Aki bármilyen reményt fűz Donald Trump amerikai elnök ukrajnai béketeremtéséhez, egyáltalán bármilyen békés vagy békét hozó intézkedésében bízik, az nincs az eszénél, vagy politikai vakságban szenved. A valóság ugyanis az, hogy bármennyi ilyen-olyan ötvennapos, kéthetes határidőről is papol az ukrajnai béke ügyében, Trumpot nem érdekli sem Ukrajna, sem Európa, ő Amerikát akarja. Szőröstől-bőröstől.
Mindennek illusztrálására idézem ide Michael Signorile alábbi írását, amely egy újabb határkövet mutat be azon az úton, amelyet Trump jelölt ki magának, és amelyen rohamléptekkel halad célja megvalósítása felé.
„Donald Trump kedden reggel aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely kiterjeszti a Nemzeti Gárda szerepét Washingtonban, és létrehoz egy „különleges egységet”, amely „közbiztonsági feladatokra” lesz „dedikálva”. Aki azt gondolta, hogy a szövetségi kormány 30 nap után – a törvénynek megfelelően – kivonul bármely szövetségi államból, az sajnos téved. A rendelet a kormány különböző ügynökségeire támaszkodik:
A védelmi miniszternek – a rendelkezésre álló források és a hatályos jogszabályok keretein belül – azonnal létre kell hoznia és meg kell kezdenie a kiképzését, toborzását és felszerelését egy speciális egységnek a Columbia Kerület Nemzeti Gárdáján belül, amelyet az Egyesült Államok törvénykönyve 32. címének megfelelően lehet aktiválni, és amelynek feladata a közbiztonság és a rend fenntartása a nemzet fővárosában.
Szükség esetén – és a törvénynek megfelelően – az igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a belbiztonsági miniszter, a védelmi miniszterrel együttműködésben, felhatalmazza ennek az egységnek a tagjait a szövetségi törvények érvényesítésére.
De a helyzet ennél is rosszabb.
A rendelet Pete Hegsethe védelmi minisztert arra is kötelezi, hogy hozzon létre egy „gyorsreagálású erőt”, amely bármely államban, bármelyik pillanatban bevethető „közrendzavarások elfojtására”, és biztosítsa, hogy az állami Nemzeti Gárda egységei felkészültek legyenek a szövetségi kormány és a szövetségi bűnüldöző szervek szolgálatára.
Felmerül a kérdés: mi számít „közrendzavarnak”, és történt-e egyáltalán bármi olyasmi, ami indokolná a Nemzeti Gárda központosítását és egy külön „gyors reagálású erő” létrehozását?
Igen, láttunk már pusztító viharokat és természeti katasztrófákat, amikor a Gárda segítette a lakosságot, és néha a helyi rendfenntartásban is közreműködtek bűncselekmények kapcsán. De semmi nem indokolja, hogy mindezt a szövetségi kormány felügyelje és koordinálja.
A kormányzók eddig is bevethették és be is vetették saját államaik Nemzeti Gárdáját. A szövetségi kormány feladata inkább az lenne, hogy biztosítsa: a FEMA el tudja látni a küldetését – csakhogy Trump meg akarja nyirbálni a FEMA-t.
Nem, Trump itt valójában a közösségi tiltakozások „elfojtására” gondol, a Nemzeti Gárda felhasználásával a szólásszabadság elnyomására. A választások is a fejében járnak: a szavazók zsarolása, megfélemlítése, valamint a tömeges kitoloncolások felgyorsításának előkészítése.
Honnan tudjuk ezt? Onnan, hogy Trump állandóan a szólásszabadság korlátozásáról és a szavazás megnyirbálásáról beszél, mindkettővel megszállottan foglalkozik. És már most is beveti a Nemzeti Gárdát Washingtonban és Los Angelesben, hogy segítsék az ICE kegyetlen munkáját a bevándorlók összefogásában.
A rendelet szerint Hegsethnek „azonnal el kell kezdenie biztosítani, hogy minden állam hadseregbeli és légierős Nemzeti Gárdája megfelelő forrásokkal rendelkezzen, kiképzett, szervezett és elérhető legyen a szövetségi, állami és helyi rendfenntartás támogatására a polgári zavargások elfojtásában és a közbiztonság fenntartásában.”
A védelmi miniszternek továbbá „ki kell jelölnie minden államból a megfelelő számú kiképzett Nemzeti Gárda-tagot, hogy szükség esetén gyorsan mozgósíthatók legyenek e célokra. Emellett a védelmi miniszternek biztosítania kell egy állandó Nemzeti Gárda gyorsreagálású erő rendelkezésre állását, amely kiképzett, felszerelt, és készen áll az ország bármely pontjára történő azonnali bevetésre.”
