Alább összefoglaltuk a legfontosabb híreket az orosz-ukrán háború körül zajló politikai fejleményekről és minden egyébről, ami Európában a németországi parlamenti választások előtt fontosnak látszik. Akiknek nincs ideje több forrásból, több helyen kutakodni, itt a legfontosabb eseményekről egy helyen kaphat tájékoztatást, amely főleg német forrásokra támaszkodik.
A német választások előestéjén csökkent a CDU/CSU előnye
A legfrissebb felmérés szerint az Unió Pártok (CDU/CSU) a választások előtt röviddel veszített népszerűségéből a választók körében. A ZDF Politbarometer szerint a CDU és a CSU már csak 28 százalékon áll, ami két százalékponttal kevesebb, mint az előző héten. Az Unió azonban továbbra is messze a legerősebb erő maradt. Friedrich Merz, az Unió kancellárjelöltje januárban, a CDU hamburgi elnökségi tanácskozása után azt mondta, abból indul ki, hogy „inkább a harmincas tartomány második felében, mint az első felében” fogják elérni a választási eredményt.
A második legerősebb erőként az AfD 1 százalékponttal 21 százalékra növeli támogatottságát a ZDF Politbarometer szerint. A szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek (Grüne) változatlanul 16, illetve 14 százalékon állnak. A Baloldal (Linke) 8 százalékot (+1) érne el, így biztosan bejutna a Bundestagba. A szabaddemokraták (FDP) és a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) számára viszont kérdéses a parlamentbe kerülés, mivel mindkettő jelenleg 4,5 százalékon áll, ami fél százalékpontos növekedést jelent az előző héthez képest. A ZDF szerint a megkérdezettek 27 százaléka még nem biztos abban, hogy egyáltalán elmegy-e szavazni, és ha igen, akkor kire voksolna.
Matematikailag az egyetlen lehetséges kétpárti koalíció az Unió és az SPD összefogása lenne, bár csak szűk többséggel. Az Unió és a Zöldek viszont együtt nem szereznének többséget. Elképzelhető lenne egy CDU/CSU, SPD és Zöldek alkotta koalíció is. További koalíciós lehetőségek azonban nehézségekbe ütköznének, mivel a CDU/CSU kizárta az együttműködést a baloldallal, és minden demokratikus párt elutasítja a részben szélsőjobboldalinak minősített AfD-vel való együttműködést.
Az amerikai alelnök tovább zsarolja Európát
Az USA alelnöke közvetlenül az Egyesült Államok katonai jelenlétéhez és az amerikai adófizetők anyagi támogatásához köti Németországgal szembeni kritikáját. Vance szerint kérdéses, hogy az USA-nak továbbra is ilyen mértékben kell-e befektetnie Európa védelmébe, ha ott – az ő meglátása szerint – korlátozzák a szólásszabadságot .
Kijelentései egy tipikusan republikánus nézőpontot tükröznek, és ez a nemzetközi beavatkozás csökkentését és az európai partnerek nagyobb önállóságát szorgalmazza. Emellett felkarolja azt a konzervatív narratívát is, amely szerint a „cancel culture” és a szólásszabadság korlátozása túl messzire megy a nyugati demokráciákban.
Németország ezzel szemben történelmileg és jogilag eltérő perspektívát képvisel: a szólásszabadság korlátozása – például a náci népirtás tagadásának vagy a gyűlöletbeszédnek a tilalma – tudatos következménye a náci múltjuknak. Az Egyesült Államok viszont rendkívül széles körű véleményszabadságot biztosít, ami rendszeresen vitákat vált ki, különösen a gyűlöletbeszéd vagy félretájékoztatás kérdésében.
Vance érvelése Európában akár fenyegetésként is értelmezhető: vagy Németország változtat a szólásszabadsághoz való hozzáállásán, vagy kockáztatja az amerikai katonai jelenlét gyengülését. Ez tovább fokozhatja a transzatlanti feszültségeket, főleg mivel Trump eleve keményebb álláspontot képvisel a szövetségesekkel szemben.
