Friedrich Merz viharos időszaka – New York Times

Az új kancellár úgy véli, a világnak erősebb Németországra van szüksége. Azt azonban még keresi, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Jim Tankersley riportja Münchenből, Berlinből és a német kancellár repülőgépéről

2025. december 15.

A Friedrich Merzt Berlinbe szállító repülőgép úgy festett, mintha az Air Force One-t kicsinosították volna, majd véletlenül összement volna a mosásban.

Fehérre volt festve, oldalán a német zászló arany-piros-fekete színei futottak végig, mint egy versenycsík. A kabint sötét, laminált fa borította, széles bőrfotelek voltak benne. A német kancellár, Friedrich Merz az egyikbe huppant bele, az ölében újságok halmaza.

Ahogy az új kancellároknál szokás, Merz májusban, hivatalba lépésekor lemondani kényszerült az autóvezetésről. Pilótaengedéllyel azonban rendelkezik, és repülés közben elmondta, hogy valamilyen módon még mindig felszállhat egyes napokon. Ezzel a géppel? Nem – mondta. Ez nagyobb annál, mint amelyeket vezethet.

Sok európai számára ez akár metaforának is tűnhet. Hivatalban töltött hét hónapja alatt Merz lett Európa leginkább „politikai pilótának” tekinthető vezetője egy rendkívüli felfordulással járó időszakban, amelybe az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megváltozása is beletartozik.

Csakhogy a kontinensnek – és Németországnak – ennél is magasabbra kellene vele repülnie.

Európa egy katonailag agresszív Oroszország és egy retorikájában ellenséges amerikai kormányzat közé szorult, amely már nem akarja garantálni Európa biztonságát. A német gazdaság, a kontinens legnagyobbja, meginogott. Politikája, amely korábban a stabilitás és a konszenzus mintaképe volt, széttöredezett. Merz politikai középterét egy erősödő szélsőjobboldali párt fenyegeti, amely egyes országos közvélemény-kutatásokban már vezet, és amely láthatóan sokak szerint az egyik kedvelt partner a Trump-adminisztrációban.

Merz vezető szerepe e kihívások kezelésében ezen a héten különösen látványos lesz. Vasárnap és hétfőn Berlinben tárgyalásokat fogad Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Donald Trump két megbízottja, Jared Kushner és Steve Witkoff részvételével, egy Európa és Ukrajna számára is elfogadható békemegállapodás reményében. Hétfő este európai vezetők széles köre csatlakozik hozzájuk egy berlini vacsorán.

A hét későbbi részében Brüsszelben sorsdöntő viták várhatók az ukrán hadsereg finanszírozásáról és egy olyan kereskedelmi megállapodásról, amely fellendíthetné a német gazdaságot.

Merz továbbra is bízik abban, hogy mindezt képes lesz kézben tartani.

A 70 éves kancellár konzervatív kereszténydemokrata, harcos, régi vágású politikus és korábbi vállalati ügyvéd. Egyfajta visszatérést kockáztat: a személyes tekintélyen alapuló vezetéshez és – bizonyos értelemben – a konszenzusvezérelt demokrácia régi eszményéhez Németországban, Európában, sőt az Egyesült Államokban is.

Mindenekelőtt abban bízik, hogy ő maga képes lesz tető alá hozni azokat a megállapodásokat, amelyek egy biztonságosabb és prosperálóbb Európát teremtenek – elsősorban Trump elnökkel.

Megközelítése komoly próbának van kitéve. Május óta csökkent a támogatottsága otthon. Trump irányába tett közeledése eddig többnyire mérsékelte az Európát érő károkat olyan kérdésekben, mint a kereskedelem vagy az ukrajnai háború.

Ugyanakkor Merz jelenleg a legerősebb vezető Európa nagyhatalmai között, különösen most, amikor Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök hazai gondokkal küzd. Egyre inkább Európa nélkülözhetetlen vezetőjeként lép fel – vagy legalábbis annak szerepében.

Amikor Trump tárgyalói sokkolták Európát egy Moszkva-barát megállapodással Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról, Merz volt az első kontinentális vezető, aki telefonon elérte Trumpot, és ellenvetéseket fogalmazott meg.

