Megrendült a németek bizalma az USA-ban

Az Egyesült Államok és különösen annak kormányzata iránti bizalom rohamosan csökken Németországban. Az új RTL/ntv trendbarométerben a Forsa megkérdezte: „Az Egyesült Államok megbízható partner-e Németország számára?” Erre mindössze 15 százalék válaszolt igennel, míg 82 százalék nemmel. 2024. február közepén, három héttel Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után még 24 százalék bízott az USA-ban, míg 73 százalék nem.

Az egyetlen kivételt az AfD szavazói jelentik, akik valamivel kedvezőbben ítélik meg az amerikai kormányzatot: 25 százalékuk még mindig megbízhatónak tartja az USA-t. Vance és a Trump-párti techmilliárdos, Elon Musk is nyíltan támogatta az AfD-t. Ennek ellenére az AfD szavazóinak 74 százaléka nem tartja megbízhatónak az Egyesült Államokat. A CDU/CSU és az SPD szavazóinak 14 százaléka bízik az USA-ban, míg a Zöldek és a Baloldal (Linke) esetében ez az arány csupán 6 százalék. A kifejezetten Amerika-ellenes BSW szavazói körében mindössze 1 százalék tartja megbízhatónak az USA-t.

Csökkent az orosz támadástól való félelem

Bár az Egyesült Államok NATO-védelmi szerepe gyengülni látszik, a németek körében csökkent az aggodalom egy esetleges orosz támadás miatt. A megkérdezettek 50 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „ha Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút, akkor Putyin NATO-tagállamokat is megtámad majd.” 45 százalék viszont nem tart ettől. 2024 áprilisában még 54 százalék gondolta úgy, hogy Oroszország NATO-területre is támadni fog, míg 39 százalék ezt nem tartotta valószínűnek.

A legutóbbi felmérést azután végezték, hogy a leendő német kormány (CDU/CSU-SPD) és az Európai Bizottság jelentős fegyverkezési terveket jelentett be. A politikai hovatartozás jelentősen befolyásolja az orosz fenyegetés megítélését: a Zöldek szavazóinak 68 százaléka számít orosz támadásra, az SPD esetében ez az arány 62, a CDU/CSU esetében 61 százalék. A Baloldal (Linke) szavazói körében is magas, 58 százalékos ez az arány. Ezzel szemben az AfD szavazóinak mindössze 27 százaléka, a BSW szavazóinak pedig csak 20 százaléka gondolja, hogy Putyin egy Ukrajna feletti győzelem után NATO-tagállamot is megtámadna.

Merz kancellári esélyei és a „szószegés” vádja

A CDU elnöke, Friedrich Merz a Trump-Zelenszkij konfliktus után három alkotmánymódosítást jelentett be a német adósságfék megkerülésére. Az Unió (CDU/CSU) és az SPD így jelentősen növelné Németország katonai kiadásait. Ez azonban éles ellentétben áll Merz választási kampányban tett ígéreteivel. Most a CDU/CSU és az SPD a Zöldek támogatásáért küzd, hogy a módosításokat még az előző Bundestag összetételével fogadhassák el.

Sokan „szószegéssel” vádolják Merzet és a CDU/CSU-t. A Forsa megkérdezte: „Jó kancellár lenne-e Merz?” 38 százalék válaszolt igennel, ami két százalékponttal kevesebb, mint a hónap elején. Eközben a szkeptikusok aránya 52-ről 54 százalékra nőtt. A CDU/CSU szavazóinak 74 százaléka hisz Merz kancellári képességeiben, az SPD-nél ez az arány 36, a Zöldeknél 24 százalék. Az AfD szavazóinak mindössze 11, a Baloldal támogatóinak pedig csak 9 százaléka gondolja úgy, hogy Merz jó kormányfő lenne.

A választói hangulat alig változott

A vasárnapi választási kérdésben röviddel a Bundestag-választás után nem történt jelentős változás. Ha ma tartanák a választásokat, az eredmények így alakulnának:

• CDU/CSU: 28% (2025-ös választás: 28,5%)
• AfD: 22% (20,8%)
• SPD: 15% (16,4%)
• Zöldek: 11% (11,6%)
• Baloldal (Linke): 11% (8,8%)
• FDP: 4% (4,3%)
• BSW: 3% (4,97%)
• Egyéb pártok: 6% (4,6%)

A múlt heti felméréshez képest az FDP egy százalékponttal növelte támogatottságát, míg a Baloldal egy százalékpontot vesztett.

Politikai kompetencia és gazdasági kilátások

A kormányzó pártok politikai kompetenciájába vetett bizalom enyhén csökkent. A CDU/CSU támogatottsága 1 százalékponttal, 26 százalékra csökkent azon a kérdésen, hogy „melyik párt tudja a legjobban kezelni Németország problémáit.” Az SPD támogatottsága szintén 1 százalékponttal, 7 százalékra csökkent, míg az AfD 11-ről 10 százalékra esett vissza. A Zöldek maradtak 6 százalékon, a Baloldal pedig 5-ről 6 százalékra erősödött. A válaszadók 41 százaléka szerint egyik párt sem képes megoldani a problémákat – ez egy százalékponttal magasabb az előző héthez képest.

A gazdasági kilátások is borúlátóbbak lettek: a megkérdezettek 26 százaléka számít javulásra a következő években, ami 1 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel szemben a romlásra számítók aránya 43-ról 45 százalékra nőtt.

A felmérést a Forsa a RTL Deutschland megbízásából végezte 2025. március 4. és 10. között. x

n-tv.de/AI/Zsebesi Zsolt