
Azt mondja a magyar kormányfő, hogy nem érdekünk egy közös orosz-magyar határ, a magyar érdek az, hogy Oroszország és Magyarország között legyen „valami”. De hát már van! Ukrajnának hívják.
Ha valóban azt tartja Orbán a magyar nemzeti érdeknek, hogy ne legyen Oroszországgal közös hagtárunk, akkor be kellene állni a szövetségesek mellé a sorba, és támogatni kellene fegyverel is Ukrajna honvédő háborúját Oroszországgal szemben. Orbán azonban nem Ukrajnával akar közös határt.
Az ukránok és szövetségeseik, a nyugat, a NATO, az EU joggal háborodnak fel Orbán Viktor legújabb agymenését hallva arról, hogy ”valaminek” lennie kellene Magyarország és Oroszország között, amikor Kijevben, de az egész világon úgy tudják, hogy ott Ukrajna van és annak is kell ott megmaradnia.
A leendő “valami” helye foglalt, ott egy szuverén ország lézezik, egy ENSZ-tagország, nemzetközileg elismert határokkal. Egy ország, aminek határaiért és szuverenitásáért a Szovjetunió felbomlása után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és az Orosz Föderáció vállalt garanciát az úgynevezett budapesti memorandum aláírásával 1994-ben.
Tehát: Magyarország és Oroszország közé csak akkor lehet odaképzelni Orbán Viktornak „valamit”, ha onnan eltüntetik azt, ami már ott van, nevezetesen Ukrajnát, ami a fentebb említett országok, köztük Putyin Oroszországának jóvoltából, van ott, ahol van, olyan határok között, amelyekért a garanciát vállalók szavatolnak. Hacsak úgy nem, hogy a helyére odaképzeljük az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot.
Mint ismeretes, Ukrajna behelyettesítése „valamire”, az orosz hadsereg több százezernyi katonájának részvételével, éppen folyamatban van, és – ahogyan Orbán Viktor maga ismerte be, magyar érdekre hivatkozva – hazánk ennek a „valaminek” Magyarország és Oroszország közé ékelését támogatja a ma még ott lévő Ukrajna helyére.
Tehát a magyar álláspont megegyezik az orosz állásponttal, ugyanis Moszkva – Orbánnal teljes egyetértésben – ugyancsak „valami” mást akar látni, nem Ukrajnát Oroszország és Magyarország, továbbá Oroszország és Lengyelország, valamint Oroszország és Szlovákia határán. Lengyelország, Szlovákia és még sokan mások, többek között a teljes nyugat ugyanakkor úgy látja, hogy pont jó helyen van Ukrajna ott, ahol van, helyébe nem kell semmilyen „valamit” kitalálni.
A budapesti memorandum aláírói közül Kína sem áll ki teljes mellszélességgel amellett, hogy Ukrajna jó helyen van ott, ahol van. Oroszország ennél kicsit tovább ment, amikor a memorandum többi aláírójától még inkább eltérő álláspontra helyezkedett, és ezt nyomatékosítva tavaly február 24-én megtámadta Ukrajnát, és azóta szisztematikusan gyilkolja a lakosságát, pusztítja javait, hogy a mai Ukrajna területén egy „valami” más létrejöttét erőszakolja ki.
Míg Orbán eléggé homályosan fogalmazva csak „mást” akar Ukrajna helyén, az oroszok ennél egyenesebbek, amikor a háborújuk céljáról beszélnek. Ők Ukrajna helyén Oroszországot akarják látni. Putyin orosz elnök szerint ugyanis maga Ukrajna léte egy történelmi félreértés, ukrán nép nincs is, Ukrajna Oroszország történelmi területe, ahol azt csinál, amit akar. Ennek demonstrálására a háborúban elfoglalt területeket azonmód Oroszországhoz csatolta, ahogyan tette ezt néhány évvel ezelőtt a Krím-félszigettel.
Ha jóindulatúak akarunk lenni Orbán Viktorral – de miért akarnánk? -, akkor azt is mondhatnánk, hogy ő azért nem ezt akarja. Nem Oroszországot szeretné a magyar határon látni, vagy egy orosz vezérletű bábállamot, hanem – mivel Ukrajnát sem – mondjuk, mit tudom én – Törökországot, Kínát, esetleg Azerbajdzsánt vagy bármely más országot abból az egytucatnyiból, amellyel az ő és külügyminiszere áldozatkész és zseniális munkássága nyomán Magyarország még baráti kapcsolatot ápol. Nincs nagy választék.
Jegyezzük meg! Nem sok olyan piramidális barom volt a magyar történelemben, akik ilyen marhaságokat hordtak volna össze magyar kormányfőként, ami különösen jelentős teljesítménynek tekinthető, hiszen – ismerjük be, a versenyben lévők mezőnye az elmúlt évszázadok magyar történelmében nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően erősnek tekinthető. x
Zsebesi Zsolt