Walesnek fekete-afrikai kormányfője van

Mától Walesnek fekete bőrű kormányfője van. Az ötvenéves Vaughan Gething édesanyja zambiai, édesapja walesi. Ezzel ő lett Európában is az első afrikai gyökerű miniszterelnök. Hivatalba lépése azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság négy országrészéből háromnak nem európai kormányfője van.

“Walesnek fekete-afrikai kormányfője van” A teljes bejegyzés megtekintése

Nem a Bundestagban a Taurus rakéták Ukrajnába szállítására

A német parlamentben, a Bundestagban nagy többséggel leszavazták az uniópártok (CDU-CSU) javaslatát, hogy 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat szállítsanak Ukrajnába.

“Nem a Bundestagban a Taurus rakéták Ukrajnába szállítására” A teljes bejegyzés megtekintése

Lefújva a szélsőjobb fordulat Hollandiában

Geert Wilders

A szélsőjobboldali Geert Wildersnek még várnia kell. Nem lesz holland kormányfő, és ezt immár ő maga is szomorúan beismerte. Pártja, a szélsőjobboldali PVV tavaly novemberben nyert váratlanul választást, ahol a 150 parlamenti mandátumból 37-et szerzett meg, és ezzel a legjobb eredményt érte el az indulók között.

“Lefújva a szélsőjobb fordulat Hollandiában” A teljes bejegyzés megtekintése

A lengyel vezetők az amerikai elnökkel tárgyaltak

Washingtonban tárgyalt Donald Tusk lengyel kormányfő és Andrzej Duda köztársasági elnök a hivatalban lévő amerikai elnökkel, Joe Bidennel. Kedden mindjárt azután érkeztek az amerikai fővárosba, hogy Orbán Viktor visszatért Floridából, ahol Biden kihívójával, Donald Trumppal találkozott.

“A lengyel vezetők az amerikai elnökkel tárgyaltak” A teljes bejegyzés megtekintése

A nyugat kilenc orosz nyelvű rádió- és tévéadással támadja Oroszországot

A „Riporterek határok nélkül” nevű újságíró-szervezet műholdak segítségével kilenc rádió- és tévéadást indít azzal a céllal, hogy az orosz lakossághoz azok az információk és vélemények is eljussanak, amelyeknek a putyini cenzúra és az orosz független sajtó beszántása miatt más módon semmi esélyük sincs.

“A nyugat kilenc orosz nyelvű rádió- és tévéadással támadja Oroszországot” A teljes bejegyzés megtekintése

Németország a sorkatonai szolgálat visszaállítását tervezi

Az utóbbi években kialakult nemzetközi helyzetre tekintettel Németországban a sorkatonai szolgálat visszaállításának előkészítése folyik. A norvég vagy a svéd minta követését tartják a legvalószínűbbnek, a kiképzés nyolc hónapos lenne.

“Németország a sorkatonai szolgálat visszaállítását tervezi” A teljes bejegyzés megtekintése

Repedések a Fidesz-bástyán

Varga Judit igazságügyi miniszter volt férje alaposan belerondított a Fidesz-birodalom vezérkarának a képébe. Volt felesége lemondatása után éles kirohanást intézett a rendszer és annak emblematikus figurái ellen, akik közül egyeseket meg is nevezett, de Orbán Viktort nevét azért nem merte a szájára venni.

“Repedések a Fidesz-bástyán” A teljes bejegyzés megtekintése

Vétó fenyegeti az Ukrajnának szánt segélyt. Hogyan készül az EU taccsra vágni Orbánt?

Az ntv.de német hírportálja az EU és Orbán viszályáról

Orbán megint zsarolja az EU-t. Ezúttal az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagról van szó. Ellenállás azonban formálódik – különösen az EU Parlamentben, de a Tanácsban is. Buzgón készülnek a tervek Magyarország miniszterelnökének megállítására.

