Az ENSZ hivatalos becslése szerint 2023. április 14-től, vagyis mától a világ legnépesebb országát Indiának hívják. India Kínát taszította le a trónról. Az adat természetesen csak a legreálisabb becslés, mert az indiai népességi adatok még mindig elég megbízhatatlanok.

A két ország “népességi versengésében” azonban egyértelműen India áll jobban. Kilátásai a közeli és a távolabbi jövőre is sokkal kedvezőbbek ezen a téren, mint a kommunista vetélytársé. A kínai termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó születések száma mára 1,2-re csökkent, miközben az Indiában is csökkenő tendenciát mutató ottani adat még mindig 2,1 gyerek egy nőre.

Mindkét ország közel 1,4 milliárdos lakosságszámának növekedési potenciálja lényegesen eltér. Nemcsak azért, mert a kínai 1,2-es termékenységi ráta világviszonylatban is az egyik legalacsonyabb (a magyar például 1,56), de azért is, mert Indiában a lakosság 40 százaléka 25 éven aluli, és alig 100 millióan vannak 65 évesnél idősebbek.

Ez azt jelenti, hogy az átlagosan Indiában évente születő 600 millió gyerekkel szemben alig néhány százmillió a várható halálozások száma. Kínában viszont az iparilag fejlett országokra jellemzően a társadalom öregedése tapasztalható. 2010-ben 250 millióan voltak 60 évnél idősebbek, de ez a szám 2040-re eléri a 400 milliót, vagyis a lakosság több mint egy negyede lesz idős korú.

A két országban az úgynevezett kormeridián, vagyis az életkor, amelytől az egyik oldalon mindenki idősebb, a másikon pedig fiatalabb, jelentősen eltér. Kínában ez az Egyesült Államokra is jellemző 39 évnél húzódik, míg Indiában a választóvonal 28 évnél van.

Mindkét ország nagy utat tett meg máig demográfiai téren. Csak emlékeztetőül: Kína 1980-ben lépte át az egymilliárdos népességi határt. A mai 1,4 milliárdos lélekszám nagyobb, mint Európa, valamint Észak- és Dél-Amerika lakossága együtt.

Indiában 1950-ben még 6 gyerekszületés jutott egy nőre, ami 1990-ben már csak 3 volt. Így jutottak el a mai 2,1-es átlaghoz. De míg Kína lakossága idén januártól csökken, addig a fiatalok rendkívül magas és az idősek alacsony száma miatt India népessége még változatlanul dinamikusan nő és nőni fog.

A számos bizonytalansági tényező miatt a jövőre vonatkozó becslések nagy szórást mutatnak. Ezek szerint 2100-ra India lakossága elérheti a kétmilliárdot, de más előrejelzés szerint csak egymilliárd lesz, vagyis kevesebb, mint most. Kína lakosságát 2100-ra a demográfusok 1,2 milliárd és másfél milliárd közé teszik.

India 2600 dolláros egy főre jutó GDP-ével a 138, Kína a maga 13 721 dollárjával a 63. a világranglistán. (Magyarország mindkettőjüket megelőzi, és az 52. majdnem 20 000 dollár/fővel.) Közben a két ország gazdasági teljesítménye, GDP-je alapján a világ 5 első helyezettje között van. Kína a 2., India az 5. Ebből erednek a jelen és a jövő fundamentális problémái a két hatalmas ázsiai ország számára.

Hogyan fogják a folyamatosan félmilliárd közeli, vagy átmenetileg még nagyobb létszámú, lassan elöregedő társadalmaikban a megnövekvő létszámú idős embert eltartani az egy főre eső siralmas gazdasági teljesítményeikkel? India esetében szinte nincs is miről beszélni, hiszen a 191 országos világranglistán elfoglalt 138. hely kevés jóval kecsegtet.

Szomorú tény, hogy miközben rendkívül sok teendője lenne mindkét ország vezetésének országaik gazdaságának erősítése, a termelékenység növelése terén, a hatalmas népesség helyzetének folyamatos javítása helyett aránytalanul nagy összegeket fordítanak fegyverkezésre.

A világ legnépesebb, legnagyobb létszámú hadseregeit fenntartó országok listáját Kína vezeti 2 000 000 katonával. Második India 1 450 000 harcossal. Megelőzik a harmadik legnagyobb hadsereget fenntartó Egyesült Államokat, ahol ez a szám 1 390 000 katona. (Az USA lagkossága 330 millió.) Meg sem lepődünk, hogy a negyedik helyezett egy kimondottan szegény ország, Észak-Korea a maga 1 200 000 katonájával. (Dél-Koreának 555 000 katonája van.)

Ezek akkor is szomorú és figyelemre méltó számok, ha tudnunk kell, a hadseregek létszáma nem egyenlő egy ország tényleges katonai erejével. Ezen a téren az Egyesült Államok fölénye letaglózó. Az USA a legtöbbet, annyit költ a hadseregére, amennyit az utána következő 9 ország, benne Oroszorszá és Kína összesen. Az Egyesült Államok védelmi doktrinája szerint az ország biztonsága és érdekei védelme érdekében az USA-nak kell a világ legerősebb hadseregét fenntartania. x

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s