
Hétfőn az éjszakába nyúló – közben órákra megszakított – tárgyalások után a német tartományok és a berlini szövetségi kormány közösen úgy döntött, hogy a járvány alatt eddig soha nem tapasztalt mértékben korlátozza a lakosság közösségi és privát életét a húsvéti ünnepek idejére.
Nem egyszerűen szigorítják az eddig érvényes korlátozásokat, hanem gyakorlatilag lakásaikba, házaikba zárják az embereket. Németország bezár és leáll. Nagycsütörtököt és nagypénteket is munkaszüneti nappá nyilvánítják, és az azt követő szokásos ünnepnapokkal együtt teljes szobafogságra ítélik a 83 millió németet.
Nagycsütörtöktől húsvét hétfőig mindenkinek otthon kell maradnia. A szabadban is tilos bármilyen rendezvényt, összejövetelt, találkozót szervezni és tartani. A privát szférában is kötelező lesz az orvosi maszk viselése, szigorú kijárási tilalom és kontaktus-korlátozás lép életbe. Mindjárt az ünnepek után széles körű tesztelési akció indul, amelyben a most is működő tesztállomások mellett iskolákban, óvodákban és vállalatoknál fognak tömegeket tesztelni, hogy kiszűrjék a fertőzötteket és felkutassák a gócpontokat.
Április 1-től 5-ig a kereskedelem leáll. Egyedül húsvét szombatján az élelmiszerüzletek nyithatnak ki saját hatáskörben, viszont a vendéglátásban a teraszokat és egyéb szabadtéri fogyasztó helyeket is zárva kell végig tartani a templomokkal együtt. Korlátozzák és érvényes teszthez kötik a külföldi utazásokat, finoman szólva, nem tanácsolják senkinek Németország elhagyását, a hazatérőket a repülőgépek személyzetével együtt tesztnek vetik alá.
A döntést kommentáló német kancellár és a bajor miniszterelnök, a berlini főpolgármester egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Németország a járvány legnehezebb szakaszához érkezett, amikor már nem szabad hibázni. Az országnak kiadott jelszó: „Otthon maradunk.” Ezzel azt akarják elérni, hogy a harmadik hullám további felgyorsulásával ne váljanak semmivé az eddig hozott szigorítások és az oltás eredményei.
Az ország vezetői komoly természetű, a lakosságot mélyen érintő döntéseket hoztak, de jó lelkiismerettel, mert széles körű szakmai és politikai vita után egyezségre jutottak a tartományok és a központi kormány. Az út a normalitás felé – szögezték le a politikusok – a tesztelésen, az oltáson és a fertőzési láncok feltárásán keresztül vezet. A türelmetlenség nem lehet a járvány elleni harcot veszélyeztető tényező – figyelmeztettek.
A fenti hír fényében legalábbis kérdéses az értelme Orbán Viktor magyar kormányfő gügyögésének arról, hogy lányaink és asszonyaink idén húsvétkor is meg lesznek locsolva. A szagos víz és a locsolkodók búcsújárása az, amire Magyarországnak a legkevésbé van igénye az idén. Helyette jobban szervezett oltásra, megbízható vakcinákra, és nálunk is a korlátozások szigorítására lenne szükség az új fertőzöttek napi száma és a magas halálozási számok miatt.
A hetenként csepegtetett és homályos információk a várható korlátozásokról, illetve – a teljesen nem időszerű – könnyítésekről, a nyitásról csak azt mutatják, hogy az ország vezetése is tisztában van azzal, a magyar lakosság, enyhén szólva, nincs elájulva attól, ahogyan a kormány a helyzetet kezeli, még kevésbé attól, hogy a lakosságot kiskorúnak nézi, és sem a veszély valódi nagyságáról, sem a várható intézkedésekről nem vagy csak nagyon részlegesen tájékoztatja.
Itt lenne az ideje, hogy a szakemberek és a döntéshozók kiálljanak az ország nyilvánossága elé, és őszintén feltárják a helyzet súlyosságát, elfogadnák az akárhonnan érkező önkéntes támogatást az oltáshoz, és minden máshoz, ami a vírus elleni védekezést segíti, továbbá a magyar kormány megfontolná, hogy kinél és milyen nemzetközi segítséget vesz igénybe, és kinek milyen segítséget nyújt a magyar lakosság és az EU feje fölött.
Lehet, hogy újra kellene gondolni az iskolák nyitását, az érettségi megszervezését, a pedagógusok életének védelme érdekében a soron kívüli beoltásukat. Neki kellene futni még egyszer a kis- és középvállalkozások, a munkahelyüket elvesztő tömegek rapid megsegítése kérdésének, mert semmit nem old meg ezek problémáiból az 5 százalékos lakásáfa vagy a milliókkal támogatott lakásfelújítás, de a patikamérlegen adagolt és propagandisztikus nyugdíjemelés vagy a fiatalok személyi jövedelemadójának elengedése jövőre.
A magyar családok ezreinek konkrét, azonnal elkölthető pénzre van szüksége, a vállalkozóknak pedig nem adócsökkentésre, és nemcsak kedvezményes hitelekre, hanem ugyancsak vissza nem térítendő pénzinjekciókra. Elfogadhatatlan a farizeus érvelés, hogy a kormány nem ad ingyenpénzt a lakosság kezébe, hanem helyette majd valamikor új munkahelyeket teremt, amikor a magyar nemzeti nagytőkéhez dőlnek a vissza nem térítendő milliárdok, az ország presztízs sportesemények megrendezésének előkészítésére fordít kolosszális összegeket.
Azonnal le kellene fújni – isten nevében és a jézusi tanok szellemében – az eucharisztikus kongresszust, pápalátogatásostól és mindenestől, nem beszélve a vadászati világkiállításról, olyan körülmények között, amikor már kész ténynek tekinthető, hogy az olimpia, ha lesz egyáltalán, közönség nélkül kerül megrendezésre, ahogyan minden bizonnyal a labdarúgó EB is, vagy azt is elhalasztják. Nem a stadionépítés és az élsport preferálása, a kocsmák szakaszos megnyitása ma Magyarország első számú kérdése, hanem a magyar emberek ezrei életének megmentése.
Ébresztő, Magyarország! A baj nagyobb hazánkban, mint a németeknél, az eszközeink és forrásaink a lakosság arányában is szűkösebbek, mint Európa legerősebb gazdaságával, az egyik legtehetősebb lakosságával rendelkező Német Szövetségi Köztársaságban. Nem szégyen másoktól tanulni, de vigyázó szemünket nem Pekingre, Moszkvára kellene szegeznünk, hanem Berlinre, Londonra, Párizsra és Bécsre. Az ország vezetésének figyelmébe ajánlom, hogy ha nem lépnek időben, nem kizárt, hogy a kormány- és rendszerváltás jóval a 2022-es választások előtt rapid módon be fog következni.
Zsebesi Zsolt