Az Európai Unió külügyminiszterei összesen 175 ezer milliárd forintnak megfelelő európai segélyprogramról állapodtak meg videokonferencián a dunakeszi emberünk Szijjártó Péter részvételével. Ez az európai közös valutában számolva 500 milliárd euró. Ha forintban nézzük, akkor a magyar GDP több mint 4-szereséről van szó.
Az európai valutaunióhoz tartozó, vagyis eurót használó 19 ország már korábban megegyezett, hogy az úgy nevezett Európai Válság Alapból (ESM) mindegyikük a GDP-je 2 százalékát kitevő hitelt hívhat le, ami így összesen 240 milliárd eurónak felel meg. Ebből az összegből az olyan országokat kívánják megsegíteni, amelyek komoly hitelnehézségekkel küzdenek. Itt első sorban Olaszországról van szó, amely már a koronavírus-válság előtt is adósságcsapdában vergődött.
A probléma itt magában Olaszországba van, mivel Róma egyelőre vehemensen ellenzi, hogy az uniós pénzek elköltését Brüsszel bármilyen formában ellenőrizze. Miközben Hollandi ehhez köti a projekt támogatását. Végül itt is egyezség született csütörtökön. Ezen felül, az Európai Központi Bank (EIB) az EU 27 tagországától, mint a bank részvényeseitől, összesen 25 milliárdnyi hitelgaranciát kér, amellyel mintegy 200 milliárd hitelt kíván megmozgatni a pénzpiacon az EU vállalatai számára. Először csak a kis- és közép vállalatokat akarták támogatni, de mára úgy látszik, bárki kaphat a pénzből, de főleg a KKV-ra fognak fókuszálni.
További 100 milliárd eurót szeretnének Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legújabb javaslata szerint egy „Sure” nevű (Biztos) alapba gyűjteni, mégpedig úgy, hogy a 27 tagország mindegyike összesen 25 milliárd eurónyi hitelgaranciát vállalna, a GDP-je arányában, amire támaszkodva az Európai Bizottság 100 milliárd értékű kötvény bocsátana ki, mégpedig főleg a koronavírus-járvány miatt legjobban érintett országok, mint Olaszország és Spanyolország megsegítésére. Ugyanebből a keretből kapnának a tagországok hiteleket, amelyekből a rövidített munkaidőben dolgozók béreit tudnák a kormányok kiegészíteni.
Úgy tűnik, hogy – egyelőre – nem vezet sikerre Olaszország és Franciaország erőfeszítése, hogy az EU valamennyi tagországának egységes felelősségvállalásával EU-kötvényeket bocsásson ki, mivel ez Németország nem támogatja. Berlin szerint az ESM és az EU 7 éves költségvetéseinek eszközei elégségesek lesznek a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére Európában, továbbá úgy vélik, nem ésszerű, ha az olasz kormány által felvett hitelek visszafizetéséért az összes tagország vállalna felelősséget.
A magyar adófizetők, akik a leírtak szerint ugyancsak hozzá fognak járulni a segélyprogram finanszírozásához, egyelőre annyit tudnak az egészről a dunakeszi ember és a magyar kormányfő szájából, hogy Magyarország magára van utalva, az EU nem csinál semmit, csak cseszegeti szegény Magyarországot a demokrácia deficitje miatt, de Brüsszelből nem érkezett pénz idáig. Igaz annyit kiderült, hogy a magyar kormány egy alapot hozott létre az uniós segélyek befogadására, vagyis pontosan tudja, hogy lesz segély, ebből jut Magyarországnak is.
Ennek részleteit, azt, hogy magyar kormány milyen kötelezettségeket vállal és milyen segítséget vár el, azt hogyan tervezi felhasználni ,nem kötik a magyar lakosság orrára. Azt még egyeztetni kell Orbán Viktorral, a magyar gazdasági miniszterrel Varga Mihállyal, és Mészáros Lőrinccel. Varga miniszter a költségvetés bevételi oldaláért felel és mint ilyen máris különadók tömkelegét jelentette be a büdzsé felöltésére, míg a kiadási oldal Mészáros Lőrinc reszortja, akinek igényeit, majd földije, kebelbarátja Orbán Viktor fogja tolmácsolna a költségvetés felé.
Amiben ma a külügyminiszterek megállapodtak – végső formájában – az állam- és kormányfők elé kerül jóváhagyásra. 500 milliárd euró sok pénz, az elosztása elsősorban a rászorultság arányában történik majd, vagyis az EU szolidaritáson alapuló gyakorlatát követi. Azt, amit Magyarország olyannyira elutasít, amolyan kommunista csökevénynek tart, holmi liberális internacionalizmusnak, a Soros György madzagon rángatott brüsszeli bürokratái agyrémének. Bizonyítéknak arra, hogy a nyugat-európai politikai elit nem tudja mit kívánnak az európai emberek, akik nemzetállamokról álmodnak, és mindegyik a saját országa egyedüli és mindenki más érdekeit figyelmen kívül hagyó képviseletét szeretné megvalósítva látni.
A dunakeszi emberünk nem árul el semmit arról, mit képviselt szerdán és csütörtökön, amikor éjt nappallá téve vitáztak a külügyminiszterek a segélycsomagról. Egészen biztosan arról fogunk majd értesülni, hogy véres csatában sikerült a magyar érdekeket mindenki más érdekei elé helyezni, és minden szolidáris magyar kötelezettségvállalást a minimumra csökkenteni, mert Magyarországot tisztelni kell, mert Magyarország azért tagjai az EU-nak, és csak addig lesz tagja, amíg onnan több pénzt kap, mint amennyi befizet, hiszen – Kövér László szavaival – hazánkat kizárólag érdek- és nem értékközösség köti már csak az Európai Unióhoz.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 