A magyar független sajtó számára nehéz feladat a legújabb ellenzéki erő és vezetője, Magyar Péter politikai hovatartozásának és tevékenységének objektív bemutatása. Amire gyakran az őszinte erőfeszítést sem látni. Hogy Magyar Péter joggal kéri számon az objektivitást és az etikus újságírói magatartást a független sajtótól is, azt jól illusztrálja a 24.hu legújabb – elemzésnek szánt, de Magyar Péter lejáratására sikerült – írása Szalai Máté tollából.
A szerző prekoncepciója, hogy Magyar Péter egy Donald Trumppal azonos hazudozó, ideológia nélküli, a társadalmat jók és rosszak csoportjaira osztó, a családi erőszakkal és a nőellenességgel kacérkodó, az elitet bíráló, de onnan érkezett, főleg az érzelmekre és nem az értelemre hatni kívánó populista politikus.
Állítását Szalai példák és az ide vonatkozó külföldi szakirodalom idézésével próbálja meg igazolni, hogy a végén eljusson a semmit nem mondó következtetéséhez, idézem: „Abban nem lehetünk biztosak, hogy konkrétan milyen Magyarországot akar építeni, ha lesz rá hatalma, de azt tudjuk, hogy sok másik politikus, aki hasonló módon kezdte a karrierjét, végül nem tette demokratikusabbá vagy igazságosabbá az országát.”
Magyarul: amit Szalai Magyar Péterről tud, az a nullával egyenlő. Nem ismeri a szándékait, nem tudja, mit tenne, ha hatalomra kerül, csak azt, hogy voltak olyanok, akik hasonlóan kezdték – gondolom, a gyorsan szerzett nagy tömegtámogatásra utal –, de végül nem tették demokratikusabbá vagy igazságosabbá az országot. Hát ez nem sok. Mondhatnánk, semmi ahhoz, hogy valaki mégis elmarasztaló ítéletet hozzon egy négy hónapja a politikai pályán lévő emberről, főleg arra hivatkozva, hogy nem tudjuk, mit fog tenni.
A fentiek nem zavarják a szerzőt abban, hogy írásának a “Magyar Péter tankönyvszerűen illeszkedik a nemzetközi populista hullámba” címet adja. Hogy éppen Donald Trumphoz hasonlítja Magyart, azért is furcsa, mert Magyar Péterrel szemben Trumpról mindent tudunk, ugyanis négy évig az Egyesült Államok elnöke volt, amit az egész világ keményem megszenvedett, továbbá tudjuk róla azt is, hogy 34 vádpontban bűnösnek találták, és szeptemberre várja a büntetése kiszabását.
Ettől függetlenül is már három polgári perben dollármilliós büntetést és kártérítés fizetését rótták ki rá, még három másik büntetőper készül ellene, amelyek között választási eredmény megváltoztatása, az amerikai parlament elleni támadásra való felbujtás is szerepel, mégpedig azzal a céllal, hogy megakadályozzák ellenfele választási győzelmének kihirdetését.
Arról már szót sem kellene ejteni, hogy Donald Trump, akivel Magyar Pétert a független média munkatársa, Szalai Máté hazugság terén azonosnak tartja, az Egyesült Államok elnökeként hivatali ideje alatt a Washington Post felmérése szerint kerekítve 30 000 alkalommal tett félrevezető vagy hamis kijelentést. A listát 2021. január 20-án zárták le, de ha nem teszik, akkor ez a szám mára a többszöröse volna.
Na már most: ha Magyar Péter a kétszáz vidéki fellépése és valamennyi budapesti nagygyűlésén elhangzott minden állítása hazugság lett volna, amit a legnagyobb független sajtókra jellemző objektivitással sem lehet állítani, akkor sem kerülne egy ligába Donald Trump hazugságteljesítményével. Annál is inkább, mert Magyar „hazugságainak” egy része tévedés volt, amit javított, más része ígéret, amit nem teljesített, mert megváltoztatta a véleményét, amire a szerző is hivatkozik, hogy eredetileg nem akart politikus és vagy az EP képviselője lenni, de aztán a döntését megváltoztatta.