Az Európai Unió több intézményét Orbán Viktor látja el tennivalóval. A magyar miniszterelnök nem hagy ki semmit, hogy megnehezítse az EU koherens külpolitikáját Ukrajnával szemben. Hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa. Orbán nemcsak a szankciócsomagokat ellenezte, hanem az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Most azzal fenyegetőzik, hogy elutasítja az Ukrajnának tervezett 50 milliárd eurós segélyt az állam- és kormányfők tanácsában.

A Tanács többi 26 tagállama azonban azt tervezi, hogy szükség esetén Orbán hozzájárulása nélkül kezdeményezik a segélynyújtást. Nő az ellenállás az Európai Parlamentben is, ahol határozatot fogadtak el, hogy keresetet nyújtanak be az Európai Bíróságnál (EB) az Európai Bizottság ellen. A képviselők kifogásolják, hogy 10 milliárd euró befagyasztott forrást engedtek el Magyarországnak – válaszul Orbán ukrajnai zsarolására.

Az Orbán elleni tervek készítésére fogy az idő. Február elsején üléseznek az állam- és kormányfők, hogy döntsenek az ukrajnai 50 milliárdos csomagról. Csak egyhangúlag tudják elfogadni. A színfalak mögött azonban folynak a munkálatok, hogy megtalálják az orbáni blokád megkerülésének módját. Az ötlet: A fennmaradó 26 tagállam garanciákat vállal az EU költségvetésére, hogy a Bizottság hitelt tudjon felvenni a tőkepiacokon.

Ez a módszer már a pénzügyi válság és a koronajárvány idején is bevált, így a Bizottság friss pénzt gyűjthet a tagállamoknak. Ezt a stratégiát alkalmazták már Orbán zsarolási kísérletei ellen is – mondja Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az ntv.de-nek adott interjújában. „Már 2022-ben is hasonló megközelítést választottak Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásánál, hiszen Magyarország már akkor blokkolta a terveket” – mondja a CSU politikusa az ntv.de-nek adott interjújában. A tagállami garanciák megfelelő védelmet jelentenek arra, hogy az EU vissza tudja fizetni a hitelek finanszírozására felvett kötvényeket – mondta Hohlmeier.

Ahhoz azonban, hogy szabaddá váljon az út a források előtt, minden érintett ország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Az eljárás nemcsak hosszadalmas, hanem kockázatos is. Ukrajnának pedig sürgősen új pénzügyi injekciókra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban. A fegyver- és lőszerhiányt súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok Kongresszusában a republikánusok blokkolják a további segélycsomagokat Ukrajnának. December végén Ukrajna arról kapott hírt Washingtonból, hogy Kijev az utolsó katonai segélycsomagot kapja. Olaf Scholz kancellár ezért Ukrajna számára takarította az utat az EU-ban, amikor 8 milliárd euróra emelte a német katonai segélyt. Scholz felszólította kollégáit, hogy „Ukrajna érdekében fokozzák erőfeszítéseiket”.

Orbán maga is zsarolásról beszél
Viola von Cramon-Taubadel szerint, aki részt vesz az EU-parlament Ukrajna-csomagjának tárgyalásában, a legrosszabb lehetőség, hogy “Orbán az Állam- és Kormányfői Tanács ülésén a határozat különböző megfogalmazásáról alkudozhat. Nemcsak azt tudja elérni, hogy évente szavazni kelljen az ukrajnai segélyekről, hanem azt is, hogy egyhangú döntést kelljen hozni arról is, hogy az elkövetkező években a Korona-alaphoz hasonló forrásokból származó uniós pénzeket átcsoportosíthassák Ukrajna számára” – mondja a zöld képviselő az ntv.de-nek adott interjújában. Így nagy lehetősége nyílik a zsarolásra. Von Cramon-Taubadel elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán ismét felhasználja vétóját, hogy felszabadítsa országa számára az EU által befagyasztott finanszírozást. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a Tanács februári ülése előtt további forrásokat folyósítanak Magyarországnak.

