Az erő joga a jog erejével szemben

Mára Putyin teljesen szakított a jog és a törvények szabályozta nemzetközi világrenddel. Az erő jogát hirdette meg a jog erejével szemben.

Az orosz elnök, miután egy évvel ezelőtt népirtás jellegű háborút indított egy szuverén ország ellen, egyoldalúan felfüggesztette az egyik legfontosabb atomfegyver-korlátozási szerződést, a NEW START-ot, de már előtte visszavonta országát minden fontosabb nemzetközi intézményből, vagy eltanácsoltatta magát onnan.

Vegyük észre, hogy Putyin előtte ugyanezt tette otthon is, ahol, ha potens ellenzéki politikussal, a hatalommal szemben hangját felemelni képes civillel akar valaki találkozni, akkor egy büntetőtábort vagy börtönt kell felkeresnie. A sajtó is csak nyomokban független, a lakosság oly mértékben van félretájékoztatva, hogy ma már Putyin azt hazudik neki a világról, amit akar.

Magyarország cárja, Orbán Viktor hazája szekerét Oroszországhoz kötve, az EU és a NATO tagjaként hajtott végre ennél is nagyobb bravúrt, amikor saját szövetségi rendszerén belül érte el Magyarország teljes elszigetelődését.

Orbán – erő híján – „a migránsveszély” szajkózására, az üres „békeretorikára”, a „háttérhatalom” teóriák hirdetésére, a nyugatgyalázásra támaszkodva építette le országában a demokráciát. Mindeközben létrehozta az EU legkorruptabb államát, a nemzeti nagytőke megteremtésének meséjével magából, családjából és bůntársaiból milliárdost csinált.

Az orbáni autoriter rendszerbe beépített hatékonysághiány most érte el azt a kritikus pontot, amikor az ország érdekeit sértő külpolitika mellett látványosan megbukott hazai gazdaságpolitikája is, amit a lakosság immár a saját bőrén érez az európai, és az élelmiszerek terén a világ élvonalába feltornászott infláció, a forint látványos értékvesztése miatt.

Nem nehéz a hasonlóságot felfedezni Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin hatalomtechnikája között. Mindkét vezér uralma alá hajtotta a sajtót, a politikai teret, kézbe vette a gazdaságot, magához láncolta annak meghatározó szereplőit, Oroszországban és Magyarországon is az lehet a nemzeti nagytőkések előkelő klubjának tagja, aki belépőt kap a diktátortól.

Don Viktor és don Vlagyimir az átlag maffiózó személyi torzulása mellett küldetéstudattól is szenved. Mindketten nagy Oroszországot, nagy Magyarországot akarnak építeni a szomszédaik és bárki más kárára, a nemzetközi szabályokat lábbal tiporva, az azokban rejlő lehetőségekkel gátlástalanul visszaélve.

Nagyívű tervük megvalósítása érdekében nemcsak a hatalmukat betonozták be, de betonba ágyazták minden ellenfelüket, majd kőbe vésték a hatalmukat örökre szavatoló törvényeiket. Putyin még arra is gondolt, hogy a hatalomból távozása után alkotmányos védelmet kapjon, soha senki, semmiért felelősségre ne vonhassa. Orbánnak eszébe sem jutott eddig ilyesmi, annyira biztos, hogy haláláig vezetni fogja Magyarországot.

Úgy látszik azonban, hogy Orbán és Putyin is elvetette a sulykot. Mindketten túl messzire mentek. Egyelőre csak idegenben, mert hazai pályán még verhetetlenek. Az orosz elnök immár de facto katonai konfliktusba keveredett a nyugattal és vesztésre áll Ukrajnában, ahol az egész civilizált világgal találta szemben magát.

Orbán retorikai csatározása a saját szövetségeseivel, a szomszédaival, a világ nagyhatalmaival, az EU-val és a NATO-val ugyancsak élesbe fordult. Őt nem kell fegyverrel megállítani, elég megvonni az Európai Uniótól a Magyarországnak járó pénzeket, és máris a fékre lép a nemzeti dohányboltban lerészegedett utcai harcos.

Mindkét politikus számára a vég kezdete 2023. Sajnos közben mindkettejük hazája is hatalmas veszteségeket fog elkönyvelni. Oroszország nemcsak gazdaságilag sínyli meg a szembefordulást a nyugattal, de fiataljainak egy egész generációját veszíti el az ukrán fronton.

Magyarország „csak” sokkal szegényebb lesz. Nemcsak külpolitikai kudarcok, gazdasági nehézségek de belpolitikai és szociális turbulenciák jönnek, de a helyzet eldurvulása vár ránk. Mindkét nép elementáris érdeke az, hogy mielőbb megszabaduljon autokrata vezetőjétől, a diktatórikus rendszerétől, hogy hozzákezdjen a gyors kármentés után az országa hosszadalmas újjáépítéséhez.

Sajnálatos módon Orbán és Putyin is jó munkát végeztek. Alig maradt lábon potens ellenzéki országaikban. Majd nulláról kell megteremteni a társadalmi támogatást elnyerni képes új politikai vezető réteget mindkét országban. Minél korábban látunk hozzá, annál nagyobb lehet az esélye a sikernek. x

Zsebesi Zsolt