A zsarolásra épített magyar külpolitika összeomlott

Orbán Viktor teljes elszigeteltségbe kormányozta Magyarországot. Nincs olyan nemzetközi fórum, nincs olyan jogos vagy nem jogos magyar igény, amelynek teljesítéséhez a magyar kormánynak a saját szövetségesei között támogatói volnának.

“A zsarolásra épített magyar külpolitika összeomlott” A teljes bejegyzés megtekintése

Orbán szövetséget kínál Kínának a NATO, az EU és az USA ellen

A magyar kormányfő Kínába készül, hogy megerősítse a magyar fél által stratégiainak minősített kínai-magyar kapcsolatokat, és beléptesse hazánkat az Ukrajnával szemben az orosz oldalra orientálódó Kína vezette „béketáborba”.

“Orbán szövetséget kínál Kínának a NATO, az EU és az USA ellen” A teljes bejegyzés megtekintése

A meggyilkolt orosz ellenzéki Nyemcov a mi példaképünk is

Orbán Viktor magyar kormányfő mint egykori utcai szabadságharcos bokros teendői közepette is talált időt arra, hogy meleg szavakkal emlékezzen meg Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolt politikai ellenfeléről, Borisz Nyemcovról.

“A meggyilkolt orosz ellenzéki Nyemcov a mi példaképünk is” A teljes bejegyzés megtekintése

Ki nevet a végén? – svéd-magyar kérdezz-felelek

“Hogy akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg őket, hogy ez hogy van!” – mondta Orbán Viktor.

“Ki nevet a végén? – svéd-magyar kérdezz-felelek” A teljes bejegyzés megtekintése

A hatalom s más semmi? A vágyunk csak ennyi?

Magyarország egyedül maradt történelmi vágyaival, évszázados álmaival egy jóléti államról, demokratikus berendezkedésről, helyette a világ egyik legutáltabb és leginkább elutasított diktátora, Orbán Viktor uralmát nyögi.

“A hatalom s más semmi? A vágyunk csak ennyi?” A teljes bejegyzés megtekintése

Orbán és Putyin közös ellensége a nyugat

A magyar elnök Balatonfüreden a sajátjai előtt, nemcsak fizikailag, de szellemileg is hermetikusan elzárva fejtette ki hazaárulással egyenértékű nézeteit arról, hogy nem Oroszországgal, az orosz imperializmussal, hanem a nyugattal szemben kell megvédeni az országot. Putyin sem mondhatta volna szebben.

“Orbán és Putyin közös ellensége a nyugat” A teljes bejegyzés megtekintése

A gyenge láncszem a NATO keleti szárnyán

A fehér békegalambnak öltözött magyar köztársasági elnök az előkelő hátsó sorban az ünnepi fotózáson

A NATO keleti szárnyának országai, az úgynevezett Bukarest-csoport, más néven a B9 és az USA elnökének, valamint a NATO főtitkárának varsói találkozója méltán érdemelte ki a médiától a „történelmi” jelzőt. A nyugati sajtó máris arról cikkezik, hogy a NATO-ban az erőegyensúly a kelet-közép európai országok felé billent el.

Lengyelország vitathatatlan vezetésével Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária és természetesen a balti államok, Litvánia, Lettország, Észtország jelentősége nagyságrendekkel megnőtt az orosz-ukrán háború határvonalán. A tanácskozáson hallgatásával már fel sem tűnt a kakukktojás Magyarország. (Az orosz agressziótól veszélyeztetett meghívottként jelen lévő Moldávia nagyobb figyelmet kapott, mint hazánk.)

Egyébként az eltolódás nem véletlen, hiszen az USA kivételével abszolút értékben, nem csak a lakosságuk arányában, ezek az országok nyújtották és nyújtják a legnagyobb támogatást Ukrajnának. Pénzben, fegyverekkel és humanitárius téren is. Lengyelország egyedül 1,6 millió ukránt fogadott be, akik ott élnek, nem átutazók, mint a hozzánk érkező ukránok nagy többsége.

A tanácskozáson jelen lévő amerikai elnök az egekbe dicsérte és az Egyesült Államok egyik „legcsodálatosabb” partnerének nevezte Lengyelországot, amely mára az ország GDP-jének immár 4 százalékát fordítja a hadseregére, és a kolosszális katonai fejlesztések nyomán a NATO egyik fontos védőbástyája lesz. A legfontosabb és a legerősebb haderővel a NATO keleti szárnyán.