Orbán maga sem titkolja, hogy blokádja pontosan erről szól. A magyar rádióban azt mondta, ez “nagy lehetőség Magyarország számára, hogy világossá tegye, meg kell kapnia, amit megérdemel”. A befagyasztott forrásokkal kapcsolatban kijelentette, Magyarország “nem a felét, nem a negyedét, hanem mindent követel”. Továbbra is milliárdokat tart vissza a Bizottság Magyarországtól, mert az ország megsérti az EU demokratikus alapelveit.

Decemberben viszont az EU Bizottság zöld utat adott 10 milliárd euró kifizetésére Magyarországnak. A forrásokat korábban azért zárolták, mert Orbán lebontotta a jogállamiságot Magyarországon. Meglepő volt az időzítés: a döntést nem sokkal a Tanács ülése előtt jelentették be, amelyen az állam- és kormányfők szavaztak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. Orbán akkor is vétóval fenyegetőzött. Az ülésen Scholz végül kivezette a teremből, amikor megszületett a döntés a csatlakozási tárgyalásokról. Ez azt jelentette, hogy a megmaradt partnerek meg tudtak állapodni a csatlakozási tárgyalásról, miközben Orbán megmenthette az arcát.

Von der Leyen megvédi az alapok felszabadítását
A Parlament akkor azzal vádolta a Bizottságot, hogy a 10 milliárd euróért megvásárolta Orbánt. A bizottság ezt cáfolta. A magyar kormány reformokat kezdeményezett a jogállamiság javítása érdekében – válaszolta.
A Parlament azonban nem fogadja el az érvelést. A konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal képviselőinek nagy többsége januárban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben a Parlament azt akarja, hogy az Európai Bíróság megvizsgálja a Bizottság elleni vádat. A Jogi Bizottságnak és a parlament Jogi Szolgálatának kellene kivizsgálnia a pénzeszközök Magyarország számára történő felszabadítását. Ha az uniós jog megsértésére utaló jelek mutatkoznak, a Parlament az EB elé akarja vinni az ügyet.

Ha a Bizottság további forrásokat szabadít fel anélkül, hogy ennek feltételei teljesülnének, a Parlament fenntartja a jogot további politikai és jogi lépések megtételére. Ez magában foglalhatja például a bizalmatlansági szavazást, amely siker esetén a Bizottság lemondását eredményezné. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán kommentálta a vádakat. Magyarország 2023 májusában fogadott el egy törvényt, amely megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megnehezíti az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását – mondta. „Ezt kértük – és Magyarország teljesítette” – erősítette meg von der Leyen. A parlament bizalmatlansága azonban megmarad. A kritikusok azzal vádolják Magyarországot, hogy csak papíron viszi előre a reformokat, miközben Orbán folytatja a jogállamiság elleni kampányát.

Az ntv.de tavalyi vizsgálódása sem igazolta, hogy bármi is javult volna Magyarországon. Dobrev Klára, a magyar parlament ellenzéki vezetője szerint az igazságszolgáltatás színlelt perekkel zaklatja, és a törvények megnehezítik pártjai finanszírozását. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi elnöke emellett arról beszélt, hogy Magyarországon mennyire tombol a korrupció, és Orbán bizalmasai hogyan tömik ki a zsebüket uniós pénzekkel. Végül a német cégek azt kifogásolták, hogy Orbán illegális módszerekkel üldözi ki őket az országból, hogy megoszthassa az üzleti szektorokat hívei között. Az Európai Parlament éppen ezekre a sérelmekre hívja fel a figyelmet állásfoglalással.

„Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is meg kell tanulniuk, hogy nem számíthatnak arra, hogy minden tagállam Európa-párti, és ebből következtetéseket kell levonniuk saját cselekvőképességük érdekében” – mondja Hohlmeier, a CSU képviselője. “Orbán Viktornak túl gyakran sikerült megtévesztenie az EU-t, fellépni az EU ellen, és ugyanakkor anyagilag is profitálni. Ez egy kedvezőtlen politikai elegy.” x

ntv.de