Orbán tenyeréből eszik a német hadiipar

A magyar hadügyminisztériumban Novák Katalin köztársasági elnök aláírja az ország védelmi tervét

Miközben Orbán Viktor a világ legnagyobb pacifistájának reklámozza magát, gőzerővel fejleszti Magyarország második kulcsiparágává a hadiipart. A német Rheinmetall egyszerre három gyára épül Magyarországon, de egyáltalán nem német befektetésként, hanem teljes egészében a magyar állam pénzén.

A három magyar pénzen létrejövő Rheinmetall üzemben harckocsikat és lőszereket fognak gyártani a Leopárd 2 tankok és az önjáró tarackok számára, továbbá egyéb robbanóanyagokat, amelyeket első körben a magyar honvédség fog megvásárolni, majd ezt követően exportra megy.

Orbán békét hirdet az ukrán-orosz háborúban, tűzszünetet és tárgyalásokat, de meglátta a nagy üzletet a fegyvergyártásban, és magához édesgette a német autóipar után a német fegyvergyártást is. A magyar kormányfő jelentős exportorientált hadiipart épít ki Magyarországon, német technológia segítségével – állítja Andreas Bock, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának a magyar-EU kapcsolatokkal foglalkozó német, angol és magyar nyelven beszélő szakértője.

Úgy látszik, mára már annyira azért nem vonzó az ország, hogy a németek pénzt fektessenek a hadiipari üzletbe, ezért a magyar állam finanszírozza az építkezést, az egész fejlesztést, hogy a majdani nyereségen osztozzon a Rheinmetallal. A németek nulla befektetéssel olcsó gyártási költségű, garantált vevőt biztosító partnert találtak maguknak az EU határain belül.

A magyar államnak azonban jó ideig várnia kell az osztalékra a Rheinmetall-magyar állam közös vállalkozásából, mert a legyártott harckocsikból az első 200 darabért is mi fizetünk. Ennyit rendelt Orbán a magyar honvédség számára, amelynek tisztikarát éppen most tizedelte meg, továbbá kormánya fasírtban áll nemcsak a német kormánnyal, de a fegyverek potenciális vevőivel, a NATO és az EU tagországaival is.

A német ipar képviselői a sajtó előtt sem titkolják, hogy teljes tudatában vannak a magyarországi rekord korrupciónak, az orosz-ukrán háborúnak a nyugati világtól eltérő magyar megítélésének, mindennek, amit Orbán a nyugat ellen tesz, és ami feszültséget és bizonytalanságot okoz Magyarország szövetségesei körében.

De! A német ipar berkeiben olyan kedvezőnek találják a magyarországi befektetések feltételeit, a magyar adórendszert, ebben a vállalati adózást és az egykulcsos személyi jövedelemadót, valamint a bőséges állami szubvenciókat, az adókedvezményeket, hogy nem tudnak és nem is akarnak ellenállni a csábításnak.

A német hadiipar – főleg miután még csak pénzt sem kell befektetnie Magyarországon, mert a fejlesztéseit a magyar állam finanszírozza – a német autóipar lábnyomába lépve szemet huny a politikai aggályok fölött, mivel van az a pénz, amit nehéz nem figyelembe venni.

Pont úgy járnak el, mint Kínában, ahol a komoly emberjogi problémákat felvető kínai politika ellenére a súlyos elnyomástól szenvedő ujgurok vidékén épített a Volkswagen gyárat, annak ellenére, hogy a német és a nyugati közvélemény mélyen elítélte a vállalkozást. Így jár el Magyarországon is.

Az autóóriás szerint: sem az ujgurok helyzete, sem Kína kisebbségpolitikája nem változott volna, ha a Volkswagen másként dönt, csak a részvényesei pénztárcája lett volna vékonyabb. A kínai gyárak hozzák a Volkswagen cégcsoport nyereségének 40 százalékát. Ugyanígy gondolkodnak a jelenleg Magyarországon működő mintegy 2500 német vállalkozás vezetői is, akik több mint 200 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak

A Rheinmetall, amely Ukrajna egyik legnagyobb fegyverszállítója, a magyarországi gyárai mellett most kezdett el Ukrajnában is fegyvergyárat építeni az ukrán hadsereg igényei kielégítésére. A német hadiipar egyébként abban bízik, hogy a magyar kormány számára is a pénz beszél majd, ha a magyar gyárakban készült fegyverek külföldi eladására kerül a sor.

A Rheinmetall vezetői nem látják veszélyeztetve a magyar gyárakban készült páncélosok és ugyanott a Leopárd 2 német tankoknak, önjáró tarackoknak gyártott lőszerek és egyéb robbanóanyagok Ukrajnába szállítását 2024-től, amikor a gyárak beindulnak. Már csak azért sem, mert a magyar fegyverexport-szabályozás kevésbé szigorú, mint a német – mondják. x

Zsebesi Zsolt