Miközben Európa egyes kormányfői, közöttük a magyar miniszterelnök, a szájukat tépik a 15 százalékos EU-USA vámmegállapodás miatt, mert a kibicek – mint Orbán – szerint Ursula von der Leyen rosszul tárgyalt volna, úgy tűnik, egyelőre mások sem dicsekedhetnek nagy eredményekkel, talán Nagy-Britanniát kivéve, amely 10 százalékot tudott elérni.
A listán szemet szúr a Svájc exporttermékeire kivetett 39 százalékos amerikai importvám. Nyilván – mondaná a felcsúti nagy tárgyaló, akinek uniós eurómilliárdok elvesztése nyomja a lelkét kiváló tárgyalási stratégiája miatt – a svájciak nem tudnak tárgyalni. Pedig az okokat az alábbi cikkben részletesen megírták a helyzetet reálisan értékelők.
Svájc bizakodó volt, hogy megússza az amerikai vámokat egy kisebb sérüléssel. De a 39 százalékos vámmal a helyzet sokkal súlyosabb lett, mint amire számítottak. Svájc elnöke, Karin Keller-Sutter megdöbbenését fejezte ki az Egyesült Államok Svájc ellen bevezetett magas vámtételei miatt. A svájci kormány „nagy sajnálattal” vette tudomásul a döntést – közölte. A várt megállapodás egy alacsonyabb vámtételről elmaradt – írta Karin Keller-Sutter az X platformon. Áprilisban Trump amerikai elnök még csak 31 százalékot javasolt Svájcra.
Svájc augusztus 7-ig kaptt időt egy vámmegállapodásra az USA-val.
Az Economiesuisse nevű gazdasági szövetség „indokolatlan vámokról” beszél, amelyek „nagyon súlyos terhet jelentenek a svájci gazdaság számára”. Svájc az Egyesült Államok hatodik legnagyobb külföldi befektetője. A svájci cégek körülbelül 400 000 munkahelyet hoztak létre az USA-ban. A vámok veszélyeztetik a „műhelyország” Svájcot – írta a Swissmechanic, a fém-, elektrotechnikai és gépipari kis- és középvállalatok szakmai szövetsége. A gazdasági érdekképviseletek felszólították a kormányt, hogy mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a következő napokban sikerüljön elérni a vámcsökkentést.
Az USA messze a legnagyobb felvevőpiaca a svájci cégeknek. Az export 65,3 milliárd svájci frankot (70,2 milliárd eurót) tett ki 2024-ben, ami a teljes svájci kivitel közel 17 százaléka. A második helyen Németország áll 45,2 milliárd frankkal.
Milyenek más országok esetében az amerikai importvámok?
Az amerikai importvámok nagysága a 2025. július 3-i ismeretek szerint
Európa Unió 15 százalék
Brazília 50 százalék
Syrien 41
Myanmar 40
Laos 40
Svájc 39
Dél-Afrika 30
India 25
Tajvan 20
Malajzia 19
Norvégia 15
Izland 15
Izrael 15
Dél-Korea 15
Japán 15
Nagy-Britannia 10
Kína esetében a helyzet legalábbis képlékeny: A kezdeti maximum 145% vámot május közepére a két ország genfi tárgyalása során 30 százalékos szintre csökkentették, részleges megszorításokkal.
Májusban 90 napos vám-szünet jött létre: ideiglenesen felfüggesztették a magasabb emelt vámokat, míg a nemzetközi tárgyalások folynak. A szünet határideje: 2025. augusztus 12. Hosszabbításról vagy új megállapodásról tárgyalások zajlanak Stockholm mellett más fórumokon is, de döntés még nem született.
Mint látjuk, az egyedül tárgyaló „nemzetállamok” közül csak Nagy-Britannia és Brazília tudott eddig jobb eredményt elérni, mint az EU. Arra lehet következtetni, hogy az EU tagországai külön-külön aligha értek volna el jobb eredményt Trumpnál. Persze lehet mondani, hogy az Orbánba állítólag fülig beleesett amerikai elnök kedvesének jobb feltételeket adna.
Ez legalábbis kétséges, persze lehet ugyanúgy viselkedni, mint a zseniális Trump, aki 24 óra helyett fél év alatt sem tudta elérni a békét az orosz-ukrán háborúban, de az nem befolyásolja őt abban, hogy rendre elmondja: ha ő lett volna az USA elnöke, az a háború ki sem tört volna. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 