Mit is jelent mindez? A szövetségi kormány lényegében átveszi minden állam Nemzeti Gárdáját, hogy azok „segítsék” a szövetségi bűnüldözést – vagyis az ICE-t, az FBI-t, a DEA-t és más ügynökségeket, amelyeket Trump a tömeges kitoloncolásokhoz kíván felhasználni – és létrehoz egy „gyorsreagálású erőt”, amelyet bármikor bárhová bevethet.
El lehet képzelni, hogy ez a „gyorsreagálású erő” százmilliókba fog kerülni, hiszen olyan katonákról van szó, akiket csak erre a feladatra képeznek ki, állandóan készenlétben kell állniuk, szállást kell biztosítani nekik, és rendelkezésükre kell állnia a megfelelő légi szállításnak is. Már az a tény, hogy Trump szerint szükség van ilyen erőre, azt mutatja, hogy sötét céljai vannak.
Ez egy újabb fordulópont Trump menetelésében a fasizmus felé – tévedés ne essék” – fejeződik be az írás.
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy Adolf Hitler hatalomra jutását a Freikorps hagyományaira épülő félkatonai kultúra, valamint közvetlenül az SA utcai erőszakos fellépése és nyomásgyakorlása segítette a leginkább.
Az SS eleinte kicsi volt, de a hatalom megszerzése után (1933-tól) vált igazán meghatározó fegyveres tényezővé. Vagyis a hatalom megszerzése és stabilizálása a náci Németországban az USA-hoz hasonlóan az utcán kezdődött. Biztos, hogy a történelem nem ismétli magát? x
Zsebesi Zsolt
Mivel a facebook korlátozza az egy nap alatt általam megosztható cikkek számát, ezért megpróbálom – ahol lehet – kettesével közölni őket, mivel több mondanivalóm van, mint amennyit Zuckerberg kívánatosnak tart.
A német szövetségi kormány az elmúlt évben 12,83 milliárd euró értékben engedélyezett fegyverexportot – Németország ezzel soha nem látott mennyiségben exportált hadianyagot. A legnagyobb felvevő ország Ukrajna volt 8,15 milliárd eurós volumennel – derül ki egy fegyverexport-jelentésből, amely a Politico hírmagazin „Industry & Trade” Pro-hírlevelének birtokába jutott. A fegyverexport tehát az elmúlt évben rekordmagasságot ért el. 2023-ban 12,13 milliárd euró értékű fegyvert exportáltak.
A hadiipar a német GDP-ből 0,2–0,3 százalék. A védelmi célokra elkölthető költségvetési kiadások arányára 2024-ben már 2,12 százalék volt. Nézzük, mi a helyzet ezen a téren a békeszerető Oroszországban. Természetesen a szovjet hagyományoknak megfelelően hivatalos orosz adatokat nyilvánosan nem lehet találni. Ezért csak becslésekre lehet hagyatkozni. Mivel a termelési arány nem áll rendelkezésre, itt találhatóak a hadi célú állami kiadások legfrissebb, megbízható értékei:
2023 körül az orosz hadikiadások a GDP hozzávetőlegesen 7,5 %-át tették ki. Más forrás szerint a hadi kiadások 2024-ben a GDP 7,1 %-ára rúgtak. A 2025‑re vonatkozó tervezett hadi kiadások a GDP 6,9–7,2 %-a között mozognak a Business Insider információi alapján.
A Reuters jelentés szerint 2025-ben a hadi kiadások a GDP 6,3 %-ára emelkednek, ami a hidegháború óta a legmagasabb szint. A Politico feltevése szerint a hadi kiadások 6,7 %-át tették ki a GDP‑nek. A Financial Times cikke szerint 7,7 %-ra emelkedhetnek 2025‑ben. A Reuters Breakingviews szerint még magasabb, a GDP kb. 8 %-át is elérhetik. Azt lehet tehát mondani, hogy az orosz kiadások az orosz GDP 6-8 százaléka körül mozoghatnak az idén.
Mivel a német GDP mintegy kétszerese az orosz GDP-nek, így a 2 százalékos német védelmi kiadások a 8 százalékos orosz kiadások mintegy felét teszik ki. Abszolút értékben a német GDP 4,66 billió dollár, az orosz pedig 2,16 billió. Ezeknek az adatoknak a fényében még szembetűnőbb, hogy mennyire elhanyagolta Németország évtizedeken át a hadseregét. Most lóhalálában igyekeznek behozni a lemaradást, de az – becslékes szerint – három-hét, de akár tíz évet is igénybe vehet. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 