Putyin után a magyar propaganda is léphetne

Miután Putyin tegnap nyilvánosan beismerte, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók “középtávon negatív hatással lehetnek az orosz gazdaságra”, itt lenne az ideje, hogy a magyar propaganda is egy lépést tegyen a valóság irányába.

Természetesen az orosz elnök nem fukarkodott az orosz gazdaság eredményeinek méltatásával, amelyek közül kiemelte az alacsony inflációt és a még alacsonyabb munkanélküliségi rátát. Mindkettő egyébként nem a bölcs gazdaságirányítás, mint amennyire a háború következménye.

Az Ukrajna romba döntésével és ukránok lemészárlásával foglalkozó több százezer orosz nyilván nem keres munkát, mivel mindennapjai erősen egysíkúak, nem béremelésért, hanem az életben maradásért küzdenek, és bármilyen magas zsoldot is kapnak, az egyelőre nem jelenik meg kereslet formájában a piacon. Fellendülés a hadiipar mellett leginkább a temetkezési vállalkozóknál tapasztalható.

A gáz- és olajpiacainak átstrukturálására kényszerült Oroszország az EU-ból egyedül Magyarország személyében talált hűséges vásárlóra. Szijjártó Péter a testével akadályozza meg – legalábbis azt ígéri –, hogy a szankciókat kiterjesszék az orosz atomágazatra is, ami aláaknázná Orbán nagy tervét, Magyarország Oroszországhoz láncolását a paksi atomerőmű segítségével, ha már az orosz gázról és az olajról talán mégiscsak le kell mondanunk.

Persze olajat és gázt is inkább vásárolunk az EU, a NATO, az USA és minden nyugati nagyhatalom, úgy általában az egész nyugat ellenségétől, Oroszországtól, mint bárki mástól, mert – legalábbis a kormány szócsöve, a Magyar Nemzet és társai szerint – ha máshonnan veszünk, azon az amerikaiak keresnek. Szemben az oroszokkal, akik – nyilván – jótékonysági alapon adják nekünk ezeket.

Érdekes, hogy a kormánypropaganda szerint Orbán Viktor egyedül a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva vásárol olajat és gázt Moszkvától, azt szajkózva, hogy mindegy kitől, de veszünk, mert szükségünk van rá. Nem érdekelnek bennünket sem az EU elhibázott szankciói, sem az, hogy ki nyer az orosz-ukrán háborúban.

Mert – amennyien így lenne – miért nem vásárolunk atomerőművet más országtól, a csehekhez hasonlóan miért nem állunk át svéd vagy norvég uránra az orosz helyett, ha mindegy, csak jöjjön? Ezekből az országokból nagy valószínűséggel nem lesz szankciókkal megtiltva a behozataluk, továbbá mint szövetségeseink talán még árkedvezményt is kapunk tőlük.

Svédországtól különösen, ha hagyjuk belépni a NATO-ba, ahol mi már jó ideje bent vagyunk, és – mintha orosz sugallatra – kézzel-lábbal akadályozzuk, hogy más oda bekerülhessen. Különösen Ukrajna ellen politizál a magyar kormány, amikor a magyar kisebbség rossz helyzetére hivatkozva évekig blokkolta az ország közeledését az Észak-Atlanti Szerződéshez.

Egy szó, mint száz, ha már az igazság a magyar kormány propagandagépezetét nem érdekli, legalább arra legyen tekintettel, hogy mit mondanak azok, akiknek az érdekében fűt-fát hazudozik. Mert egy biztos: Orbán Viktor mindezért, amit Magyarországon tesz az EU ellen, ha Oroszországban tenné az ottani hatalom ellenében, már régen egy büntetőtáborban számolgatná a szőrszálakat és a tetveket férfiasan domborodó mellkasán. x

Zsebesi Zsolt