Nagy utat tett meg Varsó az elmúlt alig másfél év alatt. A jobbközép Kaczynski-kormány néhány hónappal ezelőtt még egyáltalán nem titkolta, hogy szimpátiáját az Egyesült Államok republikánusai élvezik. Főleg azok után, hogy a Biden-kormány 2021-ben gazdasági szankciókkal fenyegette meg Varsót, ha a Kaczynki-kormány a független sajtó ellen – magyar mintára – indított szőnyegbombázása keretében megpróbálja ellehetetleníteni az ország egyik meghatározó tévétársaságát, amely amerikai tulajdonban van.

Varsó azok után lett a „legcsodálatosabb” szövetségese Washingtonnak, hogy a lengyel köztársasági elnöknek sikerült elkövetnie azt a diplomáciai bravúrt, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás után a csalást kiáltó, de egyébként vesztes Donald Trumpnak gratulált újraválasztásához. Vlagyimir Putyinnal együtt. Innen nem volt könnyű felállni. Csakhogy a lengyel jobbközépnek is van annyi magához való esze, amennyi a magyar jobboldal képviseletét kisajátító Orbán Viktornak nincs.

A találkozón a kelet-európai országok (Magyarország nyilván nem) több támogatást ígértek Ukrajnának, pénzt, fegyvert, ukrán katonák kiképzését. Cserében amerikai fegyvereket, az amerikai katonai jelenlét növelését kérték a térségben, mivel veszélyben látják országaik biztonságát. (Magyarország nyilván nem).

A német sajtó keserűen nyugtázza, hogy az elmúlt 12 hónapban az amerikai elnök két alkalommal járt Varsóban, de egyszer sem Berlinben. Mindkétszer nagy ívű, nyilvános beszédet mondott, ami ritkán, csak nagy jelentőségű politikai események alkalmával szokott előfordulni.

Ugyanakkor a német média indokoltnak tartja, hogy a kelet-európai országok Washington szárnyai alá bújnak, mert az elmúlt egy év alatt nem kapták meg azt a támogatást sem Berlintől, sem Párizstól, amire igényt tartottak. A német kancellár teszetoszasága a fegyverszállításokkal kapcsolatban Ukrajnának, folyamatos Washingtonra mutogatása, aki nélkül Berlin nem kívánt lépni, saját hazájában is ellenszenvet váltott ki.

Látnunk kell, hogy néhány év múlva Magyarország kárára rendeződik át a katonai erőegyensúly Kelet-Közép-Európában. Lengyelország valóban katonailag is európai középhatalommá lép elő, Ukrajna pedig a térség legerősebb és legjobban felfegyverzett országa lesz. És ami még többet nyom a latban, olyan személyi állománnyal, amely minden más európai ország hadseregének legénységénél nagyobb harci tapasztalatokkal rendelkezik.

A Visegrádi 4-ek együttműködését, ami ez idáig súlyt adott a magyar külpolitikai törekvéseknek, el lehet siratni. A csehek és a szlovákok a lengyelekkel közösen jól értelmezték a kialakult helyzetet, és villámgyorsan váltottak. Faképnél hagyták az oroszbarát Orbánt, és a világ legnagyobb gazdasági hatalmai, a világ legerősebb katonai szövetsége mellé álltak. Nem úgy, mint a zseniális felcsúti amatőr focista, aki két szék között az okosabb felére ült, és teljes elszigeteltségbe manőverezte az országát.

Ha a józan ész fogalmának lenne még értelme Magyarországon, akkor a magyar kormánynak azonnal félre kellene rántania a kormányt, padlóféket nyomni az amerikai-, az EU- és NATO-ellenes retorikájában, percnyi késlekedés nélkül be kellene indítani a fegyverszállítást Ukrajnának, és késedelem nélkül meg kellene szavaznia Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

A Fidesz nevű pártnak, ha volna ilyen, és a ma ezt a nevet viselő banda nem Orbán Viktor szavazógépének kiszolgálóiból állna, azonnal bizalmatlansági indítványt kellene benyújtania a saját kormányfője ellen, hogy ezzel hitelessé tegyék a magyar külpolitikai irányváltást, mert a „pávatáncos” Orbán Viktornak olyan bizalmi deficitje van a nyugati világban, amit ledolgozni a lengyel mintát véve alapul sem látszik reális lehetőségnek. (Arról nem is beszélve, hogy erre irányuló szándékának nyoma sem látszik.)

Minden egyéb esetben a magyar ellenzéknek kellene kezébe vennie az ország nemzeti érdekeinek a képviseletét, és a lakossághoz kellene fordulnia politikai támogatásért, hogy a rendszert, Orbán hatalmát még az előtt fel lehessen számolni, mielőtt újabb történelmi vereségbe, katasztrófába vezeti az országot. Erre egyelőre nem látszik potens vállalkozó, bár a DK országjárása a jó irányba tett első lépésként értékelhető. Kár, hogy az ellenzék pártjai ezt nem így látják. x

Zsebesi Zsolt