Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért

Az ntv.de német hírportálja az EU és Orbán viszályáról

Orbán megint zsarolja az EU-t. Ezúttal az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagról van szó. Ellenállás azonban formálódik – különösen az EU Parlamentben, de a Tanácsban is. Buzgón készülnek a tervek Magyarország miniszterelnökének megállítására.

Az Európai Unió több intézményét Orbán Viktor látja el tennivalóval. A magyar miniszterelnök nem hagy ki semmit, hogy megnehezítse az EU koherens külpolitikáját Ukrajnával szemben. Hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa. Orbán nemcsak a szankciócsomagokat ellenezte, hanem az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Most azzal fenyegetőzik, hogy elutasítja az Ukrajnának tervezett 50 milliárd eurós segélyt az állam- és kormányfők tanácsában.

A Tanács többi 26 tagállama azonban azt tervezi, hogy szükség esetén Orbán hozzájárulása nélkül kezdeményezik a segélynyújtást. Nő az ellenállás az Európai Parlamentben is, ahol határozatot fogadtak el, hogy keresetet nyújtanak be az Európai Bíróságnál (EB) az Európai Bizottság ellen. A képviselők kifogásolják, hogy 10 milliárd euró befagyasztott forrást engedtek el Magyarországnak – válaszul Orbán ukrajnai zsarolására.

Az Orbán elleni tervek készítésére fogy az idő. Február elsején üléseznek az állam- és kormányfők, hogy döntsenek az ukrajnai 50 milliárdos csomagról. Csak egyhangúlag tudják elfogadni. A színfalak mögött azonban folynak a munkálatok, hogy megtalálják az orbáni blokád megkerülésének módját. Az ötlet: A fennmaradó 26 tagállam garanciákat vállal az EU költségvetésére, hogy a Bizottság hitelt tudjon felvenni a tőkepiacokon.

Ez a módszer már a pénzügyi válság és a koronajárvány idején is bevált, így a Bizottság friss pénzt gyűjthet a tagállamoknak. Ezt a stratégiát alkalmazták már Orbán zsarolási kísérletei ellen is – mondja Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az ntv.de-nek adott interjújában. „Már 2022-ben is hasonló megközelítést választottak Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásánál, hiszen Magyarország már akkor blokkolta a terveket” – mondja a CSU politikusa az ntv.de-nek adott interjújában. A tagállami garanciák megfelelő védelmet jelentenek arra, hogy az EU vissza tudja fizetni a hitelek finanszírozására felvett kötvényeket – mondta Hohlmeier.

Ahhoz azonban, hogy szabaddá váljon az út a források előtt, minden érintett ország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Az eljárás nemcsak hosszadalmas, hanem kockázatos is. Ukrajnának pedig sürgősen új pénzügyi injekciókra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban. A fegyver- és lőszerhiányt súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok Kongresszusában a republikánusok blokkolják a további segélycsomagokat Ukrajnának. December végén Ukrajna arról kapott hírt Washingtonból, hogy Kijev az utolsó katonai segélycsomagot kapja. Olaf Scholz kancellár ezért Ukrajna számára takarította az utat az EU-ban, amikor 8 milliárd euróra emelte a német katonai segélyt. Scholz felszólította kollégáit, hogy „Ukrajna érdekében fokozzák erőfeszítéseiket”.

Orbán maga is zsarolásról beszél
Viola von Cramon-Taubadel szerint, aki részt vesz az EU-parlament Ukrajna-csomagjának tárgyalásában, a legrosszabb lehetőség, hogy “Orbán az Állam- és Kormányfői Tanács ülésén a határozat különböző megfogalmazásáról alkudozhat. Nemcsak azt tudja elérni, hogy évente szavazni kelljen az ukrajnai segélyekről, hanem azt is, hogy egyhangú döntést kelljen hozni arról is, hogy az elkövetkező években a Korona-alaphoz hasonló forrásokból származó uniós pénzeket átcsoportosíthassák Ukrajna számára” – mondja a zöld képviselő az ntv.de-nek adott interjújában. Így nagy lehetősége nyílik a zsarolásra. Von Cramon-Taubadel elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán ismét felhasználja vétóját, hogy felszabadítsa országa számára az EU által befagyasztott finanszírozást. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a Tanács februári ülése előtt további forrásokat folyósítanak Magyarországnak.

