A magyar sajtó egymást túllicitálva azt próbálja kideríteni, hogy vajon mit kapott Orbán azért, hogy nem vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárdos uniós hitelt. Vagy mivel győzték meg a német, a francia és az olasz vezetők, az EU első embereivel közösen, hogy álljon el destruktív szándékától.
Pedig a sokmilliárdos kérdés nem ez, hanem az, hogy meddig tűri egy európai nép, az EU és a NATO tagországának lakossága, hogy egy félnótás, magamutogató, magát európai, de inkább világméretű politikusnak képzelő pszichopata és kriminális barátai irányítsák az országát.
A sokmilliárdos kérdés az, meddig tűri a NATO, az EU, a nyugati érték- és gazdasági közösség, a civilizált világ, hogy a soraiban tudjon egy országot, amelynek lakossága négyévenként egy olyan embert választ vezetőjének, aki – egyrészt – leépíti az országában a polgári demokráciát, felszámolja a jogállamot, másrészt valamennyi szövetségesével szembemenve azok halálos ellenségeit szolgálja.
Fel sem merül sem a magyar sajtóban, sem a magát demokratikusnak nevező ellenzék pártjaiban, hogy ezt így tovább eltűrni végzetes hiba, sőt az autoriter fasiszta rezsim ellenzéki legitimálása a parlamenti szerepvállalással már nem hiba, hanem bűn. Egyenlő a hazaárulással.
És végezetül a legszomorúbb: nem téma az ellenzék táborában, hogy itt az ideje a szócséplés és impotens belső harcok, a már a kiírásakor elvesztett parlamenti választásokra gyúrás helyett az utcára menni és az utcára vinni az ország lakosságának józan részét. Nem látni nyomát sem az általános és hatásos felháborodásnak, a radikális politikai harcnak.
Ausztria, Németország és Lengyelország polgárai az utcára vonultak az Európában tapasztalható szélsőjobb előretörés ellen tiltakozni. A magyar ellenzéki pártok még csak meg sem próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor nem egy túlsúlyos, agyament pszichopata csak, de egy követ fúj az európai demokráciára fenekedő szélsőjobboldali, leánykori nevükön fasiszta és náci erőkkel.
Orbán a magyar haza első számú ellensége a pártjával együtt. Ennek megfelelő bánásmódban kellene részesíteni. Nem júdáspénzt elfogadni tőle. Ez az ellenzék mellett a történelmi egyházakra is vonatkozik. Példát mindenekelőtt a magyar katolikus egyháznak és a zsidó vallási közösségeknek kellene mutatniuk.
Európa lassan ráébred, hogy Orbánnal nem lehet tárgyalni. Orbánt el kell tenni az útból. Az Európai Unió és a szélesen értelmezett nyugat készen áll a gyümölcsöző együttműködésre egy Orbán utáni Magyarországgal, de ehhez az kell, hogy Magyarországot végre ne Orbán képviselje Brüsszelben. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 