Egyelőre a német választási kampány fontosabbnak bizonyult Olaf Scholz leköszönő német kancellár számára, mint az Ukrajnába küldendő európai békefenntartó katonai egységek kérdése. A szociáldemokrata politikus, aki egy hét múlva bármi lehet, csak német kancellár nem, a fékre lépett, és egyszerűen időszerűtlennek minősítette a francia elnök által javasolt téma megvitatását. Scholz kampányának vezérfonala pártja békét és nem háborút támogató álláspontja, amivel a háborút ellenző németeknél igyekeznek pontokat szerezni.
A párizsi csúcstalálkozón, amelyet az ukrajnai háború kapcsán tartottak, az európaiak megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy küldjenek-e békefenntartó csapatokat egy esetleges tűzszünet biztosítására. Nagy-Britannia és Franciaország nyitott erre, míg Németország fékezni próbálja az elképzelést. Olaf Scholz német kancellár zavarónak és teljesen idő előttinek nevezte a vitát – foglalja össze a történteket az osztrák közszolgálati média.
Az orf.at tudósítása szerint a csúcstalálkozón az Egyesült Államok Ukrajna-politikája is szóba került Donald Trump elnöksége alatt, valamint az, hogy Európának hogyan kellene erre reagálnia.
Scholz: „Ez teljesen helytelen”
Az orf.at arról számol be a továbbiakban, hogy Scholz a találkozó után bírálta, hogy az ukránok feje fölött tárgyalnak olyan békefolyamatokról, amelyek még el sem kezdődtek. „Ez teljesen helytelen, hogy őszintén kimondjam” – mondta. Szerinte „ez egy rossz időben zajló, nem megfelelő vita egy rossz témáról”.
Scholz azután nyilatkozott, hogy részt vett az Emmanuel Macron francia elnök által összehívott informális egyeztetéseken, amelyre meghívást kaptak az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az EU és a NATO vezetői is.
Franciaország és Nagy-Britannia egyetért
Scholz álláspontja ütközik Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök véleményével. Starmer már a találkozó előtt jelezte, hogy „kész és hajlandó” akár katonákat is küldeni Ukrajnába, ha szükséges. A „Telegraph” című lapban megjelent véleménycikkében azt írta, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet vállalhatna Ukrajna biztonsági garanciáinak kidolgozásában – feltéve, hogy ehhez az Egyesült Államok támogatását is megkapják.
Franciaország szintén jelezte korábban, hogy hajlandó lenne csapatokat küldeni. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szerint már nagyon konkrét tárgyalások zajlanak „különböző szinteken” arról, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország – Európa három nagy hadserege – katonákat küldjön egy esetleges tűzszünet és a „tartós béke” biztosítása érdekében.
Válságtanácskozás az amerikai követelések után
A csúcstalálkozó egyik fő témája az volt, hogyan reagáljon Európa az USA Ukrajna-politikájának éles fordulatára. Washington arra törekszik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalásokra kényszerítse a háború lezárása érdekében, miközben az európaiakra bízná a békemegállapodás biztosítását.
Berlin és más európai fővárosok nemrégiben felszólítást kaptak, hogy jelezzék, milyen mértékben tudnák biztosítani Ukrajna védelmét. A Német Távirati Iroda (dpa) értesülései szerint az országoknak meg kellene határozniuk, hogy készek-e katonákat küldeni egy békefenntartó misszióba, illetve hogy részt vennének-e Ukrajna katonai kiképzésében a háború után. Emellett a fegyverszállítások kérdése is terítékre került, valamint az is, mit várnak az USA-tól.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a találkozó után az X közösségi oldalon azt írták, hogy az európaiak egyetértenek abban, hogy Ukrajnának olyan békére van szüksége, amely tiszteletben tartja az ország függetlenségét és területi integritását, valamint erős biztonsági garanciákat szavatol.
Macron és Trump telefonbeszélgetése
A találkozó előtt Macron telefonon beszélt Donald Trumppal, aki mielőbb tárgyalásokat akar kezdeni Putyinnal a háború lezárásáról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter és magas rangú orosz tisztviselők kedden Szaúd-Arábiában egyeztetnek erről – Ukrajna vagy más európai képviselők bevonása nélkül. Az Egyesült Államok már jelezte, hogy nem tervez katonákat küldeni Ukrajnába egy tűzszünet biztosítására. x
Orf.at
A fordítás az AI munkája, a szöveget ellenőrizte Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 