Donald Trumpot, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyint sok egyéb mellett az is szorosan összeköti, hogy mindhárom politikus a társadalom által rájuk ruházott hatalmat a saját és családjuk jólétére, gazdagodására használja. Ez természetesen polgári demokratikus környezetben, jogállamban nem volna lehetséges, de sem Oroszország, sem magyarország nem jogállam, az Egyesült Államok pedig mérföldes léptekkel halad abba az irányba Donald Trump elnöksége alatt, hogy szintén ne az legyen.
A törvény szerint az amerikai elnöknek rendszeresen jelentenie kell bizonyos tranzakciókat egy állami hatóságnak. Donald Trump röviddel hivatalba lépése után több száz pénzügyi ügyletet bonyolított le – és olyan területeken fektetett be, amelyek politikájából hasznot húzhattak.
Az amerikai kormányzati dokumentumok szerint Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta több mint 100 millió dollár értékben vásárolt vállalati, állami és önkormányzati kötvényeket. Ez az Egyesült Államok Kormányzati Etikai Hivatalának (OGE) online közzétett irataiból derül ki.
Eszerint az elnök január 21-e óta – egy nappal második beiktatása után – több mint 600 pénzügyi tranzakciót hajtott végre. Trump többek között a Citigroup és a Morgan Stanley bankok, a Facebook anyavállalata, a Meta, valamint a Telekom leányvállalata, a T-Mobile US vállalati kötvényeit szerezte meg. A Fehér Ház először nem adott ki nyilatkozatot az ügyről. A republikánus politikus befektetései olyan ágazatokat érintenek, amelyek kormányzati döntéseiből, például a pénzpiacok deregulációjából profitálhatnak.
Trumptól politikai ellenfelei rendszeresen számon kérik az összeférhetetlenséget. A szövetségi jog szerint az elnök és az alelnök mentesül bizonyos, a szövetségi tisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alól – ám a CREW nevű nonprofit ellenőrző szervezet szerint Trump előtti valamennyi elnök úgy döntött, hogy hivatalba lépése előtt megválik üzleti érdekeltségeitől.
Trump, aki politikai pályafutása előtt az ingatlanpiacon tevékenykedett, azt állította, hogy cégeit gyermekeinek kezelésében álló alapítványba helyezte. Ám a júniusban közzétett éves vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmek végső soron az elnökhöz folynak be, ami ismét összeférhetetlenségi vádakat váltott ki.
A nyilatkozat, amely nyilvánvalóan a 2024-es naptári évre vonatkozott, több mint 600 millió dollárnyi bevételt tüntetett fel kriptovalutákból, golfpályákból és licencekből. Különösen a kriptovaluták növelték jelentősen Trump vagyonát. A Reuters hírügynökség akkori számítása szerint az legalább 1,6 milliárd dollárra rúgott.
A törvény értelmében az amerikai elnöknek, az alelnöknek és más kiválasztott tisztségviselőknek rendszeresen „bejelentésköteles tranzakciókat” kell jelenteniük az OGE-nek. E tranzakciók pontos értékét azonban nem kell megadni.
A Forbes szerint az Egyesült Államok elnöke jelenleg 5,5 milliárd dollár nettó vagyonnal rendelkezik. 2020-ban – első elnöki ciklusának utolsó évében – a magazin még 2,1 milliárd dollárra becsülte Trump vagyonát. A Forbes a két elnöki ciklusa közötti éveket „az amerikai történelem elnökség utáni legjövedelmezőbb időszakának” nevezte, köszönhetően azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket hívei körében értékesítettek. x
N-tv.de/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 