A magyar ellenzék belealudt a választásokra gyúrásba

Németország és Ausztria három hete a demokrácia és az emberi jogok mellett a szélsőjobboldal előretörése ellen tüntet. A magyar demokratikus ellenzék kussol. A legsürgetőbb számára az önkormányzati és az európai parlamenti választás.

A németországi és az osztrák pártok számára sem közömbös, hogyan szerepelnek a közelgő megmérettetésen az EU parlamentjébe, de azért tisztában vannak az aktuális és fontos, halasztást nem tűrő feladataikkal. Nevezetesen azzal, hogy érzékennyé és éberré kell tenni a társadalmat a szélsőjobboldali, neofasiszta és neonáci ideológiát újjáébresztő politikai erők térnyerésével szemben.

Szombaton Berlinben ismét több mint százezren vonultak az utcára a demokrácia mellett és a szélsőjobb ellen tüntetve. A múlt heti bécsi demonstrációt követve ezúttal az ausztriai Grazban, a második legnagyobb, kommunista-zöld-szocialista irányítás alatt álló osztrák városban is tízezrek tüntetettek ugyanezért.

Magyarországon síri csend és hullaszag. Miközben Orbán és házi parlamentje az évszázad legnevetségesebb, de egyben legveszélyesebb és legtragikusabb kutyakomédiáját adja elő Svédország NATO-tagságának gyors ratifikálása helyett, a magát demokratikusnak mondó parlamenti ellenzék a saját köldöke nézésével és a másik köldökének csepülésével van elfoglalva.

Talán itt volna az ideje, hogy egy – az említett pszeudodemokraták helyett porondra lépő – új ellenzék hallassa a szavát. A valóság azonban az, hogy a magyar társadalom jelentős része, elvesztve egészséges veszélyérzetét és tájékozódási képességét, vakon és süketen a Fidesznek csápol, a többiek pedig apátiába süllyedve várják a felmentő seregeket nyugatról.

Amíg valami vagy valaki nem rázza fel a magyar közvéleményt, addig Orbán és bűntársai zavartalanul folytathatják politikai ámokfutásukat, ami lassan, de biztosan magyar tragédiához fog vezetni. Mint annyiszor történelmünkben. Egy ország nézi tétlenül megint, hogyan halad el mellette a történelem. x

Zsebesi Zsolt