Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által kirobbantott kereskedelmi háborúk a nyugati világ nagy részét erősen megviselik, különösen sújtva Kanada és magának az Egyesült Államoknak a gazdaságát. Ez derül ki az OECD új elemzéséből, amely az elsők között vizsgálja átfogóan, hogy Trump vámjai milyen hatással vannak a világgazdaságra.
2024 decemberében, még a kereskedelmi háború kitörése előtt, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) előrejelzései viszonylag optimisták voltak Kanada és az Egyesült Államok esetében. Kanada GDP-je várhatóan 2 százalékkal nőtt volna 2025-ben, míg az Egyesült Államok 2,4 százalékos növekedésre számíthatott. Ez azonban mára 0,7 százalékra, illetve 2,2 százalékra csökkent – és a visszaesés szinte teljes mértékben a kereskedelmi háború következménye.
Tekintve, hogy Kanada GDP-je 2024-ben körülbelül 3 billió dollár volt, ez mintegy 40 milliárd dolláros nettó veszteséget jelent. Másképpen fogalmazva a kanadai gazdaság körülbelül napi 100 millió dolláros veszteséget szenved el.
Az Egyesült Államok GDP-növekedésének összesített csökkenése ugyan kisebb mértékű, de az amerikai gazdaság hatalmas mérete miatt a teljes veszteség még jelentősebb.
Az Egyesült Államok GDP-je 2024-ben körülbelül 29 billió dollár volt, így a 0,2 százalékos kieső növekedés 58 milliárd amerikai dolláros (kb. 83 milliárd kanadai dolláros) veszteséget jelent.
Ez azonban nem csupán a Kanadával folytatott kereskedelmi háború következménye. Az amerikai gazdaságot Trump kormányának Mexikóval és Kínával szemben bevezetett vámjai is visszafogják – és további vámok fenyegetik az Európai Uniót, Dániát, Ausztráliát és más országokat is.
Az OECD szerint pedig a helyzet csak tovább fog romlani. 2026-ra az Egyesült Államok növekedési ütemét mindössze 1,6 százalékra becsülik – szemben a kereskedelmi háború előtti 2 százalékos előrejelzéssel.
Kanada sem lesz jobb helyzetben 2026-ra, de legalább a visszaesés mértéke változatlan marad. Az OECD 2026-ra ismét 0,7 százalékos növekedést jósol az országnak.
Trump március 4-én teljesítette régóta hangoztatott fenyegetését, és általános 25 százalékos vámot vetett ki a kanadai importtermékekre, valamint 10 százalékos vámot a kanadai energiahordozókra.
Azóta számos visszavonás, módosítás és ellenintézkedés történt, de a Financial Post vámfigyelője szerint az Egyesült Államok továbbra is 25 százalékos vámot vet ki a kanadai acélra és alumíniumra, valamint több milliárd dollárnyi egyéb árura, amelyeket nem fed le az új észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (CUSMA).
Ennél is súlyosabb következményei vannak azonban a pénzügyi mutatók általános visszaesésének, amelyet a folyamatosan változó kereskedelmi háború okozta bizonytalanság váltott ki. Az egyik legszembetűnőbb példa az S&P 500 amerikai tőzsdei index több mint 5 billió dolláros zuhanása.
Az OECD szerint Trump kereskedelmi háborújának legnagyobb vesztese Mexikó.
Mielőtt Mexikót is sújtották az Egyesült Államok által kivetett 25 százalékos vámok, az OECD 1,2 százalékos GDP-növekedést prognosztizált az ország számára 2025-ben.
Most azonban Mexikó recesszióba süllyedt: az OECD szerint a mexikói gazdaság a következő évben várhatóan 1,3 százalékkal zsugorodni fog.
A jelentés arra is rámutat, hogy a kereskedelmi háború leginkább az Egyesült Államok baráti, nyugati szövetségeseit sújtja, miközben az amerikai riválisok – például Kína és Oroszország – gazdasági növekedése viszonylag zavartalanul folytatódik.
Míg Kanada és az Egyesült Államok GDP-előrejelzései jelentős visszaesést mutattak az elmúlt hónapokban, addig Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia kilátásai javultak.
Kína például a 2025-re vonatkozó előrejelzések szerint 4,8 százalékos gazdasági növekedés felé tart.
Trump vámjai Kanada ellen hivatalosan azt a célt szolgálják, hogy nyomást gyakoroljanak Ottawára a határbiztonság szigorítása érdekében.
Trump csak akkor vethet ki egyoldalúan vámokat, ha „nemzetbiztonsági vészhelyzet” áll fenn, amelyre hivatkozva a Fehér Ház Kanada „illegális bevándorlók és drogok által jelentett rendkívüli fenyegetéshez való hozzájárulását” említette.
Nyilvános nyilatkozataikban azonban Trump és kabinetje szélesebb körű protekcionista stratégiaként állították be a vámokat, amelynek célja a külföldi áruk kizárása és a hazai ipar megerősítése.
„Az Egyesült Államokat teljesen dezindusztrializáltuk. Vannak dolgok, amelyeket már nem tudunk előállítani, pedig képesnek kell lennünk rá, hogy biztonságban legyünk, és hogy legyenek munkahelyeink” – mondta Marco Rubio külügyminiszter a CBS-nek adott interjújában a héten. x
NP Canada/AI/Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 