A német légierő, a Luftwaffe három gépe landolt és szállt fel sikeresen Kabulban kedd estig, hogy az egyik „7”, a másik 120 és egy harmadik 139 embert mentsen ki az afgán fővárosból. Az eddigi eredmények nem túl biztatóak, főleg az első felszállt gépen helyet kapott hét utas verte ki a biztosítékot Németországban, amikor az ugyanakkor indult amerikai teherszállítón 620 menekülő zsúfolódott be, igaz, ez szabálytalan túlterhelést jelentett, de a pilóta nem volt hajlandó lekényszeríteni a gépről senkit.
Az amerikaiak kedd estig mintegy 800 embert menekítettek ki Kabulból. Kedden Pápáról egy a NATO kötelékébe tartozó C-17-es nehéz teherszállító repülőgép indult Afganisztánba, hogy hazahozza a még ott rekedt magyarokat. Korábban 26 magyart a britek menekítettek ki Kabulból.
A németek afganisztáni szerepvállalása, a NATO csődje élénken foglalkoztatja a német közvéleményt és a sajtót. Mára egyértelmű a vélemény, hogy a NATO titkosszolgálatai, az amerikai titkosszolgálatok és a német hírszerzés is félreinformálta a döntéshozókat a tálibok előrenyomulásának sebességéről, de az is világos, hogy a politikusok sem reagáltak a kellő gyorsasággal a változó helyzetre. Ezért a német sajtó a német védelmi és a német külügyminiszter lemondását tartaná indokoltnak.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter most azt állítja, hogy teljes sebességgel folyhat a Kabulban rekedt német állampolgárok és a németek afgán segítőinek a hazaszállítása, miután a Kabulba vezényelt amerikai, brit és német katonai egységek biztosítani tudják a reptér üzemelését, és Berlin az eddigi két A400M-es katonai szállítógép mellé újabb egyet és egy Airbus személyszállítót állított szolgálatba, amelyek az üzbegisztáni Taskentbe viszik az embereket Kabulból, ahonnan a Lufthansa német légitársaság viszi tovább őket Berlinbe, ahová már meg is érkezett az első szállítmány.
Közben Németország is bejelentette, hogy az amerikai példát követve felfüggeszt minden pénzügyi segítséget Afganisztánnak, és a nullára redukálja gazdasági kapcsolatait az országgal. Ezzel ellentétes döntést hozott az Európai Bizottság, amely továbbra is folyósítani fogja az afgánoknak korábban odaítélt segélyt. Az Egyesült Államok közben bejelentette, hogy elvágta az új afgán vezetést minden külföldön található afgán pénzügyi forrástól, és ellenőrzése alá vonta az Afgán Nemzeti Bank mintegy 9,4 milliárd dolláros devizatartalékát is.
London máris reálpolitikai húrokat penget. Boris Johnson kormányfő szerint tudomásul kell venni, hogy új vezetése van Afganisztánnak, így azokkal kell számolni, akiké a hatalom. Közben a britek is igyekeznek kimenteni Kabulból a brit állampolgárokat, valamint a saját afgán segítőiket. Egyelőre nem ismert, hogy Magyarország hasonló lépéseket tett volna, csak annyi bizonyos, hogy a Kabulba rekedt több mint két tucat magyart brit géppel menekítik ki Afganisztánból.
Az osztrák jobboldali-zöld kormány kitart az álláspontja mellett, amely szerint nem Európába kell menekíteni az afgánokat, hanem a szomszédos országokba, nehogy megismétlődjön 2015. A bécsi szocialista polgármester viszont jelezte, hogy a város kész meghatározott számú afgán menekült befogadására és megsegítésére. Az osztrák kormány azonban inkább pénzügyi támogatást, mintegy 3 millió eurót ajánlott fel egy segélyalap számára az Afganisztánnal szomszédos országok megsegítésére, hogy azokban el tudják látni az oda menekülő afgánokat.
Közben az afgán vezetés igyekszik jó benyomást kelteni, főleg azzal, hogy a televízióban újra női bemondó szerepelhetett, az egyik tálib vezető pedig egy afgán újságírónőnek adott interjút, továbbá azt ígérik, hogy a nők, bizonyos korlátozásokkal, de a jövőben is tanulhatnak és dolgozhatnak majd, bár – azt is megerősítették – a saria, vagyis a szigorú iszlám törvények lesznek érvényesek a nők esetében is. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 