Donald Trump kedd este ismét utalt arra, hogy Grönlandot amerikai fennhatóság alá kívánja helyezni. A kongresszusban mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Grönland így vagy úgy Amerikáé lesz, mert biztonságpolitikai érdekei ezt kívánják.
„Az az ország, ami tulajdonképpen a történelemben sosem volt. Ez birodalmaknak, létező államalakulatoknak a határán lévő szürke zóna, amit legkevésbé a központi hatalmak szoktak uralni, hanem mindenféle rablóbandák, oligarchák szabad rablása jellemezte. (…) Nincs igazán politikai története, nincs igazán politikai elitje, nincsenek kormányzati hagyományai, a bolsevisták hozták létre” – mondta Ukrajnáról a magyar országgyűlés elnöke, Kövér László az inforádiónak adott interjújában.
A világ legnagyobb nemzetgazdaságáért és a világ legnagyobb hadseregéért felelősséggel tartozó amerikai elnöknek, Donald Trumpnak nehézségei vannak egy afrikai ország nevének kiejtésével, és az amerikai kongresszus két háza, a szenátus és a képviselőház előtt tartott beszédében be is ismeri, hogy sosem hallott még Lesothóról, és szerinte más sem.
Péntek óta sok katonai szakértő attól tart, hogy az Egyesült Államok leállíthatja Ukrajna döntő fontosságú támogatását a Starlink és az ISTAR rendszereken keresztül. Ez jelentősen károsítaná az ukrán hadsereg képességeit a fronton. Látható már ennek jele? Oberst Markus Reisner katonai szakértő elemzi a harctéri helyzetet és az Európára leselkedő drasztikus következmények veszélyét.
Donald Trump legújabb döntése az Ukrajnának szánt katonai támogatás beszüntetéséről rövid időn, hónapokon belül végzetes következményekkel járhat az Oroszország ellen élethalál harcát vívó ország számára. Az amerikai elnök és véresszájú alelnöke még csak nem is a ritkaföldfémeket tartalmazó nyersanyagok amerikai kisajátításának ukrán jóváhagyásától teszi függővé bármilyen hozzájárulását Ukrajna védelméhez, mert ez esze ágában sincs. Trump „semleges” akar maradni a konfliktusban, az ásványkincseket a korábbi amerikai adminisztráció által nyújtott segélyek visszafizetésekén akarja elkönyvelni.
Magyarország már nem talál olyan közös európai politikai döntést, amely mellé oda tudna állni. Az Orbán-rezsim sem Brüsszel szövetségen belüli terveit, sem az EU által képviselt külpolitikai irányvonalat nem támogatja. A magyar kormányfő minden feltétel nélkül áll oda bármi mellé, ami az EU érdekeit sérti.
Londonban a nyugati világ Trumppal egyet nem értő európai szárnya – természetesen Magyarország nélkül, vagy még inkább, ellenére – még egy utolsó próbát készített elő egy angol-francia jegyzésű fegyverszüneti tervvel, hogy valahogy behúzzák a csónakjukba Donald Trumpot, megszerezzék az USA támogatását egy békeszerződés európai katonai garanciái mögé. Ez az, amiből a Zelenszkij-Trump washingtoni színjátékban az USA látványosan kihátrált, és megpróbálta mindezért a felelősséget a „világháborúval játszó” ukrán elnökre kenni, amiből az amerikai közvéleménynek adresszált tévéshow-t sikerült kreálni.
A Fehér Házban történt eszkaláció után az egykori német külügyminiszter, Sigmar Gabriel számára világos: Trump nem akarja és nem is tartja szükségesnek Európát partnerként. Az egyetlen módja annak, hogy szembeszálljanak az amerikai elnökkel, az erő és az elszántság – gazdaságilag, de katonailag is.
Romániának Európa-barát kormánya van. A bukaresti kabinet az EU és a NATO Ukrajnát támogató valamennyi erőfeszítésének eminens résztvevője. Vezető szerepet játszik a NATO keleti szárnyának kiépítésében Oroszország ellen. A kormányzó koalíció tagja az az RMDSZ (Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége), amely a magyarországi választások alkalmával teljes mellszélességgel áll ki az Európát első számú ellenségének tartó magyar kormányzó párt, a Fidesz mellett, amely – szemben a román kormánnyal – fokozatosan kihátrál a NATO Ukrajnát támogató programjaiból is. Kedves székely, romániai magyar testvéreink, nem láttok abban valami ellentmondást, ne adj isten, elvtelenséget, hogy Romániában azt, Magyarországon meg annak pont az ellenkezőjét támogatjátok?