Orbán maga sem titkolja, hogy blokádja pontosan erről szól. A magyar rádióban azt mondta, ez “nagy lehetőség Magyarország számára, hogy világossá tegye, meg kell kapnia, amit megérdemel”. A befagyasztott forrásokkal kapcsolatban kijelentette, Magyarország “nem a felét, nem a negyedét, hanem mindent követel”. Továbbra is milliárdokat tart vissza a Bizottság Magyarországtól, mert az ország megsérti az EU demokratikus alapelveit.

Decemberben viszont az EU Bizottság zöld utat adott 10 milliárd euró kifizetésére Magyarországnak. A forrásokat korábban azért zárolták, mert Orbán lebontotta a jogállamiságot Magyarországon. Meglepő volt az időzítés: a döntést nem sokkal a Tanács ülése előtt jelentették be, amelyen az állam- és kormányfők szavaztak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. Orbán akkor is vétóval fenyegetőzött. Az ülésen Scholz végül kivezette a teremből, amikor megszületett a döntés a csatlakozási tárgyalásokról. Ez azt jelentette, hogy a megmaradt partnerek meg tudtak állapodni a csatlakozási tárgyalásról, miközben Orbán megmenthette az arcát.

Von der Leyen megvédi az alapok felszabadítását
A Parlament akkor azzal vádolta a Bizottságot, hogy a 10 milliárd euróért megvásárolta Orbánt. A bizottság ezt cáfolta. A magyar kormány reformokat kezdeményezett a jogállamiság javítása érdekében – válaszolta.
A Parlament azonban nem fogadja el az érvelést. A konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal képviselőinek nagy többsége januárban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben a Parlament azt akarja, hogy az Európai Bíróság megvizsgálja a Bizottság elleni vádat. A Jogi Bizottságnak és a parlament Jogi Szolgálatának kellene kivizsgálnia a pénzeszközök Magyarország számára történő felszabadítását. Ha az uniós jog megsértésére utaló jelek mutatkoznak, a Parlament az EB elé akarja vinni az ügyet.

Ha a Bizottság további forrásokat szabadít fel anélkül, hogy ennek feltételei teljesülnének, a Parlament fenntartja a jogot további politikai és jogi lépések megtételére. Ez magában foglalhatja például a bizalmatlansági szavazást, amely siker esetén a Bizottság lemondását eredményezné. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán kommentálta a vádakat. Magyarország 2023 májusában fogadott el egy törvényt, amely megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megnehezíti az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását – mondta. „Ezt kértük – és Magyarország teljesítette” – erősítette meg von der Leyen. A parlament bizalmatlansága azonban megmarad. A kritikusok azzal vádolják Magyarországot, hogy csak papíron viszi előre a reformokat, miközben Orbán folytatja a jogállamiság elleni kampányát.

Az ntv.de tavalyi vizsgálódása sem igazolta, hogy bármi is javult volna Magyarországon. Dobrev Klára, a magyar parlament ellenzéki vezetője szerint az igazságszolgáltatás színlelt perekkel zaklatja, és a törvények megnehezítik pártjai finanszírozását. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi elnöke emellett arról beszélt, hogy Magyarországon mennyire tombol a korrupció, és Orbán bizalmasai hogyan tömik ki a zsebüket uniós pénzekkel. Végül a német cégek azt kifogásolták, hogy Orbán illegális módszerekkel üldözi ki őket az országból, hogy megoszthassa az üzleti szektorokat hívei között. Az Európai Parlament éppen ezekre a sérelmekre hívja fel a figyelmet állásfoglalással.

„Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is meg kell tanulniuk, hogy nem számíthatnak arra, hogy minden tagállam Európa-párti, és ebből következtetéseket kell levonniuk saját cselekvőképességük érdekében” – mondja Hohlmeier, a CSU képviselője. “Orbán Viktornak túl gyakran sikerült megtévesztenie az EU-t, fellépni az EU ellen, és ugyanakkor anyagilag is profitálni. Ez egy kedvezőtlen politikai elegy.” x

ntv.de