A NATO főtitkára váratlan javaslattal áll elő, amelynek értelmében a katonai szövetségnek 100 milliárdos alapot kellene létrehoznia Ukrajna anyagi és katonai támogatására. Jens Stoltenberg szerint ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a tagországok egyedi döntései alapján megvalósuló támogatások az országok adott belpolitikai helyzetétől függjenek.
A főtitkár azzal is érvel, hogy ezzel igazságosabbá lehetne tenni az Ukrajna támogatásával összefüggő teherviselést, ami most a tagországok GDP-jéhez mérten komoly egyenlőtlenséget mutat. Néhány ország, mint például a balti államok vagy Németország, a hazai összterméke arányában sokkal többet vállal, mint például Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország.
Az elképzelés felvetésének másik oka, hogy Stoltenberg a novemberi amerikai elnökválasztáson születő esetleges Trump-győzelem esetén veszélyben látja Ukrajna nemzetközi támogatását.
A republikánusok már most azt üzenik, hogy elnökjelöltjük hatalomra kerülésével leállítják Ukrajna segítését, amit már most is blokkolnak a képviselőházban, ahol nem engedik át a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros támogatásra vonatkozó törvényt.
Egészen konkrétan: a főtitkár azt javasolja, hogy a NATO vegye át az Egyesült Államoktól az Ukrajna első számú támogatójának szerepét, nemcsak a fegyverszállítás, de a katonai kiképzés terén is, mely utóbbit ma is Washington koordinálja. Ez is azt jelentené, hogy Ukrajna hosszú távú és biztonságos támogatása szilárdabb alapokra kerülne.
A felvetés ambiciózus, de alighanem ellenállásba fog ütközni, mivel a NATO tagországainak egy része még ma is azt tartja alapvető célnak, hogy a NATO mint szervezet kívül maradjon a konfliktuson, ne kockáztasson egy orosz-NATO összeütközést.
A most felvetett megoldás az eddigi gyakorlattal homlokegyenest ellentétes, hiszen a NATO a mai napig nem szállít az emberi életek kioltására alkalmas fegyvereket Ukrajnának. Ilyesmit bilaterális megállapodások alapján csak egyes tagországaik tesznek.
A tervezet fogadtatása legalábbis hűvösnek látszik. Németország szinte azonnal elutasította a 100 milliárdos alap ötletét, amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter „a számokkal való zsonglőrködésnek” nevezte Stoltenberg javaslatát. Ugyanakkor támogatásáről biztosította a NATO koordinácis szerepére vonatkozó elképzelést.
Németország egyébként visszafogott a nyugat-ukrajnai elkötelezettsége kérdésében, amivel erős kritikát vált ki más NATO-tagország vezetőinél, főleg Párizsban, amit Berlin azzal próbál meg ellensúlyozni, hogy Ukrajnának eddig Németország nyújtja a legnagyobb értékű támogatást az USA után. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 