“Jogom van rá, hogy összehívjam a NATO-Ukrajna bizottságot. A Magyarország által felvetett problémákra való tekintettel egy ideje nem hívtam össze a bizottság üléseit, ám mostantól ez máshogy lesz” – mondta kedden Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.
Válaszul a magyar külügyminiszter, aki éveken keresztül vétójával megakadályozta a bizottság összehívását, a sarkára állt, és kijelentette: ”A NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt megtartják, dacára a magyar elutasító álláspontnak, és annak, hogy mi azt gondoljuk, hogy ezen ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor. Ez a döntés (mármint Stoltenberg döntése, a szerk.) sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését.”
Ha bárkinek ezek után kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar diplomácia és az Orbán Viktor által képviselt magyar külpolitika sikert sikerre halmoz, annak jó válasz a magyar külügyminiszter kifakadása. Magyarország érdekérvényesítési ereje mára a nullával vált egyenlővé. Betelt a pohár, immár a NATO-nak is elege van a magyar destrukcióból. A zsarolásra alapozó magyar külpolitika látványosan megbukott.
A magyar diplomácia hónapok óta már csak egyet tehet és tesz is: ugyan akadékoskodik, köti az ebet a karóhoz, megpróbál homokot szórni a gépezetbe, botot hajítani a küllők közé az EU vezető szerveiben és a NATO-ban, de a helyzet teljesen egyételmű. Miközben Orbán Viktor Szijjártó nevű kutyája ugat, a karaván halad. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 