Az eddig Oroszországot és Kínát szinte kritikátlanul kezelő amerikai elnök újabb fenyegető kijelentéseket tett Kanadának az Egyesült Államokhoz való csatolásáról. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump ismételten támadta Kanadát közösségi médiafelületein. Az USA és Kanada jégkorong-válogatottjainak összecsapása előtt megismételte fenyegetését, miszerint annektálhatja a szomszédos országot. Forró hangulatú mérkőzés várható.
Trump nem áll le Kanada provokálásával
Trump tovább szította a feszültséget a politikailag feszült USA–Kanada jégkorongmérkőzés előtt. „Ma felhívom nagyszerű amerikai jégkorongcsapatunkat, hogy ösztönözzem őket a Kanada elleni esti győzelemre – egy olyan ország ellen, amely alacsonyabb adókkal és erősebb biztonsággal talán egy napon, talán hamarosan szeretett és rendkívül fontos 51. államunkká válik” – írta Trump saját közösségi platformján, a „Truth Social”-on.
A csütörtökre virradó éjszaka (közép-európai idő szerint két órakor) Bostonban megrendezett „4 Nations Face-Off” döntője előtt Trump valóban felhívta az amerikai csapatot, amit a Fehér Ház is megerősített. Az elnök nem tudott személyesen részt venni a mérkőzésen washingtoni elfoglaltsága miatt, de televízión keresztül követte az eseményeket.
Trump provokációi nem számítanak újdonságnak. Az utóbbi időben többször vámokat helyezett kilátásba a kanadai árukra, és folyamatosan az az elképzelését hangoztatta, hogy Kanada 51. állama kell legyen az USA-nak. Ennek kapcsán többször „Gouverneur Trudeau”-ként emlegette Kanada miniszterelnökét, Justin Trudeau-t – az Egyesült Államokban a tagállamok politikai vezetőit nevezik kormányzóknak.
Már a két csapat montreali csoportmérkőzésén is füttykoncert és fújolás fogadta az amerikai himnuszt. A jégen is feszült volt a hangulat: az első kilenc másodperc tiszta játékidőben három verekedés tört ki. A presztízsmeccset végül az amerikai sztárok nyerték 3:1-re, ami 15 év után az első teljes csapattal aratott győzelmük volt a jégkorong őshazája felett. Ennek ellenére a mérkőzés fő témája az amerikai himnusz kifütyülése maradt.
Orbán vétózza az EU Ukrajnának szánt hatmilliárdos segélyét
Természetesen a maga szerény lehetőségeivel élve a magyar kormány is hozzá kíván járulni a nemzetközi feszültség fokozódásához és az európai bizonytalanság növekedéséhez. Magyarország blokkol egy új uniós katonai segélycsomagra vonatkozó javaslatot, amelyet az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatására szánnának. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselőjének kezdeményezése arra irányul, hogy megerősítse Kijev tárgyalási pozícióját, ahelyett hogy a békére törekedne – közölte Péter Szijjártó külügyminiszter az X platformon. Magyarország nem fogja támogatni, hogy az európai adófizetők pénzét a háború elhúzására költsék. Emellett Szijjártó bejelentette, hogy késleltetni kívánja az Oroszország elleni meglévő szankciók meghosszabbításáról szóló döntést is.
Az EU külügyi szolgálata korábban egy körülbelül hatmilliárd eurós katonai segélycsomagra tett javaslatot Ukrajna számára. EU-s források szerint 1,5 millió tüzérségi lövedék szállításához 3,5 milliárd eurós befektetés szükséges. Emellett 500 millió eurót különítenének el légvédelmi rendszerekre, valamint további kétmilliárd eurót két ukrán dandár felszerelésére és kiképzésére.
Az EU külügyi szolgálatának elképzelése szerint ideális esetben már ezen a hétfőn egy brüsszeli uniós külügyminiszteri találkozón elvi megállapodás születhetne a tervről. Az utolsó pillanatig azonban nem volt világos, mely tagállamok támogatják a javaslatot, és hogy azt végre lehet-e hajtani. Problémát jelenthet a finanszírozás is, mivel számos uniós ország erősen el van adósodva. Diplomáciai források szerint az uniós szabályok alapján a katonai segélycsomagot valószínűleg akkor is egyhangúlag kellene elfogadni, ha egyes tagállamok nem kívánnak részt venni benne.
