Oroszország azonnali tűzszünetet javasol és béketárgyalást kezdeményez az USA, Kína, Ukrajna és az EU részvételével. A feltételek részben megegyeznek a korábbi orosz követelésekkel, vagyis Moszkva meg akarja tartani az Ukrajnától elszakított Donyeck és Luhanszk régiókat, viszont új, hogy a Krím különleges demilitarizált státuszt kapna, amely közös, ukrán-orosz ellenőrzés alá kerülne.
Kijevnek új alkotmányt kellene elfogadnia, amely rögzíti semleges státuszát. A megállapodás 350 ezer főben korlátozná az ukrán hadsereg létszámát, és például legfeljebb 125 darab harci gép fenntartását tenné lehetővé békeidőben. A Dnyepper folyó mentén száz kilométer széles, egészen a Fekete-tengerig húzódó demilitarizált övezetet javasolnak az oroszok kijelölni. A Zaporizsja Atomerőmű ukrán ellenőrzés alá kerülhetne, viszont Kijevnek biztosítani kellene a Krím zavartalan vízellátását.
A javaslatra nem ismert eddig egyik érintett fél válasza sem. Az biztos azonban, hogy az orosz feltételek változatlanul messze állnak attól az ukrán állásponttól, amely a tűzszünet és egy béketárgyalás megkezdése feltételének az orosz csapatok kivonulását tartja, továbbá az ország szuverén jogának tekinti, hogy milyen katonai szövetséghez csatlakozik.
Nem ismert az sem, hogy kik és hogyan garantálnák egy esetleges békeszerződés végrehajtását, tekintettel arra, hogy Moszkva Ukrajna megtámadásával legalább egy fél tucat általa aláírt nemzetközi egyezményt sértett meg, és így teljesen érthető, hogy sem Ukrajna, sem a nyugat nem bízik abban, hogy egy az oroszok által aláírt új megállapodás valóban tartós békét jelentene Ukrajna számára.
A garancia kérdése nemcsak abból a szempontból kardinális jelentőségű, hogy Ukrajna biztonsága mennyire garantált, mennyire lehet arra számítani, hogy későbbi időpontban nem kerül sor egy újabb orosz támadásra, de abból is, hogy egy nem kellő garanciával alátámasztott békemegállapodás esetén kérdésessé válna Ukrajna újjáépítésének ügye, mert ahhoz a nemzetközi befektetőknek és pénzintézeteknek kellő bizalomra volna szükségük.
Arról nem is beszélve, hogy ezzel összefüggésben az eddig nyilvánosságra került orosz álláspontokban nyoma nincs a háborús jóvátétel kérdésének, ami nem lesz megkerülhető, mivel Oroszország nyilvánvalóan az ENSZ által deklaráltan, az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot megsértve támadta meg Ukrajnát, ezért az okozott károkért felelősséggel tartozik.
Mindent összevetve, az idősebb magyarok emlékezetében még élő orosz humorista, Arkagyij Rajkin Magyarországon is népszerű szavaival lehet a helyzetet leírni: „Valami van, de nem az igazi.”
Nyilván Moszkvában is tudják, hogy nem ez lesz a megoldás, de az is egyértelmű, hogy mindenki számára előnyös lenne, ha a háborút a tárgyalások váltanák fel. Az viszont aligha elképzelhető, hogy annak alapja az orosz területszerzés elismerése és a Moszkva által megfogalmazott, ehhez hasonló diktátum lesz.
A dokumentum ismert formájában inkább tűnik időhúzásnak és kísérletnek arra, hogy megbontsa a NATO tagországai, az EU és az egész nyugat egységét Ukrajna háborús támogatásában. Putyin arra számít, hogy a demokratikus világ polgárai és politikusai belefáradtak a konfliktusba, és egyre nagyobb problémát jelent az ügy támogatására aktivizálható anyagi források előteremtése és az ehhez szükséges társadalmi támogatás megszerzése.
Természetesen Moszkva is hasonló cipőben jár, az orosz gazdaságot is megtépázta a háborús gazdálkodás, valamint a nyugati szankciók. Így érthető, hogy a békejavaslat része lett az is, hogy a nyugatnak meg kell szüntetnie az oroszellenes szankciókat, mindenekelőtt az olaj- és a gázszállításra vonatkozókat. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 