Hétfőn a német légierő szállítógépei megkezdik tízezer afgán kimentését az afgán fővárosból, Kabulból. Azokról az afgánokról és közvetlen hozzátartozóikról van szó, akik az elmúlt 20 évben a német hadsereg segítői voltak, és most veszélyben az életük az előrenyomuló tálibok várható bosszúja miatt. A legfrissebb hírek szerint az akciót már vasárnap elindítják, mivel a tálibok már Kabul külső városrészeiben vannak.
Annegret Kramp-Karrenbauer hadügyminiszter szombaton bejelentette, hogy a német légierő, a Luftwaffe A400M tipusú katonai szállítógépei fognak Kabulban landolni ejtőernyősökkel a fedélzetükön. Innen az üzbegisztáni Taskentbe repülnek a kimentettekkel, ahonnan charter gépekkel utaznak tovább Németországba. Az evakuált afgánok között lesznek a kabuli német nagykövetség alkalmazottai, azok a még Kabulban tartózkodó német tanácsadók is, akik eddig még nem tértek haza, mivel a tálibok lassabb előretörésével számoltak.
Angela Merkel német kancellár Horst Seehofer belügyminiszter, Annegret Kramp-Karrenbauer hadügyminiszter és Heiko Maas külügyminiszter társaságában szombaton reggel válságtanácskozást tartott. Itt született a döntés a mintegy tízezer afganisztáni „segítő”, azaz a 20 éven át ott állomásozó német katonai egységek munkáját támogató afgán kimentéséről az afgán fővárosból, Kabulból, mivel a tálib egységek a vártnál gyorsabban törnek előre, és egymás után foglalják el a tartományi fővárosokat, immár Kabul alatt állnak.
A német kormány most gyors tárgyalásokba kezdett a Bundestag (a német parlament) frakcióival, hogy van-e a mentőakciónak az országot vezető nagykoalícióban, vagy azon kívül is, kellő parlamenti támogatása, ugyanis az akcióhoz a Bundestag jóváhagyására van szükség. A német hadsereget csak parlamenti felhatalmazással lehet az ország határain túl bevetni. És a tervezett akcióra nem vonatkozik a korábbi mandátum. A gyors döntés hátterében áll, hogy kemény sajtóbírálat érte a német kormányt, amiért – úgy tűnt – nem menti meg azokat, akik éveken keresztül segítették a német katonák tevékenységét.
A közvélemény úgy ítélte meg, hogy a késlekedés vagy a mentőakció elmaradása ezeknek az embereknek az elárulása, halára ítélése, mégpedig a családjaikkal együtt. Eddig a német hadsereg kétezer afgánt mentett ki az országból és dobott át Németországba. A most bejelentett mentőakció, amelynek részleteiről a hadügyminisztérium csak lassan szivárogtat inforációkat, azzal is jár, hogy elhalasztják a Reichstag elé tervezett ünnepséget, amelyen a köztársasági elnök ünnepi beszédet mondott volna az Afganisztánból hazatérő katonák tiszteletére a két évtizeden át tartó misszió befejeztével.
Közben Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy országa is több ezer afgán segítője evakuálására készül Afganisztánból. Ezzel együtt megfenyegette a tálibokat, hogy amennyiben veszélyeztetni próbálják az amerikai misszió tevékenységét, az amerikai katonákat, kemény fegyveres válaszlépésre számíthatnak. Ennek nyomatékot adva, korábbi döntését felülbírálva, az elnök háromezerről ötezerre emelte az evakuálást biztosító amerikai katonák létszámát. Egyben megerősítette: az amerikai katonák augusztus végéig elhagyják Afganisztánt.
Németország már korábban jelezte, hogy nem tartja helyesnek az amerikai döntést Afganisztán elhagyásáról. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának kereszténydemokrata (CDU) elnöke egy héttel ezelőtt hibás döntésnek nevezte az amerikaiak elfordulását Afganisztántól, és sürgette Washingtont, vizsgálja fölül az augusztus végére tervezett teljes katonai kivonulását az országból.
A kormánypárti politikus a konzervatív német napilapnak, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, meg kell állítani az előretörő és egyre nagyobb területeket elfoglaló tálibokat az afgán lakosság védelmében, mégpedig katonai erővel, mert a tárgyalásokra épített politikai megoldás csődöt mondott.
Röttgen szerint a nyugat 20 éves erőfeszítéseit tenné semmissé, ha Afganisztán teljesen a tálibok irányítása alá kerülne. „Amennyiben az európai országok és benne Németország meglévő katonai kapacitásaira szükség lenne, akkor rendelkezésre kell állnunk” – tette hozzá a német politikus, majd így folytatta: „Az Egyesül Államok elnökének, Joe Bidennek még lehetősége van a cselekvésre, arra, hogy elkerülje első komoly külpolitikai vereségét azok után, hogy a szövetségesei megkérdezése nélkül elrendelte az amerikai csapatok teljes kivonulását augusztus végéig Afganisztánból.
Nyilván Magyarország is meg fog szólalni előbb vagy utóbb, és felajánlja támogatását Németországnak, mert a magyar külpolitika – Szijjártó Péter vezetésével – arról híres, hogy nem hagyja cserben a barátait és a szövetségeseit, bátran kiáll mellettük, ahogyan azt tenni szokta, ha Moszkva vagy Peking érdekeiben kell keménynek lennie az Európai Unióval szemben. Most itt az alkalom, hogy Orbán bizonyítsa, határozottan fel tud lépni a nyugat mellett, legnagyobb gazdasági partnerük, Németország is számíthat – mindjárt Oroszország és Kína után – a magyar kormány szolidaritására.
Arról nincs információ, hogy Németországhoz hasonló akciója lenne a magyar hadseregnek, vagyis magyarokat támogató afgánokat hoztunk volna Magyarországra, ami nem lenne eget verő feladat, tekintettel arra hogy összesen 9 magyar katonával vettünk részt az afganisztáni misszióban annak utolsó szakaszában. Nyilván a magyar „migrációs politikának” nevezett menekültügyi politikánk erkölcsi nívóját ismerve sem gondolhatja komolyan senki, hogy akár csak egy afgánt is beenged a kedves vezető Magyarországra, legyen is az élete vagy a családja élete veszélyben.
A magyar kormány semmi pénzért nem tenne ilyet (pontosabban csak elég sok pénzért), nehogy kár keletkezzen a kurzus keresztény erkölcsösségében, melynek kimagasló minőségét nap mint nap bizonyítja azzal, ahogy a szíriai és egyéb, köztük az afgán menekültekkel bánik a déli határkerítésnél, hazug módon „illegális migránsokká” átkeresztelve a menekülteket, és megtagadva tőlük a nemzetközi jog alapján nekik törvényesen járó segítséget. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 