Nem egyértelmű az sem, miért beszélt Szijjártó egy 20 milliárd eurós segélycsomagról, amikor a diplomaták szerint már csak 6 milliárd eurós támogatásról folytak az egyeztetések. Daniel Freund, a Zöldek európai parlamenti képviselője azzal vádolta Orbán Viktor kormányát, hogy vétójával a Kreml érdekeit szolgálja. „Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül” – jelentette ki.
Szijjártó ezzel szemben Magyarország álláspontját az új amerikai elnök, Donald Trump politikájával magyarázta. Szerinte Trump megválasztása a világpolitikát a béke irányába mozdította el, de az európai háborúpárti liberálisok megpróbálják megakadályozni az erőfeszítéseit.
Lengyelország azonnali cselekvést követel Brüsszeltől – elég a dumából
Varsó – immár megszokott módon – a magyartól homlokegyenest eltérő álláspontot képvisel. A legutóbbi amerikai kijelentések Európával és különösen Ukrajnával szemben arra késztették Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy cselekvésre szólítson fel. Javaslatokat tett Kijev további támogatására és az EU megerősítésére Oroszországgal szemben.
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke határozott szavakkal sürgette Európát, hogy reagáljon az új amerikai kormány Ukrajnával és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szembeni támadásaira. Az X közösségi oldalon azt írta: „Eleget beszéltünk. Most cselekedni kell.”
Egy bejegyzésben az Európai Tanács korábbi elnöke javaslatokat tett arra, hogyan lehetne kezelni az esetlegesen csökkenő amerikai támogatást. „Finanszírozzuk Ukrajna segélyezését a befagyasztott orosz vagyonból” – írta Tusk. Egy ilyen lépésről már hosszabb ideje vita folyik.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban több mint 200 milliárd eurót fagyasztottak be az orosz központi bank vagyonából. Jogi aggályok miatt azonban eddig csak a kamatbevételt használták fel Ukrajna támogatására. Összehasonlításképpen: a Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Kijev az elmúlt három évben összesen körülbelül 267 milliárd eurónyi katonai és pénzügyi segítséget kapott partnereitől, elsősorban az EU-tagállamoktól és az Egyesült Államoktól.
Tusk azt is javasolja, hogy erősítsék meg a balti államok légterének védelmét és megfigyelését biztosító NATO-missziót. Észtországnak, Lettországnak és Litvániának nincs saját légereje. Decemberben a német hadsereg átadta a balti légtérvédelmi misszió irányítását a holland haderőnek. Az elmúlt kilenc hónapban 54 riasztási felszállás történt, és számos orosz katonai repülőgépet azonosítottak a nemzetközi légtérben, amelyek transzponderszignál vagy rádiókapcsolat nélkül repültek.
Tusk továbbá azt is követeli, hogy erősítsék meg a Baltic Sentry NATO-missziót, amely a Balti-tenger megfigyelését végzi. Az utóbbi időben számos szabotázsakció történt tenger alatti kábeleken, amelyekért Moszkvát teszik felelőssé.
A lengyel miniszterelnök szerint az EU orosz határait is jobban meg kell védeni. Lengyelország határos az orosz exklávéval, Kalinyingráddal, valamint Fehéroroszországgal. Lettország és Észtország pedig közvetlen határral rendelkezik Oroszországgal. „Fogadjuk el gyorsan az új fiskális szabályokat az EU biztonságának és védelmének finanszírozására. Most!” – sürgetett Tusk.
A német zöldek pártelnöke árulónak nevezte Donald Trump amerikai elnököt
A német zöld párt, a Grüne elnöke Robert Habeck arra reagálva, hogy Donald Trump élesen bírálta az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, és „diktátornak” nevezte, kijelentette: „Ez már-már olyan, mintha George Orwell világában lennénk, ahol az igazság hazugság, és a hazugság hirtelen igazsággá válik. Hiszen Ukrajna egy megtámadott ország, a háborús agresszor pedig Putyin” – mondta Habeck az RTL és az ntv csatornáknak adott interjújában.
