Orbán Viktor korszakos lépést tett a parlamenti demokráciák történetében. A magyar országgyűlésben megszavaztatta a törvényt, amelynek értelmébe a kormány alkothat törvényeket a parlament helyett.
A maszkok használatával egyelőre az egész világ maszatol. Nem ajánlja ezt a maszkot, azt a maszkot, ennek nem javasolja, annak nem javasolja. Valójában mindenki – beleértve az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is – csak azért keni el a maszkviselés ügyét, mert nincs elég maszk, és nem akarja senki, hogy a maszk nélkül maradt milliók pánikba essenek.
Mától egy ember gondolkodik helyettünk, atyaian gondoskodik rólunk. Minden nap meg fogjuk tudni, hogy éppen mit tett az érdekünkben, mely jogainkat korlátozta, függesztette fel, kinek milyen jószágát vette el, adta oda másnak. Ő fogja azt is megszabni, hányan haltak meg előzőnap koronavírusban, hány új betegünk van és mennyi a gyógyultak száma. Meg azt is, vége van-e a járványnak. Előre megmondom: nem lesz.
Hétfőn a magyar parlamenti többség a kardjába dől. Elege lett saját magából. Látványosan beismeri, hogy egy nyomorul, életképtelen senki csupán, amire nincs szüksége az országnak, főleg veszélyhelyzetben nincs. Hiszen – mindenki tudja, látta és hallotta eleget – nem lehet a kormánypárti képviselők bölcsességére támaszkodni, a kollektív tudásukra építeni, mert ilyenjük nincsen.
Pontosan 51 olasz orvos fizetett az életével eddig, amiért szembeszállt a koronavírussal. A vírussal fertőzött egészségügyi dolgozók (orvosok és nővérek) száma 6200, ami az összes olaszországi fertőzött 9 százaléka. Riasztó adatok és felvetik az állam, a hatóságok felelősségének kérdését. Milyen védőfelszerelésben láttak a munkájukhoz ezek az orvosok a járvány kitörésekor?
Müller Cecília országos tisztifőorvos: „Én tisztelettel kérem az egészségügyi dolgozókat, hogy érzékeny egészségügyi adatokat ne tegyenek közzé”. Ezek szerint Mária tahó, érzéketlen, empátia nélküli, a magyar társadalmat idiótának néző országában vannak még érzékenyek, mégpedig az adatok. A Müller Cecíliát kinevezők országban a hatalom, a magyar állam részéről semmilyen érzékenység nem nyilvánul meg az állampolgárai irányába.
“A vírust csak a nemzetek közössége, csak együtt tudjuk legyőzni. A vírusoknak nincs állampolgársága. Ahogy az ellenszernek sincs. Ma valamennyi európainak össze kell fognia. Tőlünk függ, hogy a szolidaritás, vagy az egoizmus, a mindenki saját magáért elve győzedelmeskedik-e. (Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök szavai)
Áder János a hallgatag köztársasági elnök
Áder János magyar köztársasági elnök utolsó beszéde 2020. március 15-én hangzott el. A köztársasági elnök utolsó nyilatkozatának dátuma: 2019. július 26. Sajtóközleményt 2019. december 28-án adott ki utoljára. Utolsó interjúját a Kossuth rádiónak adta 2020. január 5-én. A köztársasági elnök utolsó nyilvános programja a 2020. március 15-i zászlófelvonás volt a Kossuth téren.
Azt nem lehet mondani, hogy ég a keze alatt a munka, vagy hogy napról napra együtt izgul a magyar néppel, esetleg tartja a lelket a nehéz helyzetben lévő magyar polgárokban, nemzeti egységet demonstrál személyes megnyilvánulásaival és kiállásával.
A köztársasági elnöki hivatal az index.hu kérdésére, hogy mivel múlatja a köztársasági elnök az idejét a jelenlegi kivételes helyzetbe, azt válaszolta, hogy Áder János “folyamatosan ellátta és ellátja az alaptörvény által rá rótt azon feladatokat, melyek a jogalkotással, állampolgári ügyekkel, kegyelmi kérvényekkel kapcsolatosak.”
Megértettük: ebben nincs benne, hogy az elnök úrnak bármi teendője lenne egy vírussal. Maradjon is ez így! Nehogy szeretett elnökünk esetleg a koronavírus áldozatává váljon, hiszen mint ősi fiatal demokrata, már betöltötte a 60. életévét, és mint ilyen enyhén veszélyeztetett életkorban van. Nagy kár lenne, ha elveszítenénk.
A világméretű koronavírus-válságnak széles, össztársadalmi és nemzetközi üzenete van. Az első és a legfontosabb: a társadalmaknak, az emberiségnek választania kell, hogy a nagy globális válságok kezeléséhez a hatalmi kényszer intézkedéseket, a teljes körű megfigyelést, az emberi, politikai szabadságjogok korlátozását, a szigorú ellenőrzést és szankcionálást, vagy az őszinte tájékoztatáson, a társadalmak és vezetőik párbeszédén, kölcsönös bizalmán alapuló együttműködést választja-e.
Miközben a magyar hatóságok folyamatosan a vírustesztek feleslegességét és csak korlátozott szükségességét hangsúlyozzák, az osztrák kancellár teljes mellszélességgel kiáll a minél több teszt elvégzése mellett. Ezzel ugyanis könnyebb elkülöníteni azokat, akiket már megfertőzött a vírus azoktól, akik még (feltehetően) egészségesek.