A kérdésre, hogy miért nem kap Ukrajna elég Patriot légvédelmi rendszert és a hozzá tartozó rakétákat, a válasz rövid: mert nincs elég. Jelenleg ezeket a legkorszerűbb harci eszközöket kizárólag az Egyesült Államok egy üzemében gyártják, évente nem több, mint 12 darabot. Egy összeszerelése két évig tart. A hozzá tartozó rakétákból a Lockheed Martin 500 darabot tud szállítani évente, amit 2027-re próbálnak 650 darabra felsrófolni. Tehát Ukrajna csak már ilyen rendszerrel rendelkezőktől kaphat kellő gyorsasággal Patriot rendszereket.
A szállítási szűk keresztmetszet nem fog gyorsan megváltozni. Némi javulást hozhat, hogy Bajorországban, Schrobenhausenben épül az első Patriot rakétagyár az USA-n kívül. A cél: évente akár 1000 Patriot rakéta gyártása Németország, Hollandia, Románia és Spanyolország számára. Ezeket a NATO 2024-ben 5,1 milliárd euró értékben rendelte meg. De ez még mindig csak a rakéták utánpótlását jelenti, mert egyelőre az évi egy tucat Patriot védelmi rendszer amerikai gyártása változatlan. A német gyár a továbbfejlesztett PAC-2 GEM-T rakétákat fogja gyártani, amelyeket Putyin által bevetett robotrepülők és ballisztikus rakéták ellen fejlesztettek ki.
Németország így a jövőben kulcsszereplő lesz a Patriot rakéták európai gyártásában – és Ukrajna védelmében Putyin stratégiai légi terrorja ellen. De ez még évekbe telik: a schrobenhauseni gyár csak 2026-ban készül el, és 2027-től kezdi meg a szállításokat. Így Ukrajna Patriot-problémáját rövid távon továbbra is csak az Egyesült Államok tudná megoldani – mivel nekik van 60 ütegük és több ezer rakétájuk, amelyeket akár azonnal is Kijevbe küldhetnének.
2023-ban az amerikai hadsereg mindössze 252 új Patriot rakétát rendelt, 2024-ben pedig 870 PAC-3 rakétát. A Bloomberg információi szerint a Pentagon célja, hogy 2026-tól évi közel 14.000 darabra növelje a megrendelést, mivel a háborúk miatt a készletek a stratégiailag szükséges mennyiség egynegyedére csökkentek. Ez a hiány volt az egyik fő oka Trump júliusi, átmeneti fegyverszállítási stopjának. Vagyis az Egyesült Államoktól évekig nem várhat Ukrajna rakétákat. Akkor kitől kaphatnak?
Az amerikai védelmi minisztérium szerint világszerte mindössze 210 Patriot üteg lehet bevetésre kész állapotban. Az USA hadserege ebből 90-et birtokol, ezekből 60 áll készenlétben. Japánnak kb. 24 ütege van, Szaúd-Arábiának 20–25, az Egyesült Arab Emírségeknek 8, Dél-Koreának 8, Tajvannak 7. A többi a Közel-Keleten és Ázsiában található. E rendszerek döntő többsége tehát nem jöhet szóba továbbadásra, mivel máshol van rájuk szükség, és az érintett országok nem Ukrajna szövetségesei.
Európában is több mint három év háború után még mindig túl kevés a Patriot ütegek száma: Németország a legnagyobb európai és a negyedik legnagyobb globális Patriot-felhasználó. Eredetileg 12 rendszere volt, ebből hármat már átadott Ukrajnának, további nyolcat megrendelt. Hollandia eredetileg négy rendszert használt, abból egyet már Kijevbe küldött, és újat rendelt. Görögországnak 6, Svédországnak 4, Spanyolországnak 3, Lengyelországnak csupán 2 ütege van, de a következő években 8–12-re kívánja növelni ezek számát. Románia is átadott egyet Ukrajnának, és összesen 7 egységet rendelt meg – de ezek leszállítása évekig is eltarthat.
Mivel ezek a légvédelmi rendszerek kulcsszerepet játszanának az európai NATO-tagországok és Oroszország összeütközése esetén, talán érthető, miért olyan „teszetosza” az európai döntéshozók hozzáállása Ukrajna közvetlen katonai támogatásához. Hogy miért tűnik úgy, hogy Európa húzza az időt, és mindenáron el akarja kerülni, hogy közvetlen résztvevőjévé váljon az orosz-ukrán konfliktusnak, mert – mint látszik – jelenleg nemcsak arra nem képes, hogy a levegőben megvédje Ukrajnát, de arra sem, hogy saját maga biztonságát garantálni tudja az új generációs orosz rakéták, robotrepülők és a hagyományos ballisztikus rakéták támadása esetén.
A fentiek fényében még hülyébben hangzik Orbán nyivákolása Európa háborúpártiságáról, arról, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás nem a békét, hanem a háborút szolgálja, ami annyiban igaz csak, hogy nem az orosz békét, vagyis Ukrajna bekebelezését, hanem ennek legalább elodázását, amíg Európa képes saját magát megvédeni az orosz légierővel és rakétákkal szemben. Vagyis amikor az európai fővárosokból arról hallani, hogy Ukrajna Európáért, az egész nyugatért harcol, egy cseppet sem túloz senki, és ebből következően mindenki – így Orbán is –, aki Ukrajna támogatásának megszüntetését felveti, Európa biztonsága ellen politizál.
Egyetlen Patriot üteg legyártása körülbelül két évig tart. A gyártó Raytheon jelenleg évente mintegy 12 rendszert képes előállítani. Mivel sok ország már rendelt, gyors szállítás csak akkor lehetséges Kijev számára, ha mások előnyt biztosítanak neki. Románia és Svédország például három évig várt a saját rendszereire, Lengyelország pedig négy évig. Svájc is csak 2027-től számíthat azokra a rendszerekre, amelyeket már 2023-ban megrendelt.
Az óriási költségek is akadályozzák a gyors döntéseket. A CSIS amerikai agytröszt szerint egy teljes rendszer rakétákkal együtt kb. 1,1 milliárd dollárba kerül: ebből 400 millió a kilövőrendszer, 690 millió pedig maguk a rakéták. Egyetlen újgenerációs (PAC-3) rakéta, amely közvetlen találattal („hit to kill”) semmisíti meg célpontját, kb. 4 millió dollárba kerül. Ezek kisebbek és manőverezhetőbbek, mint elődeik, ezért négy is elfér egyetlen kilövőkonténerben, míg korábban csak egy.
Az eddigiek fényében legalábbis elvárható volna az EU és a NATO-tagország Magyarország kormányfőjétől, hogy ne dobálóddzon se a szavakkal, se mint látássérült a küllők közé szánt fehér botjával. Már csak azért se, mert Magyarország elég közel van Ukrajnához, és mint a NATO tagországát csak az nem fogja megvédeni az orosz robotrepülőktől és rakétáktól, hogy Lavrov orosz külügyminiszter plecsnit tűzött Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kisportolt felsőtestére.
Az nyilván elég fontos, hogy a 2026-os parlamenti választásokra legyen egy félelmetes ellensége Magyarországnak Ukrajna képében, akitől Orbán megvédheti a kellő mértékben megfélemlített magyar embereket. Viszont az sem mellékes, hogy a közvélemény-kutatások eredménye szerint a magyar választók többségét már semmivel sem lehet jobban megfélemlíteni annál, mint hogy Orbán esetleg 2026-után is hatalmon marad. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 