Az, hogy az Egyesült Államok – amely elvileg a liberális demokrácia alapító nemzete – most Putyin oldalára áll, Európában minden vészharangot meg kellet hogy kongasson. Európának gyorsan döntéshozatali struktúrákat kell kiépítenie, és sürgősen segítenie kell Ukrajnát. „A saját erőnkre kell támaszkodnunk, és azt fejlesztenünk. Amit Donald Trump tesz, az árulás. Ezt másként nem lehet nevezni” – jelentette ki Habeck csütörtökön.
Jelenleg az érintettek feje felett döntenek az amerikaiak és az oroszok. Ez már-már olyan, mint egy területfelosztás az imperializmus korából, száz évvel ezelőttről. Ezt az európaiak nem fogadhatják el. „A saját dolgainkkal kell foglalkoznunk” – mondta Habeck, ami azt jelenti, hogy a Bundestag-választás után gyors döntésekre van szükség. Azoknak is, például a baloldalnak, amely valószínűleg bejut a Bundestagba, most állást kell foglalniuk ebben a kérdésben.
Ausztriában mégsem kerül kormányra Orbán testvérpártja, a Szabadság Párt
Miután az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szélsőjobboldali Szabadság Párt (FPÖ) koalíciós tárgyalásai zátonyra futottak, az ÖFP az osztrák szociáldemokratákkal (SPÖ) kezdett tárgyalásokat, akikkel korábban már sikertelenül próbálkoztak. Az ÖVP és az SPÖ a jelentések szerint egyre közelebb kerül egymáshoz a koalíciós tárgyalások során. A kormány néhány napon belül felállhat. Azonban az FPÖ még előtte meg akarja hiúsítani a tervet, és előterjeszti az előrehozott választásokra vonatkozó javaslatát Ausztriában. Ez a próbálkozás azonban valószínűleg kudarcot vall.
Ausztriában egyre több jel utal arra, hogy a konzervatív ÖVP és a szociáldemokrata SPÖ a második próbálkozásra mégis koalícióra lépne. Azonban az FPÖ, amely megnyerte a választásokat, ezt még meg akarja akadályozni. A párt a “Heute” című osztrák lapban bejelentette, hogy szerdán a Nemzeti Tanács ülésén előterjeszt egy indítványt az előrehozott választások kiírására. Az FPÖ vezetője, Herbert Kickl már azóta sürgeti ezt a lépést, hogy pártja koalíciós tárgyalása az ÖVP-vel megszakadt.
Mindazonáltal valószínűtlen, hogy valóban sor kerülne előrehozott választásokra. A lap szerint a Zöldek és a Neos is jelezte, hogy nem támogatják a jobboldali populista párt kezdeményezését. A Neos még reménykedik abban, hogy részt vehet egy ÖVP-SPÖ kormányban. A szeptemberi választásokon a negyedik legerősebb párttá váltak. Ráadásul a tárgyalásokat folytató két párt sem valószínű, hogy támogatná az indítványt.
A szociáldemokraták és a Néppárt egy ideje intenzíven tárgyalnak zárt ajtók mögött a kormányalakításról. A sajtóértesülések szerint a két tárgyalódelegáció közel áll a megállapodáshoz arról, hogyan lehetne helyreállítani a költségvetést az EU által indított túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. Korábban éppen ezen a kérdésen buktak el az első koalíciós tárgyalások a két fél között, ami miatt az ÖVP egy időre az FPÖ-vel kezdett tárgyalásokat.
Néhány médium arról is beszámolt, hogy az ÖVP és az SPÖ már megegyezett. A pártok szóvivői azonban eddig nem nyilatkoztak konkrétan erről, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták az értesüléseket. Bécsben az is felmerült spekulációként, hogy az ÖVP elnöke, Christian Stocker és az SPÖ vezetője, Andreas Babler hamarosan konzultálhat Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel a helyzetről.
A jobboldali populista FPÖ Herbert Kickl vezetésével a választásokon a szavazatok közel 29 százalékát szerezte meg, ezzel megelőzve az ÖVP-t 26,3 százalékkal és az SPÖ-t, amely valamivel több mint 21 százalékot kapott. A Neos a szavazatok 9,1 százalékát, a Zöldek pedig 8,2 százalékát szerezték meg. Az ÖVP és az SPÖ együttesen éppen csak egyfős többséget tudna biztosítani a Nemzeti Tanácsban. x
Az összeállítást az AI támogatásával Zsebesi Zsolt készítette
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 