Az utolsó közvélemény-kutatások egyértelmű választási győzelmet jeleznek az Uniónak, vagyis a CDU/CSU pártszövetségnek. Valószínű, hogy elnökük, Friedrich Merz koalíciót fog keresni az SPD-vel. De ki irányítja ott a dolgokat, ha Olaf Scholz távozik, és a párt 1887 óta legrosszabb eredményével mély válságba kerül?

Az SPD nemcsak vereség előtt áll, hanem egy történelmi dráma fenyegeti. Az utolsó közvélemény-kutatások mindössze 14–16 százalékos eredményt jósolnak a pártnak. Ez a német szociáldemokrácia legrosszabb eredménye lenne 138 éve, egészen 1887 óta. Az 1890-es birodalmi választásokon a szociáldemokraták már 19,7 százalékot értek el, és attól kezdve folyamatosan 20 százalék felett maradtak – akár a Német Császárságban, akár a Weimari Köztársaságban, akár a Német Szövetségi Köztársaság teljes története során. Évtizedeken át ennek kétszeresét is elérték.

A fenyegető kudarc mértéke az idő rövidségében is megmutatkozik. A legutóbbi parlamenti választáshoz képest (25,7 százalék) az SPD a választói 40 százalékát veszítené el. Ha visszatekintünk arra a 25 éves időszakra, amelyben az SPD 1998 óta szinte folyamatosan kormányzott, akkor a párt majdnem kétharmadát veszítette volna el választói bázisának. Gerhard Schröder annak idején 40,9 százalékkal nyerte meg a szövetségi választást.

A választás napján tehát az SPD mély megrázkódtatás elé néz – három közvetlen következménnyel:

Először is, a vezetőség cseréje elkerülhetetlen. Olaf Scholz kancellár már vasárnap estétől kezdve azonnal elveszíti hatalmát. Vállalni fogja a felelősséget, és valószínűleg visszavonul a politikától. Scholz már jelezte, hogy nem kíván részt venni egy Merz-kormányban, így még a koalíciós tárgyalásokat sem vezetheti majd. A pártelnök, Saskia Esken, valamint a frakcióvezető, Rolf Mützenich politikai karrierje is nagyrészt véget érhet a választási napon. Esken esetében a hivatalos hatalomvesztés még a rendes pártkongresszusig elhúzódhat, míg Mützenich már az új frakció alakuló ülésén lemondásra kényszerülhet.

Másodszor, az új SPD-frakció teljesen másképp fog kinézni. A létszáma – részben az új választási törvény miatt is – a felére csökken. Ugyanakkor a frakció tagjai tudatában lesznek annak, hogy az SPD-nek a puszta túlélésért kell küzdenie, és egy új kormányban ténylegesen meg kell oldania a problémákat, politikai nyelven szólva: “szállítania” kell az eredményeket. Ez hasznos lehet az Unióval folytatott kormányalakítás szempontjából. A pártból kiszivárgó információk szerint az új frakció várhatóan a Brandenburgtól Hamburgig, a Saar-vidéktől Alsó-Szászországig terjedő pragmatikus miniszterelnökök vonalát fogja követni, és a migrációs politikában valódi fordulatot hozhat.

Harmadszor, két erős vezető személyiség, Lars Klingbeil és Boris Pistorius léphet előtérbe az új hatalmi struktúrában. Mindketten alsó-szászországiak, mindketten centrista reálpolitikusok, és nagy elfogadottságnak örvendenek a párton belül. De mindketten rendkívül hatalomorientáltak is. Ezért az új SPD első hatalmi harca és a kormányalakítás kérdése kettejük között fog eldőlni. Klingbeil várhatóan frakcióvezető lesz, és ő vezeti majd a koalíciós tárgyalásokat. De belép-e az új kormányba is? Átengedi-e esetleg Pistoriusnak a kancellárhelyettesi posztot? Vagy ez túl nagy hatalmat adna neki? Egy dologban mindketten egyetértenek: a pártvezetés harmadik alsó-szászországi tagját, Hubertus Heilt nem kívánják az első sorban látni.

Már a választási hét során is egyre erősebben hallani az SPD-n belül a közelgő hatalmi átrendeződésről. A várható választási kudarcért egyértelműen Olaf Scholzot hibáztatják. Nemcsak azért, mert 1949 óta ő a legnépszerűtlenebb kancellár, hanem mert megakadályozta, hogy Boris Pistorius, Németország legnépszerűbb politikusa induljon Friedrich Merz ellen. A pártvezetés szerint a “1887-es végzet” nem a Willy-Brandt-ház falán, hanem a kancellári hivatalban díszeleg.

Talán azonban Scholznak sikerül egy utolsó pillanatos mozgósítás, és az SPD mégis eléri a 20 százalékot – legalább az 1890-es legendás 19,7 százalékot. Akkor “csak” a legrosszabb eredmény lenne… x

nt-v.de Wolfram Weimer

Fordította az AI, ellenőrizte Zsebesi Zsolt

Hozzászólás