség jelszava szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, a származás és a társadalmi helyzet szerinti megkülönböztetést eltörölték, és hogy mindenkit aszerint ítélnek meg, milyen eszközökkel járul hozzá az állam kiadásaihoz (a közjóhoz).
A testvériség pedig annyit tesz, hogy “Ne tégy olyat mással, amit nem akarsz, hogy más tegyen meg veled; tégy mindig olyan jót másokkal, amit magad is szeretnél”.
Természetesen évszázadonként ezek a francia jelszavak a francia társadalmi mozgásokkal együtt változtak, nem mindig hirdették ugyanezt. A 19. században a “Munka, család, tulajdon” , majd a 20. században a “Munka, család, haza” lépett a 18. századi forradalom jelszavainak a helyére.
Mit takarnak az Orbánok által mantrázott jelszavak a valóságban, mi áll a mai Magyarországon, és a jelenlegi magyar kormányzat és annak vezető szlogenjei mögött?
A szuverenitás nem más, mint a primitív “Magyarország az első”, “America first” és társai. Vagyis le van takarva a világ 7 milliárd lakosa, ami fontos és ami mindent visz, az a saját, a nemzeti érdek, a magyar, az orosz, az amerikai, a német, az ukrán, a szlovák stb. érdek, minden egyéb, az ennél nagyobb közösségek, társadalmi-politikai-gazdasági formátumok, a kompletten értett világ érdekei előtt járnak, azzal gyakorlatilag folyamatosan konfrontálódnak.
Ennek a szuverenitásnak a célja a nemzetállam önrendelkezésének (szuverenitásának) fenntartása és szembeállítása más nemzetállamok és a nemzetállamok fölé szervezett szövetségek érdekeivel. A városállamok korszakában a görög értékrendben Athén érdeke mindenek előtt állt, ahogyan a római birodalomban Róma érdekei megelőzték az ismert világ bármely népének érdekeit, aminek – mint később mindig – akár erővel is érvényt lehetett és kellett is szerezni.
Ez az uralkodó magyar rezsim ideológiájának lényege. De még ez az avítt, igazságtalan mantra és annak tényleges tartalma között is komoly szakadék húzódik. A szuverenitást Orbánék a saját és bandájuk szuverenitásaként értelmezik (nem mondják) és gyakorolják is.
Ennek lényege, hogy a bandatagok szabadon tehessék, amit akarnak, mindenekelőtt gyarapíthassák saját javaikat a köz és a bandához nem tartozók, azok csoportjai, vagy a számukra idegen nemzetek tagjainak a kárára.
A szuverenitás orbáni értelmezése gyakorlatilag egyenlő a maradék két liberális elv (egyenlőség, testvériség) semmibevételével. A mai magyar társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági gyakorlatban egyenlőségről szó sincs, a testvériség pedig kizárólag a bandahűségben érhető tetten.
A család mindenekelőtt jelszót is úgy kell értelmezni, hogy a mi családunk (Orbán és bűntársainak a családjai), vagy az általunk családnak tartott és támogatásra méltó formációnak adunk előnyöket az anyagi gyarapodásuk és a politikai haszonszerzés (voksok megszerzése) céljából.
Az élet minden területén a bűnszövetkezet tagjai és támogatói, azok családtagjai, baráti körük élvez feltétel nélküli előnyöket. Mondhatjuk, hogy származása, vallása, párthovatartozása szerint, azaz mindennek ellentmondva, amit az igazi nyugati értékrend normaként megfogalmaz.
Hogy ne magyar példát mondjak: a nyugati értékrenddel hogyan lehet összeegyeztetni, hogy a brit uralkodóház tagjai jogokat, anyagi javakat nyernek, birtokolnak csupán származási alapon? Igaz ehhez azért politikai előny, hatalom nem járul.
Milyen modern, nyugati értékrendű állam az, ahol a politikai vezető (Putyin, Orbán) a leggazdagabbak egyike, mégpedig csak és kizárólag azon az alapon, hogy övé a hatalom, amit nem kell megosztania senkivel, és nem ellenőrzi azt senki, mert még a szövetségesei, a saját pártja sem, nem beszélve a népéről, amely kizárólag szemlélője, elszenvedője vagy, ritkán, kedvezményezettje lehet, de nem résztvevője az uralkodó döntéseinek.
Az Orbánék által kitalált és a saját hasznukra működtetett társadalmi rendnek valójában sok a megnevezett három pillér, mert az igazából egy lábon áll. Nem is lehet másképpen, hiszen diktatúra. Akkor is, ha – egyelőre – nem dobálják helikopterről az ellenzékieket a Balatonba (Chile egykoron), vagy nem potyognak ki az emeletes házak ablakaikból a központi akarattal egyet nem értő polgárok (Oroszország ma), nem tűnnek el nyomtalanul vagy kerülnek átnevelő táborokba, akiknek nem teszik a kommunista rezsim (Kínában).
A magyar uralkodó és a közvagyont folyamatosan nagy tételben fosztogató, a köz érdekére hivatkozva a saját vagyonát és megrendíthetetlen politikai hatalmát építő elit (banda) egyedül a kizárólagosságot tartja alapelvének.
Kizárólag nekünk legyen minden jó, kizárólag mi keressük a legtöbbet a privát és az állami szférában, kizárólag a velünk egyetértők érvényesüljenek a politikában, a közigazgatásban, a tudományban, a kultúrában, és kizárólag azt oktassák és azt adagolják az általunk ellenőrzött, irányított propaganda csatornákon keresztül az embereknek, ami a mi érdekeinket szolgálja, és az általunk hirdetett hazugságokat támasztja alá.
A három magyar alapelv lehetne egyébként a francia három, a szabadság, egyenlőség és testvériség is, hiszen Magyarországon már semmi nem az, aminek nevezik. Másképpen fogalmazva: mindegy, miket mond a politikai vezetés, milyen elvekre és eszmékre hivatkozik, legyen az akár nyugati, akár keleti, akár keresztény, akár zsidó, úgysem az történik a gyakorlatban, ami ezek lényege, hanem az, ami a hatalmon lévő magyar politikai bűnszövetség érdeke.
Ilyen egyszerű ez. Nincsenek pillérek, értékrendek, filozófiák és vallási tanítások. Egy dolog működik, és az az ősi, primitív, de elpusztíthatatlan hatalom- és birtoklási vágy. Legyen minden a miénk, az enyém. Az erősebb kutya b….ik, és hozzá ugat is. Amit csak akar. Mi vonyíthatunk, szűkölhetünk, igaz, a magyar katolikus egyház ígérete szerint miénk a mennyek országa, mert a saját országunk már az övék. x
Zsebesi Zsolt