
Friedrich Merz, az ellenzéki német CDU elnöke kész forgatókönyvvel állt elő a kormányzó szocdem-zöld-szabaddemokrata koalíció bukásáról. Szerinte a szabaddemokrata FDP, amely a felmérések szerint az 5 százalékos bejutási határon oszcillál, saját túlélése érdekében felrobbantja a kormányzó koalíciót, és átáll a CDU-CSU oldalára, ami egy előrehozott választáson kormányzó többséget alkothatna.
Merz szerint a németek szeretik az árulást, csak az árulót nem. Úgy látja, hogy az FDP a háttérben szakításra készül a Szociáldemokrata Párttal (SDP), ami a kormánytöbbség végét jelentené. Merz nyitva hagyja az utat a zöldek csatlakozása előtt is az uniós pártok vezette kormányhoz, ezért nem fukarkodik dicsérni a környezetvédőket, amiért azok a szabaddemokratáknál sokkal inkább kiállnak Ukrajna támogatása mellett. A CDU-vezér annyira biztos a dolgában, hogy már az idei előrehozott választások dátumát is tudni véli, ami szerinte szeptember 22. lesz.
A koalíció esetleges bukásában nem kis szerepe lehet egy német cirkálórakétának. Teljesen váratlanul szakítópróba tárgya lett a Taurus rakéták szállítása Ukrajnának, amit a szociáldemokrata kancellár vehemensen ellenez, mert annak hatótávolsága 500 kilométer, és jóval az orosz utánpótlási vonalak mögött is súlyos károkat tudna okozni, amivel – szerinte – Németország a háború részesévé válhat. Az uniópártok és a zöldek, a szabaddemokraták, de még az SDP egyes képviselői sem értik a kancellár érveit a Taurus cirkálórakéták szállítása ellen.
Egy esetleges kormányváltás Németországban lényegesen megkeményítené az európai politikát Oroszországgal szemben. Jelenleg Berlin – bár a legnagyobb európai fegyverszállítója Ukrajnának – folyamatosan úgy ad gázt Kijev támogatásának, hogy közben a másik lába a féken van. Ennek emblematikus tárgya a Taurus rakéta, amellyel az ukránok elérhetnék és akár le is rombolhatnák az orosz utánpótlás legfontosabb műtárgyát, a Krími hidat.
A CDU-CSU vezette esetleges kormányzat sokkal határozottabb és bátrabb politikát ígér Oroszországgal szemben, ami egész Európa kiállását lényegesen hatékonyabbá tenné Kijev mellett, ugyanis megszűnne a nézetkülönbség Berlin és Párizs között. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis a szárazföldi erők bevetését is kilátásba helyező politikájával komoly szakítópróbának tette ki a kontinens egysége és hatékony fellépése érdekében oly fontos francia-német együttműködést.
Ennek az esetleges váltásnak a nemzetközi jelentőségét csak növeli, hogy Rolf Müzenich, az SPD frakcióvezetője a Budnestagban váratlanul felvetette az orosz-ukrán háború befagyasztásának időszerűségét, amivel jelentős csalódást okozott az oroszellenes nyugati koalíciót alkotó országok körében, de az ukrán vezetésnél is, sőt Németországban sem tartották sem időszerűnek, sem bölcsnek a felvetést.
Az Ukrajnának nyújtott európai segítség jelentősége megsokszorozódott, mert az Egyesült Államok nem teljesíti ígéreteit, és semmilyen támogatást nem nyújt Kijevnek, ugyanis az erre vonatkozó és 60 milliárdos segélyt tartalmazó törvénytervezetet a szenátus jóváhagyása után a képviselőház konzervatív többsége választási megfontolásokból megtorpedózta.
A berlini fejlemények tehát váratlanul az ország jelentőségét is meghaladó fontosságú kérdéssé léptek elő. A novemberi amerikai választások előtt az esetleges németországi választásoknak is fontos szerep juthat az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nyugati álláspont kialakításában. x
Zsebesi Zsolt
