Szerző: zsebesizs

A háromnapos orosz választásokból még egy nap van hátra, és mindenki biztos abban, hogy a szokásosnál is rövidebb pórázra fogott és szájkosárba kényszerített ellenzéknek semmi esélye nincs, de ennek ellenére az örökös orosz elnök, Vlagyimir Putyin alighanem minden idők legrosszabb eredményére számíthat így is, már amennyire ezt a választások kormánypárti szervezői jobbá nem barkácsolják.

A magyar külpolitikát megvalósító dunakeszi emberünk, bizonyos Szijjártó Péter azok egyike a Fidesz hatalmi gépezetében, akik megtalálták a helyüket, munkájukban nem zavarja őket saját meggyőződésük, erkölcsi normáik, eredeti gondolataik, pontosan arra valók, amire használják őket, az utasítások végrehajtására.

Nincs az a keleti diktatúra, ahol egy a baloldalhoz köthető tisztségviselő által jogtalanul kinevezett oktató, egy Karácsony Gergely taníthatna akármelyik egyetemen. Erre Oroszországban akár mérget is lehet venni, vagy kapni. Az ismert novicsok márkanévvel, az egyszer biztos. Van, hogy – ha szükséges – kétszer is.

Miért tekinthető Orbán beszéde a Mathias Corvinus Collegium tanévnyitó ünnepségén korunk hitleri retorikájának? Ha egy mondatban kell válaszolni, akkor azért, mert semmi másról nem szól, mint arról, hogy az egyén, a szabadnak született ember személyiségét, cselekedeteit, egész életét nem saját vágyai beteljesülésének szándéka kell vezérelje, hanem alá kell vetnie magát, életét, törekvéseit egy közösség, mégpedig nem túl nagy közösség, mert nem Európa, nem a világ, nem az emberiség, hanem egy nemzet, egy ország, egy Führer érdekeinek.

A magyar igazságügyi miniszter minden hasonló minisztert kenterbe ver. Hegedűtudásával és exhibicionizmusával. Hogy milyen miniszter, az eddig rejtve maradt, mert elfedi a grafomániája, ami szintén példátlan. Annyi nyilatkozatot és állásfoglalást igazságügyi miniszter a világon nem tett még a területétől független ügyekben, és mindjárt két nyelven, angolul és magyarul, mint a mi Juditunk, aki egy csiszolatlan gyémánt, és – ahogy elnézem – úgy is fog meghalni.