Ezzel a címmel közöl interjút a német n-tv.de hírportál egy Kelet-Európa- és Oroszország-szakértővel. A beszélgetés magyar fordítását azért teszem közzé, hogy órákkal az általam megfogalmazott értékelés után példát mutassak fel arra, hogy mások, az ügyet szakértőként szemlélők véleménye mennyire fedi az enyémet. Az interjúban a megszólaltatott Stefan Meister mellőzi a diplomáciai szépítgetéseket, és az orosz-ukrán háború körüli történések reális megítélését adja, azoknak is, akik igyekeznek többet és jobbat belelátni az alaszkai és a washingtoni csúcstalálkozókba annál, ami azokon valójában történt.
Roderich Kiesewetter, a Német Szociáldemokrata Párttal koalícióban kormányzó CDU (Kereszténydemokrata Unió) parlamenti frakciójának külpolitikával foglalkozó tagja, a német hadsereg, a Bundeswehr nyugalmazott dandártábornoka a német n-tv.de hírtelevíziónak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta és az ENSZ alapokmányával, valamint a nemzetközi joggal összhangban lévőnek nevezte, hogy a nyugati hatalmak Ukrajna területén kívülről biztosítanák Ukrajna légvédelmét.
Moszkva/Washington, 2025. augusztus 10., vasárnap (MTI) – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Lenin-rendet adott át a Moszkvában tárgyaló Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak, azzal a kéréssel, hogy az elismerést juttassa el Juliane Gallinának, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik vezetőjének – számolt be vasárnap a CBS News.
Gallina 21 éves fia, Michael Gloss (a képen), 2024-ben esett el Ukrajnában, ahol az orosz erők oldalán harcolt. Az esetet elemző szakértők szerint a kitüntetés átadása szimbolikus, egyben provokatív gesztus, amely Moszkva részéről politikai üzenetként értelmezhető Washington felé.
A Lenin-rend (oroszul: Орден Ленина) a Szovjetunió legmagasabb állami kitüntetése volt. A kitüntetés hivatalosan 1991. december 21-én szűnt meg létezni. A Szovjetunió felbomlása óta hivatalosan nem létező állami elismerés ma politikai, propagandisztikus célt szolgál. A Kreml hivatalos közleményt nem adott ki az átadásról, a Nyugat több médiuma azonban a lépést a hidegháborús retorikát idéző, tudatosan provokatív akciónak minősítette.
A hír fejléce ne tévesszen meg senkit. Azt nem az MTI adta ki, már csak azért sem, mert minden szava megfelel az igazságnak. Csak én írtam az eseményről – mint az MTI egykori munkatársa, volt külföldi tudósítója –, azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet arra, miket nem közöl a Magyar Távirati Iroda, bár megtehetné, ha még mindig az volna, amire 1881. március 25-én alapították Budapesten, amivel azóta is az egyik legrégebbi, folyamatosan működő hírügynökség a világon. Már amennyiben még megérdemli a hírügynökség nevet. x
Miközben Európa egyes kormányfői, közöttük a magyar miniszterelnök, a szájukat tépik a 15 százalékos EU-USA vámmegállapodás miatt, mert a kibicek – mint Orbán – szerint Ursula von der Leyen rosszul tárgyalt volna, úgy tűnik, egyelőre mások sem dicsekedhetnek nagy eredményekkel, talán Nagy-Britanniát kivéve, amely 10 százalékot tudott elérni.
Egyelőre attól tartunk, hogy az emberi intelligencia elveszti a versenyképességét a mesterségessel szemben, ami számos gyakorlati és etikai problémát vet fel, de egészen biztosan gyökeresen átalakítja mai világunkat. Vajon egy másik – eddig stabilnak hitt – bástya is ledőlhet-e azzal, hogy a megvalósulás előtt álló fúziós reaktorok melléktermékeként mesterséges aranyat fogunk tudni termelni, amivel nemcsak az emberiség ezeréves álma valósulhat meg, nemcsak az aranyat taszítjuk le világhatalmi trónjáról, de akár az egész jelenlegi világpénzügyi rendszer is összeomolhat?
Az osztrák külügyminiszter, Beate Meinl-Reisinger a Weltnek adott interjúban jelezte, hogy kész részt venni egy „nemzeti vitában” az ország esetleges NATO-csatlakozásáról. Meinl-Reisinger az Ukrajnában zajló háború következtében az Európában kialakuló biztonsági kihívásokra hivatkozik.
Az élet eredetére utaló nyomokat találtak a világűrben
Az élet, ahogy a Földön ismerjük, összetett szerves molekulákra épül. Egy távoli csillagrendszerben most olyan anyagokat fedeztek fel a kutatók, amelyek ezen vegyületek előfutárainak tekinthetők. A tudósok szerint egy olyan folyamatról lehet szó, amely széles körben elterjedt az univerzumban.
A kérdésre, hogy miért nem kap Ukrajna elég Patriot légvédelmi rendszert és a hozzá tartozó rakétákat, a válasz rövid: mert nincs elég. Jelenleg ezeket a legkorszerűbb harci eszközöket kizárólag az Egyesült Államok egy üzemében gyártják, évente nem több, mint 12 darabot. Egy összeszerelése két évig tart. A hozzá tartozó rakétákból a Lockheed Martin 500 darabot tud szállítani évente, amit 2027-re próbálnak 650 darabra felsrófolni. Tehát Ukrajna csak már ilyen rendszerrel rendelkezőktől kaphat kellő gyorsasággal Patriot rendszereket.
A kormány megint hazudik, és tehetetlenségét, elhibázott agrárpolitikája következményeiért az EU-t, az orosz-ukrán háborút, az állítólag elhibázott szankciókat és Magyar Péter Tisza Pártját próbálja felelőssé tenni.
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 