A felvilágosult ember pontosan tudja, hogy mikor, mivel és mekkora kárt okoz a bolygónak, ahol lakik, eszik, iszik és szexel. Az utóbbival kapcsolatban azonban kevesebb a publikált tudományos tanulmány, így hiánypóló lesz ez a kis írás, ami arról szól, mit szabad és mint nem a 21. században a szexuális életben.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy gumi óvszert nem szabad használni, mert a szemétben végzi, nem lehet újrafelhasználni. Vannak törekvések arra, hogy lehessen, de egyelőre van néhány apró akadálya a dolognak, amit még nem sikerült megoldani. Ezért a környezetvédők szerint vagy ne szexeljünk, vagy gumi óvszer helyett használjunk birkabőrt, mint a régi rómaiak, ami ugyan nem előzi meg a nemi betegséget, viszont természetes úton lebomlik. A használójával együtt.
Aki mégis óvakodna a nemi betegségtől, aminek káros szén-dioxid-kibocsátásáról még nincsenek adataink, tehát nem biztos, hogy annyira kerülendő egyáltalán, annak az óvszer helyett azt ajánljuk, hogy vizsgáltassa meg leendő partnerét, nem szenved-e valamilyen nemi betegségben, és ha a teszt pozitívan sül el, akkor kerüljük az illetővel a szexuális kapcsolatot. Helyette, helyette, próbálkozzunk mással. Esetleg más partnerrel.
Persze mindeközben nagyon oda kell figyelni a fogamzásgátlásra, mert a gyerek az egyik legnagyobb teher a környezetre. Megszületésének elkerülésével több tonnányi szén-dioxid kibocsátását előzhetjük meg. A szakemberek szerint a biztonságos szex, vagyis ami még véletlenül sem vezet fogamzáshoz, a legjobb, amit az emberiség és a bolygó érdekében tenni tudunk. Ebben az esetben majdnem mindegy, hogy mivel akadályozzuk meg a megtermékenyítést, a haszon olyan nagy, hogy a védekezéssel okozott kár eltörpül mellette.
Az indiai Mumbaiban élő Tanmay Shinde úgy döntött, hogy a környezet érdekében nem vállal gyermeket. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület előrejelzése szerint szülővárosa már 2050-ben víz alá kerülhet a tengerszint emelkedése miatt – írja az index. Shinde úgy döntött tehát, hogy nem ítéli fulladásos halálra a gyerekét, mert nincs szándékában elköltözni a városából, ami víz alá kerül, helyette ott marad és megfullad, amivel – számítások szerint – jelentősen csökkenti India szén-dioxid-kibocsátását, és ha mások is követnék a példáját, lényegesen mérsékelnék a hatalmas ország negatív hatását a glóbusz klímájára. Sajnos sok még az önző, szűk látókörű ember Indiában is, akik életben akarnak maradni.
„A biztonságosabb bolygó és a fenntartható életmód a gyermekvállalás előfeltétele. Hacsak nem születnek határozott döntések és nem történnek gyökeres változások a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése és a globális felmelegedés megállítása érdekében, nem hiszem, hogy lesz gyerekem” – érvelt Shinde az index cikke szerint. És mennyire igaza van.
Minek gyerek olyan embernek, aki a gyerekben csak a szén-dioxid-kibocsátást látja, ami – végül is – teljesen korrekt, és tényleg nehezen megváltoztatható velejárója a gyerekek nemzésének. Már maga a gyermek létrehozásával kapcsolatos aktus is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, nem beszélve az egyéb, például a megnövekedett vízigényről, ami a meleg indiai klíma mellett különösen terheli a környezetet.
E néhány meggyőző példa és adat ismeretében azonnal felhívtam a barátnőmet, és közöltem vele, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében lemondom a tervezett együttlétünket, mert nem akarom tovább terhelni a bolygót a szexuális tevékenységemmel, ami a jövő nemzedékét sodorja veszélybe. Javasoltam, hogy küldjön nekem – kizárólag galambpostán – szerelmes leveleket, én is így fogok tenni, mert az együttlétünk okozta kár mellett a Facebook és az egyéb internetes adatátviteli szolgáltatások energiaigénye is súlyosan károsítja a földi környezetet.
A cikk írása közben egy galamb szált az ablakpárkányomra. Levettem a lábára kötött üzenetet, amely szerint minél hamarabb hagyjam abba a cikkek publikálását a Facebookon, mivel annak szén-dioxid-kibocsátása minden egyes írás megjelenésével nő, ami tovább terheli a bolygót. Ezért ne is válaszoljak a levélre sem, azonnal tekerjem ki a galamb nyakát, mert annak anyagcseréje is komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. Miután kitekertem a galamb nyakát, kimásztam az ablakpárkányra és levetettem magam az ötödik emeletről, hogy ne fokozzam tovább puszta létemmel a bolygó terhelését.
Búcsúlevelemben meghagytam, hogy esze ágába ne jusson senkinek a holttestem elhamvasztása, mert az rengeteg szén-dioxid-kibocsátással járna, helyette vessenek a tengerbe egy a fehér cápák által sűrűn látogatott tengeri öbölben, de oda még véletlenül sem valami dízel üzemanyagot fogyasztó járművel juttassanak el, hanem kizárólag öszvér húzta kordéval, ami elé egy köteg szénát függesszenek, hogy azt követve haladjon az öszvér, úgy érje el az úti célját, hogy közben szén-dioxid-kibocsátása a minimális legyen, és amikor célba ért, azonnal lőjék agyon. De nyílpuskával, ne lőfegyverrel, mert azok szén-dioxid-kibocsátása katasztrofális lenne a környezetre. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 