Oroszország olaj és gáz mellett ukrán hadifoglyokat is szállít Magyarországnak

Kis mennyiségben ugyan, de az orosz olaj és gáz mellett hadifoglyokat is szállít Magyarországnak Oroszország. Persze csak magyar nemzetiségűeket, mert a többi ukrán hadifogoly – mint közismert – valójában orosz, akiket csak az amerikaiak tévesztettek meg azzal, hogy ukránok volnának.

Az ukrán kormánynak nem volt tudomása arról, hogy Magyarország Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét 12 magyar nemzetiségű, ámde ukrán állampolgárságú hadifogolyra cserélte.

A békepárti Orbán Viktor ugyanis megvétózta azt az uniós döntést, amely szankciós listára helyezte volna a háborúpárti Kirill pátriárkát, aki most hálája jeléül kevesebb mint egy tucat hadifoglyot küldött Magyarországnak.

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes azzal kapcsolatban, hogy minderről az ukrán komány mit sem tudott, azt mondta: “Ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!”

Semjén vagy az őt idéző fideszes szócső, az index.hu nem fogalmaz pontosan, így nem tudni, hogy Semjén ukránként az ukrán hadifoglyok szabadonbocsátását az oroszoknak vagy a magyaroknak köszönte volna-e meg.

Egyébként az a helyzet, hogy a nagy igazságérzetéről ismert Semjén az ukránok helyében már korábban szétrúgta volna a magyarok seggét, amiért az EU-ban egyedüli országként nem drukkolnak Ukrajnának, mert senkinek sem, ami egyenlő azzal, hogy az oroszoknak szorítanak az orosz-ukrán háborúban.

Más szóval: egyedül Semjén volna akkora barom, hogy Ukrajna képviselőjeként megköszönje Magyarország ukránellenes politikáját. Nem úgy, mint az ukránok, akik a saját maguk nevében pont úgy nem fognak semmit a magyar kormánynak megköszönni, ahogy az orosznak sem, miután azok megtámadták az országukat.

Persze nem is azért lépett fel a magyar kormány a kárpátaljai magyar hadifoglyok érdekében Moszkvában, mert ki akarta érdemelni Ukrajna köszönetét. Ha ezt akarta volna, akkor fegyvereket szállít Ukrajnának, és szorít a győzelméért Oroszország fölött.

Az index szerint Semjén azt is mondta, hogy a 11 orosz hadifogoly Magyarországon már nem hadifogoly, hanem szabad ember. Ugyanott az index.hu szakértő, nevezetesen Lattmann Tamás nemzetközi jogász véleményét is idézi, aki szerint: „a hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogvatartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.”

Ha jól értem: Magyarország átvette Oroszország szerepét, és Lattmann szerint inmár ő tartja fogva a magyar nemzetiségű ukrán katonákat hadifogolyként, és erről nem is kell még csak értesítenie sem Ukrajnát, amelynek a hadifoglyok az állampolgárai. Ezek szerint pont mint Oroszország, mi is ukrán hadifoglyokat tartunk fogva, mintha háborúban állnánk Ukrajnával, pedig Orbán Viktor ezt vehemensen tagadja.

Ezek után két kérdés merül fel. Az első: a zsarolásra alapozott külpolitikájáról híres magyar kormány a Magyarországon fogva tartott ukrán hadifoglyokat nem akarja-e esetleg megengedőbb ukrajnai nyelvtörvényre cserélni? A második: Lattmann Tamás az eszénél volt-e, amikor a szakvéleményét az indexnek klaviatúrába diktálta?

Hab az ügy nagy kerek tortáján, hogy az index és a magyar kormány szerint mindez egyházi akció volt, amit az orosz pátriárka és a magyar Máltai Szeretetszolgálat ütött nyélbe. Amivel kapcsolatban megint felmerül egy kardinális kérdés: Mióta ejt hadifoglyokat az orosz ortodox egyház? Ha pedig nem, akkor hogyan és kitől szerezte be, ha nem az orosz hadseregtől a magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú hadifoglyokat, és akor mitől egyházi ügy ez?

Amenyiben a magyar kormány viszont arra alapozva gondolja Ukrajnát kizárni ukrán állampolgárok orosz hadifogságba esése és Magyarországnak történt kiadása ügyéből, hogy – esetleg – a 11 ajándékba kapott hadifogoly magyar állampolgár (is) volna, akkor viszont felmerül a kérdés, hogy milyen magyar hatóság engedélyezte magyar állampolgároknak a részvételt az orosz-ukrán háborúban, amikor a magyar kormány demonstratívan kimaradni szándékozik abból mint olyan háborúból, ami “nem a miénk”, ahogy Orbán Viktor fogalmazni szokott.

Nem lenne baj, ha valaki megkérdezné Orbán Viktort is, hogy magyar kormányfőként milyen alapon járult hozzá az ukrán hadsereg bármely katonájának orosz hadifogságba esésével kapcsolatos ügyeinek intézéséhez, ha ehhez előzőleg nem kért felhatalmazást Ukrajnától. Mert a 11 magyar származású ukrán és esetleg magyar állampolgár nem a magyar hadsereg, hanem az ukrán fegyveres erők kötelékében vett részt az orosz-ukrán háborúban, mégpedig kizárólag mint ukrán állampolgár.

És végül: a Semjén szerint nem hadifogoly 11 szabad, mert orosz hadifogságból szabadult magyar nemzetiségű és esetleg magyar állampolgárságú ukrán katona számára mit jelent a magyar segítség? Hazasegítjük őket a hazájukba, ahol – esetleg – visszavezénylik őket a frontra, vagy hagyjuk őket Magyarországon maradni, vagyis elnézzük az ukrajnai katonai szolgálatuk megszakítását, amit akár dezertálásnak is tekinthet az ukrán hadsereg?

A magyar külpolitika kapcsán immár évek óta kérdések sokasága halmozódik fel válaszok nélkül. Az egyik ezerszer ismétlődő az, hogy vajon épeszű emberek csinálják-e? x

Zsebesi Zsolt