Merz továbbra is hisz abban, hogy rá tudja venni Trumpot egy határozott szakításra Vlagyimir Putyinnal.

„Továbbra is remélem, hogy tartósan meg tudjuk győzni az Egyesült Államokat, és együtt vethetünk véget ennek a háborúnak Ukrajnában” – mondta nekem. „Ez azt jelenti, hogy addig kell támogatnunk Ukrajnát, amíg Oroszország gazdaságilag képtelenné nem válik a háború folytatására. Ez az egyetlen lehetőségünk.”

Az üzletkötő

Május óta Merz az élharcosa annak az európai stratégiának, amely hízelgéssel próbál bánni Trumppal.

Júniusi fehér házi látogatásakor egy bekeretezett másolatot vitt ajándékba Trumpnak az elnök német nagyapjának születési anyakönyvi kivonatáról. Dicsekedett azzal is, hogy saját BMW-je – amelyet jelenleg nem vezethet – Dél-Karolinában készült.

Azok szerint, akik ismerik Merzt, ez a baráti hangnem nemcsak Trump kezelésének bevett receptjét tükrözi, hanem Merz őszinte Amerika-szeretetét is, amely alapvetően formálta világlátását.

Az 1980-as évek eleje óta Merz minden évben ellátogatott az Egyesült Államokba, egészen a Covid-járványig. Egy évtizeden át az Atlantik-Brücke elnöke volt, amely a német-amerikai kapcsolatok legfontosabb nonprofit szervezete.

Ezekben az években rendszeresen járt a Fehér Házban több elnök alatt is, és találkozott kormányzókkal, valamint helyi törvényhozókkal olyan államokban, mint Észak-Karolina vagy Oklahoma.

„Ez a barátság igazán mély” Merz és Amerika között – mondta David Deissner, aki együtt dolgozott vele az Atlantik-Brückében. „Ő ezt valóban érzi.”

Merzt ugyanakkor a vállalati jogászként eltöltött évei is formálták – és gazdaggá tették –, amikor felvásárlásokkal és egyesülésekkel foglalkozott. Barátai szerint kancellárként is üzletemberként gondolkodik: felméri a tárgyalópartnereket, és megállapodásokat próbál kötni.

Ő maga is párhuzamot vont, amikor a kancellár repülőgépén beszélgettünk, miután ősszel visszatért Európa legnagyobb autóipari kiállításáról Münchenből.

„Akárcsak Trump” – mondta –, „én sokkal inkább személyes kapcsolatokra építek, mint országok közötti viszonyokra.”

Kancellárságát erősen meghatározza a Trump-kapcsolatba fektetett energiája. A két politikus rendszeresen üzeneteket vált és telefonál egymással – állították atlanti-óceáni források mindkét oldalon.

Trump legalább felszínesen viszonozta ezt, még akkor is, amikor általában „gyengének” nevezi az európai vezetőket, és kormánya a szélsőjobboldali partnerek után vágyakozik Európában. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt e-mailben azt írta: „Trump elnök nagy tisztelettel van Merz kancellár iránt, és nagyon értékeli a barátságát.”

Ennek ellenére Merz újra és újra azt tapasztalja, hogy Trump visszakanyarodik olyan béketervekhez, amelyek erősen Oroszországnak kedveznének – ilyenkor pedig megpróbálja lebeszélni róla.

Legutóbb arra kérte Trumpot, hogy Oroszországot és Ukrajnát ne üzleti lehetőségként, hanem egy hosszú háborúként kezelje, amelynek tartós békével kell véget érnie.

Választási kampánya idején Merz nyilvánosan kétségbe vonta az amerikai demokrácia jövőjét Trump vezetése alatt. Beszélgetésünk során azonban végig reményét fejezte ki, hogy Amerika visszatér a második világháború utáni hagyományához: Európa és a demokrácia támogatásához.

Pragmatikus és türelmes

Merz Nyugat-Németország egyik idilli vidékéről, a Sauerlandból származik, és abból a pártrendszerből nőtt ki, amely sokáig uralta a német politikát. Mégis hosszú és döcögős út vezetett odáig, hogy Európa egyik legfontosabb országának vezetője legyen.