Amiket Magyar Péter a magyar valóságról, az ország és lakossága helyzetéről mondott, azt a hagyományos ellenzék és sajtója, de a független magyar média is gyakran azzal támadta, hogy nem mond semmi újat, csak elismétli azt, amit az ellenzék mond lassan két évtizede. Vajon akkor az egész magyar ellenzék is hazudott?
Arra az állításra kitérve, hogy Magyar Péter – Szalai szerint – a családi erőszak elfogadásában és a nőgyűlöletben is a populista irányzatot követné, vagyis ebben is Donald Trump hasonmása volna, csak megjegyezném, hogy Trumpnak eddig két nyilvánosságra került ügye van, ahol dollár százezreket fizetett prostituáltak elhallgattatására, miután szexuális kapcsolatot létesített velük, az egyikkel a felesége terhessége alatt. Ezenkívül magnófelvételen hallani, amint azzal dicsekszik szűk körben, hogy a hírnevére támaszkodva minden szoknya alá büntetlenül be tud nyúlni.
Kedves Szalai Máté! Nem tartja-e Ön egy kissé túlzónak a Trump-Magyar összevetést mindezek fényében? Már csak azért is, mert a Trump esetében említett tényekhez még csak hasonlóval sem szolgált sem Ön, sem senki más, már eltekintve a hajánál fogva előrángatott családi veszekedéseken kívül, melyeket még a Rogán-műveknek sem sikerült mikroszkóp alatt felnagyítva sem személyiségét romboló ténnyé nagyítani, legfeljebb Önnél és a Magyarral szemben eleve előítélettel rendelkezők körében.
A populista jelző és a ki honnan jött jelentőségével kapcsolatban: nem akarok arra utalni, hogy az 1990-es magyar rendszerváltás után létrejött magyar politikai pártok, köztük a Fidesz akár máig vezető pozícióban lévő politikusai honnan jöttek, mert ezt mindenki tudja. Azt sem hoznám fel, mondjuk, nagyon ütős érvként, hogy egy bizonyos Karl Marx, a Tőke és a Kommunista Kiáltvány szerzője egyébként jómódú családból jött, és tőzsdeügynökként verejtékezte össze a mindennapi betevőt. A többi egykori, nagy tudású kommunista vezető származásáról is érdekes könyvet lehetne íni.
De kedves Szalai Máté! A világ populista politikusai, köztük Donald Trump összehasonlításakor Magyar Péterrel, a kapitális hibát akkor tetszik elkövetni, amikor a bizonyos elitellenességet, az ideológia hiányát, a mindenki egységének a hirdetését egy ellenségnek kikiáltott csoport ellen, mondjuk, Magyar Péter esetében a NER, míg Donald Trump és a többi populista esetében a polgári demokrácia és intézményei elleni fellépés között egyenlőségjelet tetszik tenni.
Az kimaradt a szakirodalomból származó idézetekből, kedves Szalai szerkesztő úr, hogy azok a bizonyos populisták, mint Trump az USA-ban és a többiek itt Európában, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Portugáliában és Hollandiában, mindenütt egy működő polgári demokrácia keretei között hirdetnek meg harcot a rendszer elitje, maga a demokrácia és intézményei ellen egy autoriter, ideológiától mentesnek hirdetett, de valójában neofasiszta, neonáci, rasszista, homofób ideológia alapján.
Magyar Péter Magyarországon pont fordítva: egy autoriter, minimum hibridnek nevezett, de leginkább egy vértelen diktatúra keretei között hirdet meg harcot a rendszer ellen, rendszerváltást, demokráciát ígérve. A NER-rel és elitjével szemben hirdeti meg minden magyar ideológiától, vallási és politikai hovatartozásától független összefogását, akikkel együtt a magyar polgári demokrácia helyreállítását akarja elérni Magyarországon, azt a demokráciát, amelyet a nyugat-európai populista szélsőjobboldal Európában és Donald Trump az USA-ban le akar bontani, és amit Orbán Viktornak Magyarországon már sikerült is.
