Nagy Márton gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia jelentőségéről értekezik egy szakmai konferenciák, és azzal hergeli a nagyérdeműt, hogy az Európai Unió milyen lemaradásban van az USA-val és Kínával szemben, de Magyarország majd a külső pályán előzve az EU utolsó helyéről kenterbe veri a világot. Dumában talán van is esélye.
Az ország miniszterelnöke, aki egy SMS-t nem képes elküldeni, és beismerten informatikai analfabéta, a vele szemben álló és jelenleg népszerűségben alig több mint egyéves működés után a Fideszt könnyedén verő pártot mindenféle jöttmenteknek, külföldi ügynököknek nevezi, és saját tábora alábecsülni lehetetlen intellektuális szintjét magasztalja. Olyan állócsillagokkal a háta mögött, mint Menczer Tamás, aki ha beszél, a csillagok is mellé állnak az égen.
A Fidesz 15 éves „intellektuális” nagyságát a béke hátsója alá süllyesztett magyar egészségügy, a kigyulladó, kisikló, és órákat késő magyar vonatok, a működésképtelenné politizált magyar főváros, az iskolai oktatás siralmas, 19. századi színvonala jellemezi, ha arról nem akarunk beszélni, hogy a kormányfő kizárólag újfasiszta és újnáci pártokkal bandázik, csak orosz és kínai diktátorok társaságában érzi magát otthon.
Orbán szembemegy egész Nyugat-Európával, annak gazdasági és politikai szövetségével, az EU-val, mert ott a Lajtán túl megkövetelnék a felcsúti fenoméntől, hogy ne vágja gajra az egyébként valóban sok gonddal küszködő polgári demokráciát és annak intézményeit, ne a háborús bűnös, tömeggyilkos Putyin oldalára álljon, amikor Oroszország Európához kapcsolódni akaró szomszédját, Ukrajnát bombázza porig, és irtja annak lakosságát, miközben egész Kelet-Európa, benne Magyarország bekebelezésére készül.
A szerencsétlen gyerekkoráért egy országon bosszút álló és történelmi léptékkel mérve totál tehetségtelen, önjelölt zseni, Orbán Viktor világosan megmondta, hogy mit akar. Egy olyan Magyarországot, amelyben minden hatalom az övé, ahol a javak nagy hányada a családjáé és vazallusaié, ahol az történik, amit reggel felébredve a kormányfő éppen kigondolni méltóztatik, függetlenül attól, az milyen viszonyban áll a józan ésszel, mert csak egyetlen szempont van, amire a döntései épülnek: jó-e az a családjának és örökre tervezett hatalmának. Hogy az országnak milyen, az nem számít.
Magyarországon csak hazaárulók, külföldről irányított bérencek, az uralkodó osztályhoz intellektuálisan felnőni képtelen poloskák és még vagy hárommillió magyar állampolgár áll Orbán maffiájával szemben. Orbán ellenfeleinek a legnagyobb bűne, hogy nem ismerik el a felcsúti istentől kapott felsőbbrendűségét, és ennek megfelelően nem állnak be az alattvalói mára egyre szűkülő táborába.
Mi több, komolyan véve a képviseleti demokráciát, a politikai váltógazdaságot, a szólás-, vélemény- és sajtószabadságot, alapvető polgári jogaiknak érvényt szerezve le akarják váltani, ami a világ civilizált felében legitim célja egy ellenzéki pártnak, de pont mint Oroszországban, Kínában, Észak-Koreában, Törökországban, úgy Magyarországon is ez főbenjáró bűnnek számít.
Magyarországon a hatalmat gyakorlókkal nemcsak intellektusuk, illetve annak hiánya a gond, de ezeknél az embereknél nem működnek a legtermészetesebb erkölcsi fékek sem. Orbán a vértesszőlősi előember szociális képességeit el nem érő szinten működik mint ember és mint politikai vezető egyaránt.
A magyar kormányfő, egyedüliként az Európában hatalmon lévő vezetők között, képtelen, vagy csak nem hajlandó felismerni (nem tudni, melyik a rosszabb), hogy az orosz-ukrán háborúban ki a megtámadott és ki a védekező fél, tisztességes emberként, Magyarország első embereként kinek az oldalára kellene állnia.
A magyar társadalom egy nagy hányada, jelenleg láthatóan a többsége, nem Orbánban és az ő rendszerében, értékrendjében látja a jövőjét Európa közepén. Számukra felcsillant a remény, hogy jövőre, 16 esztendő után reális esélyük lehet megszabadulni tőle és családjától, sötét haverjaitól, gerinctelen bűntársaitól és csúszó-mászó talpnyalóitól.
Hogy Európa többi, nem ideális és nem kolbásszal bekerített országához hasonló módon akár négyévente is elküldhessék az országot irányítókat, ha azokkal nincsenek megelégedve. Hogy végre beleszólásuk lehessen a saját sorsuk alakulásába.
Magyar értelmiségiek! Ne fosszátok meg ezt a néhány millió embert a reménytől! Hagyjátok, hogy megpróbálják! x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 