Saját elmondása szerint lázadó fiatalkora volt: 14 éves korától dohányzott és ivott barátaival, és fegyelmi vétségek miatt iskolát is kellett váltania. Az 1980-as évek elején, családalapítás után lenyugodott. Feleségével, Charlotte-tal három gyermekük van.

Ma is viseli annak a sok politikai kudarcnak a nyomait, amelyeket elszenvedett, mielőtt végül kancellár lett.

1989-ben beválasztották az Európai Parlamentbe. Gyorsan emelkedett a kereszténydemokraták ranglétráján, ám ambícióit Angela Merkel megállította, aki a 2000-es évek elején legyőzte őt a kancellárjelöltségért folytatott harcban, majd 16 évig töltötte be a tisztséget.

Merz jogászként a bonni és marburgi egyetemen végzett, majd a Mayer Brown nemzetközi ügyvédi iroda partnere lett. Olyan pénzügyi óriások igazgatótanácsában ült, mint a HSBC vagy a BlackRock.

2018-ban tért vissza a politikába, amikor Merkel készülődött a távozásra. Kétszer is megpróbálta átvenni a párt vezetését, jobbra tolódást ígérve bevándorlás és más kérdésekben.

Mindkétszer vereséget szenvedett.

Harmadszor, 2022-ben – miután pártja váratlanul elveszítette a kancellárságot – puhított hangnemén, szélesebb ideológiai spektrumot szólított meg, és győzött.

A tapasztalat pragmatizmussal és türelemmel vértezte fel. Kormányzása alkuorientált lett, olykor saját hívei bosszúságára.

Optimista nyomás alatt

Merz februárban a migráció visszaszorításának, a gazdaság élénkítésének és a hadsereg megerősítésének ígéretével nyerte meg a választásokat. Azóta tabukat döntöget: az állami költekezésről és a német katonai szerepvállalásról Európában.

Legfőbb kritikája, hogy mindezek ellenére lassan szállít eredményeket.

Szeptemberben kemény kritikát kapott, amikor a német gépgyártókat tömörítő VDMA ülésén beszélt gazdasági tervei üteméről.

„Az irány rendben van” – mondta Bertram Kawlath, a szervezet elnöke. „De a tempó nem.”

Sok üzleti vezető és közgazdász szerint Merz felvizezte terveit, hogy kiengesztelje kormányzati partnereit, a szociáldemokratákat. Nehezen tartja egyben szűk többségét bírói kinevezések és nyugdíjreformok körüli vitákban.

Trump még nehezebb tárgyalópartnernek bizonyult. Merz ódzkodik attól, hogy nyomást gyakoroljon rá a kereskedelmi politikában, amely sújtja Németország exportvezérelt gazdaságát. Fél a megtorlástól, és tanácsadói szerint nincsenek illúziói afelől, hogy meg tudná változtatni Trump véleményét.

Merz tudja, hogy fogy az idő a gazdasági növekedés újraindítására. A szélsőjobboldali AfD egyre több szavazót szólít meg a gazdaságilag kiszolgáltatott rétegek körében.

A kancellár mégis optimista marad.

Szeptemberben, amikor fél napig követtem őt a müncheni autókiállításon, lelkes értékesítőként szinte végigszáguldott a standok között, ragyogva az elektromos és önvezető autók legújabb fejlesztései láttán.

Egy zárt ajtók mögötti találkozón üzleti vezetők arról számoltak be, hogy energikus és derűlátó volt a német ipar jövőjét illetően, a tartós pangás ellenére.

A Berlinbe tartó visszaúton Merz részletesen beszélt gazdaságélénkítő terveiről, Amerika iránti szeretetéről és Trump-kapcsolatáról. Meggyőződése egy pillanatra sem rendült meg: minden rendbe jön – a gazdaság, a német politika, a háború.

Talán ez várható el attól az embertől, aki egész életében egy cél felé küzdött, majd végül elérte azt.

Leszállás előtt a kancellár arról mesélt, hogy még mindig repüli a magángépét. Megkérdeztem, meddig.

„Németországban” – mondta – „azt mondják: repülj addig, amíg az orvos meg nem érkezik.”

zse/AI