Hogyan lehet ilyen körülmények között Magyar Pétert és Donald Trumpot és minden egyéb populista politikust egy kalap alá venni, kedves Szalai Máté?
Érdeklődéssel várjuk a fentiek fényében Szalai Máté hasonló, tudományosan megalapozott tanulmányát az orosz populista ellenzéki politikusokról, akik a minden oroszok összefogását hirdetik vallási és politikai irányultságtól függetlenül, ideológiától mentesen, mégpedig az Orosz Föderáció egész területén, beleértve a büntetőtáborokban és külföldi száműzetésben senyvedőket is, a putyini véres diktatúra felszámolására és a demokratikus, szabad Oroszország megteremtésére.
Kíváncsiak vagyunk Szalai egészséges szkepticizmusára azzal kapcsolatban, hogy miként akarják céljukat elérni, és pontosan hogyan tervezik Putyint leváltani az ottani ellenzékiek, ha nincsenek hatalmon, ahogyan Polt Péter esetleges leváltásának mikéntjét is számonkéri Magyar Péteren, mert hogy ő sincs hatalmon. Nyilván az oroszok számára is kétséges lehet, hogy Putyin esetleges eltávolítása esetén mit fog kezdeni az ellenzék a hatalommal, mint ahogyan ezt Szalai Magyar Péter esetében is aggályosnak tartja.
Kedves Szalai Péter! Az egyetlen, ha nem is százszázalékos biztosíték arra, hogy a mostani ellenzék ne éljen vissza majdan a hatalommal, az maga az a demokrácia volna, amit Putyin és Orbán rendszere helyébe építenének fel mindkét országban. Hogy ez megtörténjen, és a demokrácia talpon maradjon és működőképes legyen, abban nagy szerepe van a független sajtónak, amely a demokrácia alappillére és a demokratikus elvek és gyakorlat tanítómestere is egyben. Hogy ez nem mindig sikerül, és nem mindig van így, arra jó példa a 24.hu ismertetett írása is.
A 24.hu és más ellenzéki média szkepticizmusa Magyar Péter és pártja, a Tisza őszinte szándékai, céljai és sikeressége tekintetében teljesen legitim és helyénvaló. Az már nem, hogy a mozgalom, a párt és vezetője tevékenységének objektív, tényszerű bemutatása helyett – jelen esetben – a portál munkatársa a saját szkepticizmusa és előítélete igazolásához keres bizonyítékokat, és kreál elméleteket. Fordítva kellene. A tények és a való történésekből kellene minden előítélet és prekoncepció nélkül, ha szükséges, törvényt és elméletet faragni. Nem árt az olcsó hasonlatokat időnként alaposan átgondolni.
Végezetül, a vicc kedvéért: érdemes volna Szalaival megíratni az 1848-as magyar szabadságharc történetét a „Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, avagy a populista politikai gondolkodás előfutárai a 19. századi Magyarországon” munkacímmel, ami akár doktori disszertáció tárgya is lehetne a magyar közszolgálati egyetemen. Már – ha jól emlékszem – az időszámításunk előtti első században a római Publius Cornelius Tacitus megfogalmazta a fontos alapelvet a történetírás számára: Sine ira et studio! (Magyarul: Harag és részrehajlás nélkül! Harag és elfogultság, harag és pártosság nélkül!) Csak ezt kell betartani, ami persze nem olyan könnyű. Tacitusnak sem sikerült. Talán majd a 24.hu. nagyobb szerencsével jár.
Tekintettel arra, hogy az egykor világnyelvnek számító latin mára már nem az az új kor szellemileg túltápláltjai számára, ide másolom a Sire ira et studio angol nyelvű definícióját: The Latin phrase “Sine ira et studio” translates to “without anger and bias” or “without passion and prejudice”. It is commonly used to express the importance of an unbiased and objective approach towards something, especially in discussions or evaluations where it’s necessary to remain fair and impartial. The phrase highlights the significance of putting aside personal opinions and emotions in order to analyze a subject logically and justly. Ez Shakespeare nyelvén is szép és követendő alapelv, amit szeretettel ajánlok az egész magyar független sajtónak. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 