Donald Trump kedd este ismét utalt arra, hogy Grönlandot amerikai fennhatóság alá kívánja helyezni. A kongresszusban mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Grönland így vagy úgy Amerikáé lesz, mert biztonságpolitikai érdekei ezt kívánják.
A grönlandi miniszterelnök, Mute Bourup Egede most azt írja, hogy a terület nem akar az USA része lenni. „Kalaallit Nunaat a miénk” – nyilatkozta, használva azt a nevet, amelyet a helyi lakosok használnak a területre.
„Sem amerikaiak, sem dánok nem akarunk lenni, mi Kalaallitok vagyunk” – mondta Egede. „Az amerikaiaknak és vezetőiknek ezt meg kell érteniük. Nem vagyunk eladók, és nem lehet minket meghódítani. Mert a jövőnket mi magunk határozzuk meg Grönlandon.”
Ugyanezt válaszolták az ukránok az oroszoknak, mielőtt azok az ukrán területek egy részét csatolták Oroszországhoz. Most az oroszok az amerikaiakkal egyeztetnek Ukrajna sorsáról, kihagyva ebből az ukránokat.
Ma úgy áll a helyzet, hogy a közel 50 millió lakosú Ukrajna nem képes magát megvédeni a világ második legnagyobb hadseregével, az orosszal szemben, bár több mint három éve hősiesen harcol, eddig amerikai és európai támogatással.
Vajon mekkora esélye van Grönland 57 ezer lakosának, hogy a világ legerősebb hadseregével, az Egyesült Államok haderejével szemben megvédhesse a függetlenségét?
Erre egész Európa támogatásával sincs semmi esélyük. Amire egyébként – a szavakon kívül – semmilyen formában nem számíthatnak, hiszen fel fogják tenni a kérdést az európai fővárosokban: ki akar meghalni 57 ezer grönlandiért?
Találni fognak egy olyan formulát, amelynek értelmében az amerikaiak azt csinálnak Grönlandon, amit akarnak. A grönlandiak esetében pedig érvénybe lép az ősi szentencia: szabad ember szabad országban azt csinál, amit szabad. És hogy mit szabad, azt most mindenkinek Donald Trump akarja megmondani.
A 40 millió lakosú Kanadának is azt kell Donald Trump hatalomra lépése után ismételgetni, hogy nem akar az USA 51. tagállama lenni. Kormányfőjét az amerikai elnök folyamatosan kormányzónak szólítja, ami az Egyesült Államok tagállamai vezetőinek kijáró megszólítás. Trump 25 százalékos vámot vetett ki az engedetlen Kanadára, amely ezt hasonlóval készül viszonozni. Ontario, a legnépesebb kanadai tartomány kormányfője viszontfenyegette az USA-t, hogy lekapcsolja a szomszédos országot a kanadai elektromos hálózatról
Kanada az USA egyik legfontosabb gazdasági és katonai partnere, amely minden amerikai katonai szerepvállalás alkalmával a washingtoni kormány mellett állt, és csapatokkal támogatta. A két nép barátsága alig néhány hónappal ezelőtt még megbonthatatlannak és öröknek tűnt, de mára már az amerikai-kanadai jégkorongmérkőzésen kifütyülik az amerikai himnuszt.
Donald Trump az az amerikai elnök, aki alig több mint két hónapnyi kormányzása alatt több feszültséget idézett elő a világban, mint bármelyik előtte volt elnök egész hivatali ideje alatt. Trump – a pontos felmérés szerint – hivatali idejének első két hetében 161 országot fenyegetett meg gazdasági megtorló intézkedésekkel vagy katonai beavatkozással. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 