A mi lett volna, ha… a politikában pont annyit ér, mint a fociban a kapufa. Semmit. A kísértés azonban nagy, hogy a bölcs közszereplő utólag elmondja az egyetlen igazságot, hogy ha a drága jó atyaúristen a teremtés első napján nem hozza létre a fényt, akkor ma itt ülnénk koromsötétben, de, mondjuk, szemünk se volna, hogy lássunk vele, mert minek, ha vannak, akik elmondják, mit látnánk, ha nem volnánk vakok.
Azt mondja a Fidesz szócsövének, az index.hu-nak adott interjújában Vona Gábor, a Jobbikkal együtt megbukott politikus az influenszerek megatüntetésére utalva – idézem: „Ha az influenszerek közül valaki bejelenti a színpadról, hogy pártot alapít, akkor Magyar Péter csak egy epizódszereplő lett volna, és akkor most ők lennének, akik ezt a tömeget megmozdítják”.
Ha. Ha egyáltalán akartak volna ilyesmit bejelenteni. De tovább is mehetünk: Azahriah, aki háromszor meg fogja tölteni a Puskás Arénát, háromszor bejelenti, hogy pártot alapít, akkor három nagy pártunk lenne. Biztos így van ez, drága Gábor?
Tekintettel arra, hogy sem az influenszerek, sem Azahriah nem alapított pártot, helyette utat engedtek Vona Gábornak és Magyar Péternek, jogos a kérdés, kettejük közül miért csak Magyar élt a lehetőséggel. Vona miért nem ennek okáról nyilatkozott az index.hu-nak?
Azt azért jelezte, nem biztos abban, hogy annak ellenére, hogy Magyar Péter három hónap alatt az ország második legjobban támogatott politikai pártját hozta létre, jelenléte tartós lehet-e a magyar politikai színpadon. Viszont saját pártjának a Magyaréval össze sem hasonlítható támogatottsága miatt nem jelzett aggodalmat.
Vona helyesen nem aggódik, mert legalábbis szerinte – idézem: „Hosszabb távon azok a formációk maradnak talpon, akik szervezeti munkát is végeztek az elmúlt időszakban. Aki nem épít pártszervezeteket, aki nem ír programot, aki nem teremt identitást a saját közösségének, azt előbb-utóbb az idő elsöpri.”
Viszont – és ezt már én teszem hozzá – aki mindezt megteszi, de nem tud olyan tömegtámogatást szerezni, mint például Magyar Péter vagy a mások oldalon Orbán Viktor, akkor nagyjából pont tök mindegy, milyen pártprogramja van, Orbánnak például semmilyen, akkor az megy a levesbe, ahogyan Vona első pártja után a második is.
Azt se felejtsük el, hogy a minden populisták és politikai szemfényvesztők legjobbika, Donald Trump, aki a világ egyik legsüketebb dumájával az Egyesült Államok elnöki székébe tudott ülni, az akkori több ezer hazugsága és primitív megnyilvánulása, valamint annak ellenére, hogy fél tucat bűnügyben várható elmarasztaló ítélet ellene, másodszor is a republikánusok elnökjelöltje tudott lenni, érte el mindezt semmi mással, mint a mi lett volna, ha… örökzölddel.
Trump elmondta: ha ő volna az Egyesült Államok elnöke, akkor Oroszország soha nem támadja meg Ukrajnát. De ha mégis, akkor ha ő volna az elnök, 24 óra alatt békét teremtene. Ha ő volna az USA elnöke, akkor Irán soha nem támadja meg Izraelt, továbbá ha ő lesz az USA elnöke, akkor az Egyesült Államok csak olyan országokat véd meg egy orosz támadástól a NATO-ban vállalt kötelezettsége alapján, akik a GDP-jüknek legalább két százalékát, de inkább többet költenek fegyverkezésre. De ha nem ő lesz a novemberi választások után az elnök, akkor vérfürdőre kell számítani.
És hát – ne felejtsük el – nem Trump volt ebben az első. A Teremtő is úgy volt a hat munkanapjával, hogy ha… nem előbb választja el a sötétséget a fénytől, mindjárt az első és csak a negyedik napon teremti meg a napot, akkor… akkor sokkal kevesebb ateista volna a világon, mint amennyi van.
De a lényeg itt is az: a híveket egy cseppet sem zavarja, hogy előbb lett a világosság, és csak utána lett annak forrása, a nap megteremtve, mert ők sem aszerint hívei ennek vagy annak a vallásnak, az mennyire racionális, hanem azért, mert hisznek benne. Ahogyan Magyar Péterben vagy Orbán Viktorban hisznek százezrek, viszont Vona Gáborban nem annyira.
Ez logikus következménye annak, hogy a mai polgári demokrácia képviseleti demokrácia, vagyis a társadalom néhány kiválasztottra bízza legfontosabb ügyeinek intézését és az ország GDP-jénak rendre majd felének elköltését. Mégpedig arra alapozva, amit ezek az emberek ígérnek nekik. Vagyis tisztán bizalmi alapon.
Ez a demokrácia legnagyobb gyengéje, főleg, ha hozzátesszük, hogy minderre a megválasztottak legalább négy évre korlátlan hatalmat kapnak. Büntethetetlenséget jelentő immunitással és azzal, hogy az általuk elköltött pénzekért annyi felelősséggel sem tartoznak, mint egy KFT üzletrészének birtokosai, akik legalább a befektetett tőkéjüket kockáztatják, hiszen képviselőink egy vasat sem tesznek be az üzletbe.
A politikusoknál kevesebb rizikója csak a politikát magyarázóknak van. Azoknak, akik nem csinálják a politikát, csak az észt osztják róla. Drága édesapám, aki általános iskolai magyar-történelem szakos tanár volt, azt mondta nekem, hogy az úgy van, fiam, hogy akik értenek valamihez, azok csinálják, akik nem, azok tanítják. x
Zsebesi Zsolt
.
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 