Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért

Egyáltalán nem baj, hogy Magyarországnak testes, pocakos kormányfője van, és az sem számít, hogy porba fingó, ahogyan azt a mi vidékünkön mondják.

Heves vita tárgya a labdarúgó mérkőzések előtt a Black Lives Matter jelszó vagy mozgalom támogatására letérdelő futballisták képe. A BLM jelentése: a fekete élet is számít. A mozgalom az Egyesült Államokból indult, ahol előfordul, hogy az ország fekete bőrszínű állampolgárai más megítélés alá esnek, és az életük kisebb védelemben, tiszteletben részesül, mint fehér társaiké.

Hitlert, Sztálint és Rákosit még életében az egekig dicsérték, nagy formátumú, tehetséges és korszakos politikusnak nevezték a hatalmuktól rettegők, a kegyelmükből jól élők, a kegyeiket kereső talpnyalók, hogy a nagy formátumúak halála vagy hatalmuk elvesztése után ugyanők a földig gyalázzák, lehazaárulózzák és tömeggyilkosnak nevezzék őket.

Ízlelgetjük a szavakat, forgatjuk a szánkban, se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk, pedig a mondat egyszerű és képszerű: “megjelent a rendelet”. Benne van minden, amit a magyar ellenzéki értelmiség nem képes százezerszeres nagyításban sem észlelni, hogy tudniillik Magyarországon diktatúra van, diktatúrában élünk.

Félévnyi, de még inkább csak egy-két hónapnyi oltás után magasba csapnak az indulatok, ha egy-egy vakcinával kapcsolatban felmerül valami eddig ismeretlen mellékhatás, esetleg kiderül, hogy nem olyan mértékben véd, mint a gyártó korábban jelezte, ne adj isten becsúszott néhány selejt, a vakcinában szaporodni képes vírust találtak.

Megint megkurtíttatott a magyar parlament egy ellenzéki képviselője néhány millióval, és az ember szíve majdhogy meg nem hasad. Hogy bírják, hogy állják a sarat, mily hősök ők, akik szembe mernek szállni egy ilyen kegyetlen diktatúrával, és akár öt, mit öt, hat, mit hat, nyolc milliót is képesek kidobni az ablakon, büszkén, faarccal, csakhogy jól megmondhassák a véleményüket, ami nem érdekel senkit.