Látványosan nem látszik semmi abból, amit a magyar katolikus egyház tesz a válságos koronavírus-helyzetben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján a vezető helyen nincs semmilyen konkrét információ arról, mit ad vagy mit készül adni, mit tervez tenni a magyar katolikus egyház a magyar emberekért a jelenlegi elszomorító helyzetben, amikor az anyagi támogatás mellett óriási igény lenne a lelki támaszra, amit az egyház kizárólag a drága jó atya úristen feladatának tart, amikor – legfeljebb – imával akar hozzájárulni a védekezéshez.
A Püspöki Konferencia honlapján kiemelt helyen tisztán a húsvét előtti szokásos eseményekről találunk híreket, illetve a lakossággal közvetlen kapcsolatot az SZJA 1 százalékának a felajánlására való ösztökélés és a böjti tartós élelmiszergyűjtés reklámozása képviseli, vagyis csupa olyasmi, amiben az egyház pénzt és támogatást kér saját magának, illetve a rászorulóknak. Hiába keresünk bármit, ami szerint az egyház kinyitná az utóbbi években közpénzekből degeszre tömött pénztárcáját a szegények, a rászorulók, a járvány miatt szenvedők számára.
Nem találjuk jelét még a Karitász tevékenységével foglalkozó oldalon sem, hogy az egyház bármilyen módon kivenné részét a járvány elleni védekezésből, hogy szolgái és vezetői ott lennének a frontvonalnak akárcsak a közelében is, és ha mással nem, legalább lelki támasszal szolgálnának a hívőknek a legkeményebb időkben, amikor mint a legyek hullanak az emberek a kórházakban, ezernél is több ember esik hetente a járvány áldozatául.
Ha mégis ott lennének – amiről semmi hírt sehol nem találtam –, akkor elnézést kérek az érintettektől, ha nem így van, szégyelljék magukat, ha nem is előttem és a híveik előtt, de legalább isten színe előtt.
A koronavírus-helyzetre egyedül egy közlemény reflektál, amelyből megtudjuk, hogy a katolikus templomok nyitva maradnak, a korlátozó intézkedések nem vonatkoznak rájuk, illetve arról, hogy az egyház intézményei is betartják a kormány szabta szabályokat, feltéve ha az illetékes püspök másképpen nem dönt. Ennyi.
Van ennél konkrétabb segítségről szóló hír is a Karitász katolikus segélyszervezet tarsolyában. A kárpátaljai gyermekek egészségügyi ellátásának javítását szolgáló, 2015-től megvalósuló program, amelyben máig – ismétlem – máig sikerült Ungváron, Munkácson és Beregszászon összesen közel 20 millió forintot, közel 20 millió magyar forintokat célba juttatni, kevesebbet, mint amibe egy másodosztályú magyar helyettes államtitkár fizetése fáj a magyar költségvetésnek egy év alatt. Természetesen a magyar kormány és a német Karitász segítségével, magyarul, főleg nem a magyar katolikus egyház pénztárcájából.
“Nagyböjti imádságainkat ajánljuk fel egész népünkért, különösen azokért, akik a járványban érintettek, és kiemelten azokért, akik a mindennapi élet területein most is értünk dolgoznak. Segítő szeretettel figyeljünk idősebb és veszélyeztetettebb embertársainkra.” Nincs a fentiekben semmi meglepő vagy semmi új, mert a magyar katolikus egyház most is csak önmagát, saját lényegét adja, amikor más pénztárcájával veri félre a harangot, a hívők és a klérus lelkes imáival pótolja a tényleges áldozat- és felelősségvállalást. Isten fizesse meg a jóságukat! Jó lenne, ha helyettünk is.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 