Szijjártó nekiment a NATO-nak Washingtonban

Általános felháborodást váltott ki a magyar külügyminiszter sajtónyilatkozata a NATO 75 éves fennállását ünnepelő washingtoni csúcstalálkozón. Szijjártó Péter nem kevesebbel mint kettős morállal vádolta meg a védelmi szövetséget, amikor a tanácskozást idő előtt elhagyó és Donald Trump floridai birtokára távozó magyar kormányfő nevében beszélt.

Szijjártó a NATO-csúcstalálkozó végén totális kudarccal és kettős mércével vádolta NATO-partnereit Oroszország Ukrajna elleni támadóháborújának kezelése miatt. “Továbbra is kiállunk a párbeszéd és a diplomáciai csatornák mellett, hiszen az elmúlt két és fél évben a NATO jelenlegi stratégiája teljes kudarcot vallott” – mondta a NATO-szóvivő szerint.

Konkrétan a szövetség szemére hányta azt is, hogy következetlen, mert a NATO elutasítja az Oroszországgal folytatott párbeszédet, miközben Izraelt nyomás alá helyezi, hogy tárgyaljon a Hamásszal. “Azt akarják, hogy Izrael tárgyaljon egy terrorszervezettel a biztonsági válság megoldása érdekében, miközben a diplomáciai csatornák zárva vannak az ukrajnai háború előtt” – fejtegette.

Egyedül az “ellenségek” között – Orbán a NATO-csúcson Washingtonban

A magyar külügyminiszter kifogásolta, hogy nyomás nehezedik az EU országaira, így Magyarországra is, hogy szüntessék meg az Oroszországgal fennálló nukleáris együttműködést, miközben az USA és Oroszország közötti nő az uránkereskedelem. Szijjártó szerint Ukrajna NATO-csatlakozása gyengítheti a szövetséget. Ezért fontos, hogy alaposan megvizsgálják annak lehetőségét.

Szijjártó megjegyzése az amerikai uránvásárolásokkal kapcsolatban teljesen megalapozatlan, mivel Washington azokat betiltotta. Ennek következtében az uránbeszerzésben érdekelt amerikai cégek még az embargó életbelépése előtt megnövelték a bevásárlásaikat. Valójában Szijjártó a magyar-orosz nukleáris együttműködést, a Paks-2 beruházást félti az orosz urán beszerzésére kivetett szankcióktól.

Eközben – a várakozásnak megfelelően – az EU vezetői jelezték, hogy egyfajta egészségügyi karanténba kívánják zárni Orbán és francia szélsőjobboldali szövetségese, Marie Le Pen szélsőjobboldali, immár több mint 80 tagot számláló Patrióták Európáért nevű, az EP harmadik legnagyobb frakcióját, amivel lehetetlenné teszik, hogy a frakció a nagyságával járó képviselethez jusson az EU tisztségviselői között.

Orbán Viktor, mintha mi sem történt volna, folytatja tíz napja megkezdett diplomáciai ámokfutását, eszetlen partizánakcióját a saját szövetségesei, az EU és a NATO ellen. Moszkvai és pekingi, óriási felháborodást kiváltó látogatása után most azt üzente Donald Trump floridai birtokáról Európának, hogy „neki sikerülni fog”, mármint Trumpnak, mégpedig nemcsak az elnökválasztás megnyerése, de – ahogyan ígéri – Ukrajna támogatásának megszüntetésével az orosz-ukrán háború befejezése is.

Üzeni ezt a magyar kormányfő akkor, amikor a NATO és Európa felfokozott tempóban dolgozik a NATO „Trump-biztossá” tételén, vagyis azoknak a feltételeknek a megteremtésén, amelyek biztosítanák Donald Trump esetleges győzelme esetén is a NATO harcképességét, az európai kontinens védelmét egy orosz-kínai agresszióval szemben. Európa és a NATO azon dolgozik, hogy függetlenül attól, ki lesz november után az Egyesült Államok elnöke, garantálni lehessen Európa és az egész nyugat biztonságát.

Orbán az EU-ban és a NATO-ban tanúsított destruktív politikája már régen nem arról szól, hogy a magyar kormányfőnek más elképzelése volna az orosz-ukrán háború befejezéséről, hanem egészen pontosan azt jelenti, hogy Magyarország nem a nyugati szövetségi rendszerekkel, hanem azokkal szemben képzeli el a saját jövőjét. Szövetségeseinek Kínát, Oroszországot, Törökországot tartja, és nem az EU-t és a NATO-t.

A magyar társadalomra, az ország nemzeti érdekéra leselkedő legnagyobb veszélyt ma Orbán Viktor jelenti. A magyar kormányfő egyszemélyes vezetése, diktatúrája alatt Magyarország immár a holdról is látható mértékben távolodott el az eddig szövetségesének hitt nyugattól, és állt át a nyugat ellenségeinek oldalára. A magyar ilyen-olyan ellenzéknek, amely ma éppen egymás szapulásával múlatja az idejét, tudatára kellene végre ébrednie, mi a tétje annak, ami ma a magyar külpolitikában zajlik.

Annál is inkább, mert az ország keletre tolódása és a nyugattól való távolodása teljesen természetesen megjelenik az ország belpolitikai életében, mégpedig a diktatúra keményedésében. A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával és annak első intézkedéseivel felcsendült a jelzőharang a célegyenesébe fordulást jelezve a kínai-orosz mintájú önkényuralmi rendszer kiépítéséhez vezető úton.

Akik ma az ellenzéki oldalon – ideértve az feltörekvő Tisza Pártot és vezérét – nem érti meg, hogy ma a magyar belpolitikai harcokat nem lehet a külpolitikai állásfoglalások és követelések nélkül az ország jövőjének védelmében sikerrel megvívni, az történelmi hibát, bűnt követ el, amit nem ellensúlyoz semmilyen egyéb részsiker.

Nincs idő a 2026-os országgyűlésre várni. Az események felgyorsultak, az orbáni diktatúra ámokfutása határozott és azonnali választ igényel. Minimum egy országos, egynapos figyelmeztető, általános politikai sztrájk és budapesti tömegdemonstráció megszervezését Magyarország európai és nyugati elkötelezettségének védelmében, a magyar kormánynak az EU-t és a NATO-t eláruló politikájával szemben. x

Zsebesi Zsolt